Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-236
246 230. országos ülés 1907 deczember 6-án s pénteken. elveimbe ütköző közös kiegyezés itt a házban hozzájárulásommal fogadtassák el, Az 1 §-os törvényjavaslat, t. ház, az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyásáról szól, és az foglaltatik benne, hogy a megjelölt határozmányok jóváhagyatnak és feltételesen felhatalmaztatik a kormány, hogy azokat 1908. évi január 1-étől kezdve hatályba léptethesse, felhatalmaztatván egyben a minisztérium, hogy a szerződés tartama alatt a határvámjövedelmet szintén a közösügyi kiadásokra fordithassa. Mi foglaltatik e javaslatban, t. ház ? Véleményem szerint a javaslatban az foglaltatik, hogy adja át a ház az államhatalmat a kormánynak, tegyük féke a törvényalkotás terén fennálló jogérvényes szabványainkat, kövessünk el egy jogsértést, alkossunk oly preczedenst. a mely kihatásaiban később a nemzetre csak káros lehet. Ily körülmények közt és ily feltételek mellett én a javaslat pártolására kapható nem vagyok, Nem fogadom el azt az érvelést sem, hogy e javaslatot azért, mert kényszerűség követeli, hogy a kiegyezés 1906 január 1-éig tető alá hozassék, azért, mert állami magasabb érdekek követelik, meg kell szavazni és ezért meg kell tagadni a törvényes formákat és meg kell sértenünk alkotmányunkat. Ezt nem fogadhatom el, mert erre nem volt szükség és nincs szükség ma sem. Én itt veszedelmeket nem látok és nem ismerek. Az a körülmény, hogy a horvátok obstruálnak és visszaélnek a nemzet által nekik adott jogokkal, (Igaz !) nem ad okot, hogy keresztülgázoljunk a törvényeken. A horvát obstrakeziót volt módjában a t. háznak letörni, a horvát obstrakeziót már a nyár folyamán lehetett volna letörni és mindazokat az intézkedéseket életbe lehetett volna léptetni, a melyek az obstrakeziót lehetetlenné teszik és akkor nem kerültünk volna abba a helyzetbe, hogy egyszakaszos törvényben akarjunk keresztülvinni oly javaslatokat, a melyeknek a szövegét nem lehet törvénybe iktatni, mert nincs is hivatalosan előterjesztve. Az egyszakaszos javaslat, t. ház, a mint bírálat alá vétetik, két főszempontból eshetik kifogás alá. Kifogás alá esik először alakjában, másodszor pedig tartalma tekintetében. Az egyszakaszos javaslat közjogilag formájára vonatkozólag, alkotmányjogunkba ütközik, és kifogás alá esik különösen azáltal, hogy több javaslatot is foglal magában, melyeket csak megnevez, hogy igy a házszabályok által előirt tárgyalást meghiusítja, és egy törvényellenes, el nem fogadható preczedenst alkot, a melyhez én hozzá nem járulok. Én elismerem a háznak szuverén jogát, hogy saját akarata szerint alkothat törvényeket, de csak az előirt törvényes szabályok és mindazon formalitások megtartásával, melyeket a törvény és a házszabály egyaránt előír. A parlamenti nehézségek által nem indokolt ilyen veszedelmes preczedens létesítéséhez, mint alkotmánysértőhöz, hozzá nem járulok, annál inkább sem, mert, miként már többen is említették, én is azt hiszem, hogy egy ilyen preczedens alkotásával alkalmat és módot nyújt a jövőre nézve a ház és kormány, hogy egy nemzetellenes hatalom kihasználhassa egyszakaszos törvények alkotásával a nemzet érdekét. Ez az eljárás a reakezió üzelmeihez tartozik, ilyen törvényeket nem létesíthet a képviselőház, Időlegesen lehet ilyen törvényekkel győzelmet alkotni, de ez csak időleges és felhívja nyomába a bosszúálló nemzet haragját, a mely el fogja söpörni ezt is, mint elsöpörte azokat a kormányokat, melyek ilyen fegyverekhez, ilyen egyszakaszos törvényekhez ragaszkodtak. De nemcsak formájában, hanem tartalma ban is kifogás alá esik ez a javaslat. Altalánosságban, minthogy az közjogi alapelveibe ütközik a 48-as és függetlenségi pártnak, már a limine, mint közösügyes kiegyezés visszautasítandó. De ha a kormány a 48-as párttal mindenáron kiegyezést akar köttetni, akkor legalább maradt volna meg a biztosított statusquo alapján, és ne vitte volna a függetlenségi pártot egy megaláztatásba, a 2%-os kvótaemelés elfogadásával, a melynek kárai kiszámithatlanok és a melynek káraitól egy nemzedéken át se fogunk megszabadulni. E törvényjavaslat bírálatába bocsátkozva, tekintetbe veszem először annak létrejöttét. E törvényjavaslat a függetlenségi és 48-as párt befolyásának teljes mellőzésével, kizárólag a bécsi császári kormány minisztereinek akarata szerint jött létre, a mely hatalomnak túltengését már régóta tapasztaljuk törvényhozásunkban, Mi ezen kiegyezés megkötése alkalmával meggyőződtünk arról, hogy az osztrák kormány a hivatalos szakembereknek egész légiójával és a tudásnak egész arzenáljával vonult fel a mi kormányunk és a mi képviselőink ellen, és igy be kellett következnie annak, hogy Ausztriával szemben rossz kiegyezést kötöttünk. Itt lehetett volna a kormánynak erélyt kifejteni, állását vetni szembe a javaslattal és ha akkor a függetlenségi pártnak tudomására hozatik ez a kabinet-kérdés, meg lehet győződve a t. miniszterelnök és kereskedelemügyi miniszter Ur, hogy a legnagyobb dicsőséggel és glóriával fogadta volna őt a függetlenségi párt, sőt az egész ország. Azonkívül ezen kiegyezés meglepetésszerűen jött létre, mert soha senki sem volt előkészülve és előkészítve, hogy ez a kvótás kiegyezés lesz a nemzet nyakába varrva. T. képviselőház! Létrejöttéhez tartozik, és sajnos, szomorú jelensége ennek a kiegyezésnek még az, hogy ennek megkötésével a nemzet, de különösen a függetlenségi párt, bevégzett tény elé állíttatott, a melylyel szemben a kabinetkérdést vetették fel. Senki a függetlenségi pártban nem gondolta és nem hitte azt, hogy azért húzódnak ily hosszura az egyezkedési tárgyalások, hogy a később bekövetkezett, igazán kifogyott időben befejezett ténynyel állittassék szembe, a melylyel szemben, mintegy pressziókép, a kormány exisztencziáját, a kabinetkérdést vetik fel.
