Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

20 228. országos ülés 1907 november 27-én, szerdán. hoz hasonlítani és én elfogadnám mindjárt azt az analógiát, a melyet az előadó ur felhozott az angol házszabályokra és preczedensekre vonatkozólag, ha nekem a t. előadó ur az angol királynak az angol alkotmányban biztosított intézményes jogállását cserébe adja, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) akkor rögtön szent volna közöttünk a békesség, addig azonban kegyeskedjék megengedni a t. előadó ur, a kinek különben egy szellemes érvelésére még rá fogok térni, hogy én ennek a törvény megalkotásának feltételeit ne az angol, hanem a magyar házszabályok szerint mérlegeljem. A mi házszabályainknak egyik fundamentális intézkedése az, hogy a törvényjavaslatok, a melyek a ház elé kerülnek, háromszori olvasás tárgyát képezzék, az általános vitán kivül a részletes, szakaszonkint való tárgyalás eszközöltessék, a melyhez minden képviselőnek feltétlen szólási jog biztosíttatik. Ha ez a javaslat csak általános meghatalmazást tartalmazna, akkor az én észrevételeim talán nem volnának helyén, de a mikor, ismétlem, arról van szó, hogy ez a javaslat tartalmazza egyenesen azt az imperativ rendelkezést, a mely szerint az itt czim szerint felsorolt javaslatok jóváhagyatnak, akkor ezen javaslatok jóváhagyását a nélkül, hogy a kéj> viselőház mint ilyen azoknak tartalmát csak látta volna, vagy ismerné... {Nagy zaj és felMáltások: Itt fekszik egy hónap óta!). Ne méltóztassék félreérteni. Én ismerem azokat a javaslatokat és ezt mindjárt be is fogom bizonyítani. De én azt mondtam, hogy a képviselőház, mint ilyen, nem ismeri. Méltóztassanak csak kezükbe venni a házszabályokat. Ezeknek 129. §-a akként rendelkezik, hogy a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatok, a melyektől az alkotmányos tárgyalást megtagadni nem lehet, minden felolvasás nélkül egyenesen a bizottságokhoz utasíttatnak, és azoktól ezt a tárgyalást megtagadni nem szabad. Ezek a javaslatok a 129. §-nak megfelelőleg a bizottságokhoz utasíttattak, a javaslatok a képviselő urak között ki is osztattak, jogában és módjában áll minden képviselőnek azokról tudomást szerezni, és egyénenként tudomást is szereznek róla; a kik pedig a bizottságokban működnek, annak tárgyalásában is résztvesznek, de a ház, mint törvényhozó testület, tartalmát még nem ismeri. Azonban daczára ezen történeti előzményeknek, a melyek az ilyen javaslat sorsát megelőzik, rendeli a házszabályok 208. §-a a következőket (olvassa): »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik, és csak ennek befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására.* A házszabályok 211. §-a azt mondja (olvassa): »Mind az általános vitában, mind a részletes tárgyaláskor az egyes pontoknál az alább irt kivételekkel, mindenki csak egyszer szólhat.« Tehát egyszer mindenki szólhat! A 237. §. azt mondja (olvassa): »Törvényjavaslatnál a szakaszonkinti tárgyalás befejezése után az egészre nézve harmadszori olvasásnak és megszavazásnak van helye...« Már most, t. ház, a magyar törvénynek fundamentális intézkedése az, hogy nemcsak az egyes képviselőknek adassék meg a jog és mód, hogy elolvashassanak egy törvényjavaslatot, hanem az alkotmányos tárgyalásnak egyik feltétele, hogy a képviselőház, mint ilyen, mint testület, háromszor hallja meg annak a törvénynek a szövegét és csak azután lehet azt elfogadni. (Derültség a középen.) Pedig ez igy van. De bocsánatot kérek, mi a napirenden levő tárgy? A tárgy az, hogy ezen felsorolt javaslatok jóváhagyassanak. Már most kérdem, mit hagyott jóvá a törvényhozás akkor, a midőn egy nem ismert, fel nem olvasott, részleteiben meg sem kezdett tárgyalás nélkül alkot meg egy törvényt, hogy jóváhagy valamely javaslatot, a melynek p. o. a czíme ez: »Törvényjavaslat némely más ügy iránt.« (Zaj a baloldalon.) Mondja meg nekem a t. képviselőház, hogy mit fog jóváhagyni a »némely más ügy iránt« — szóló javaslat tekintetében. (Zaj a baloldalon.) Csak a javaslatok czimei vannak itt felsorolva, de az nincs megmondva, hogy mi van azokban a felsorolt törvényjavaslatokban ? Feltéve, hogy ez a törvény életbe lép, kérdem, hogy a polgárok, a kiknek ezt kihirdetik — bár nem lesz kihirdetve, — mit fognak megtartani és mit fog 0 felsége másokkal megtartatni ? Méltóztassanak megmondani, hogy ilyen preczedens megalkotása nem veszélyes-e alkotmányunkra? Nem veszélyes-e, hogy ha törvényt alkotunk, a melynél a képviselőház sem győződött meg mint testület arról, hogy az mit tartalmaz. Még kevésbbé lehet követelni az ország polgáraitól, hogy megtartsák azt a törvényt, mert hiszen nem tűnik ki semmiféle módon a törvényből, hogy mi parancsoltatik és mi tiltatik nekik. Éber Antal: Ugyanilyen volt az 1906. évi III. t.-czikk is. Polónyi Géza: Nem méltóztatik visszaemlékezni annak a szövegére, vagy tévesen emlékszik. Az 1906. III. t.-cz. a következőket tartalmazza. A t. képviselő urnak jó lesz kezébe venni a törvényt és ellenőrizeni, hiven mondom-e ? Tartalmaz először is a t. képviselő ur tudomása szerint meghatalmazást az autonóm tarifának alapján 1907.deczember 31-éig terjedő hatály lyal ideiglenes intézkedésekre és ezeknek rendeleti utón való életbeléptetésére,tartalmaz meghatalmazást az ott felsorolt szerződéseknek rendeleti utón való életbeléptetésére és tartalmaz intézkedést a német birodalommal stb. kötött szerződéseknek ugyancsak rendeleti utón való életbelépte-