Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

355. országos ülés 1907 november 27-én, szerdán. 23 rozathozätali jog nélkül ? (Mozgás.) Tessék megengedni, a messze jövendő szempontjából méltóztassék azt megfontolni, mit jelent ez: be sem czikkelyeztetik, ki sem hirdettetett, de azért végleges hatálylyal érvénybe léptettetnek törvények, a melyekről kegyes engedelmével Lajos Fülöpnek szabad lesz nekünk egy-két hónap múlva beszélgetni arról, hogy mit is lett volna jó csinálni, mit is kellett volna módosítani ezeken a javaslatokon, hogy azokat se visszautasítani, se módosítani többé ne lehessen. Éber Antal: Most lehet visszautasítani! Polónyi Géza: Ön visszautasíthatja ezt a javaslatot, de ezzel nem utasította vissza azokat a szerződéseket. Éber Antal: Dehogy nem! Polónyi Géza: Beczikkelyezve nem lesznek. A beczikkelyezés veszélye nem fenyeget, de a t. képviselőház lesz azon szerencsés helyzetben, hogy tárgyalhat de strigis quae non sünt. De van egy kérdésem. Ez az egyszakaszos törvény hivatkozik a még el nem fogadott szerződésre. Ennek a szerződésnek — gondolom — második czikke tartalmazza azt, hogy az autonóm vámtarifa, a mely be van ezikkelyezve, szerződéses vámtarifává változik át. (Zaj.) Már most szó szerint azt mondja ez a szakasz : (Olvassa) »a mellékletben foglalt szerződéses vámtarifának határozmányai, a mely vámtarifa a magyar szent korona országaira és a birodalmi tanácsban képviselt királyságokra, és országokra érvényes, autonóm vámtarifának megfelel*. Hát én most szeretném megállapítani, hogy az a szerződéses tarifa, a melyet ez a javaslat tartalmaz, mert ez mellékelve van, megfelel-e, a szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a már érvényes autonóm tarifának? Akkor azt a feleletet fogom kapni, hogy az autonóm vámtarifa rendeleti utón életbe van léptetve. Szterényi József: Oh nem, kérem, végleges hatálylyal! Polónyi Géza: A törvény szerint nem lehet végleges hatálylyal. De, bocsánatot kérek, itt tudom azt, hogy törvényhozási utón tárgyaltatott ez az autonóm vámtarifa, és nem mostani keletű ez a nézetem, akkor is, mikor illetékesen kellett nyilatkoznom ilyen kérdésekben, azt az álláspontot foglaltam el, hogy a mi alkotmányos küzdelmünknek tulaj donképen egyetlen és igazi nagy vívmánya volt az önálló autonóm vámtarifának megteremtése. Nem folytatom ezt az érvelést, csak konstatálom, hogy előttünk feküdt és illetve fekszik ma is az autonóm tarifának beczikkelyezését tartalmazó javaslat. Ámde levették a napirendről, az tehát ma nem érvényes, az ma nincs megállapítva. Hogy fogom én most már, összehasonlítva azt a szerződéses tarifát ezzel, megállapítani, hogy megfelel-e az annak a tarifának, a mely nincs ? (Zaj.) Egy hang (balfelöl) : Van! Polónyi Géza : Nincs ! Hol van ? Éber Antal: Az 1906: III. t.-cz. szerint érvénybe van helyezve. Szterényi József: A beczikkelyezésíg. Hock János: Szóval van-e vagy nincs-e, döntsétek el! (Derültség.) Polónyi Géza: Az 1906:111. t.-czikknek 1. §-a ezt mondja (olvassa): »Felhatalmaztatik a kormány, hogy a külállamokkal való uj kereskedelmi szerződések kötése végett az autonóm vámtarifáról 1906. évi május hó 29-én a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat és az ahhoz mellékelt vámtarifa alapján tárgyalásokat folytathasson, a szükséghez képest átmeneti rendelkezéseket tehessen, ideiglenes megállapodásokat létesíthessen és ezeket legkésőbb 1906. deczember hó 31-éig terjedő hatálylyal rendeleti utón életbe léptethesse.« Szterényi József : De nem az autonóm vámtarifát ! Polónyi Géza : Itt van a törvény. Tessék más törvényt mutatni. Okolicsányi László : A 2. § ! Polónyi Géza: A ki az autonóm tarifának a jogi irodalomban elfogadott kellékeit ismeri, az nem fogja tagadni azt, hogy az autonóm tarifának az egyetlen és igazi konstitutív eleme az, hogy törvénybe legyen iktatva. Ez nem autonóm tarifa, ez csak egy tárgyalási eszköz, a mely rendeleti utón van életbe léptetve és meghatalmazás adatik arra, hogy tárgyalásokat folytasson. Az autonóm tarifa akkor lesz autonóm tarifájává egy nemzetnek, ha a törvényhozás azt beczikkelyezte és ha az kihirdettetett. A nélkül autonóm tarifa nincs. Ilyen veszélyes elveket ne hirdessünk, mert különben eljátszszuk azt a keveset is, a mit kaptunk. Már most meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslat jelenlegi alakjában czélját legkevésbbé, legtávolabbról sem érheti el, keletkezési okából és azon okból, mert oly preczedenst statuált, mely meggyőződésem szerint alkotmányunkba ütközik és veszélyes lejtőre viszi Magyarország törvényhozását. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Rátérek most a kiegyezési kérdésekkel kapcsolatosan arra a három pontra, a mely engem arra kényszeritett, hogy épen függetlenségi párti elveimhez való tántoríthatatlan ragaszkodásom okából ezt a javaslatot és illetőleg ezt a kiegyezést nem támogathatom. Három kérdésről szándékozom nyilatkozni. Bár mindegyik tárgy egymagában véve elég fontos arra, hogy külön beszéd tárgyává is tétessék, tartózkodni fogok túlságos hosszadalmasságtól. Három kérdéssel vagyok kénytelen foglalkozni annak kimutatásánál, hogy függetlenségi párti jarogrammomhoz való hűségem számomra lehetetlenné, vagy legalább is nehézzé tenné azt, hogy ezen javaslatokhoz hozzájáruljak. Az egyik a kvóta kérdése, a másik a bankkérdés, a harmadik annak a megállapítása — bár tévednék t. képviselőház, — hogy 1917-re az önálló vámterület felállításának ezen szerződéses javaslattal olyan akadálya állíttatik fel, a mely különösen olyan ellenfélnek, mint a milyenek az osztrákok, — a kikre nézve az előadó ur is konsta-