Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

§35. országos ülés 1907 deczember 5-én, csütörtökön. 221 büntető vagy anyagi törvényt csak más törvényes intézkedéssel lehet hatályon kivül helyezni. Itt nem áll meg a vasúti pragmatikának az analógia] a, a mely csakugyan tartalmaz analógiát az életbe­léptetés szempontjából, mert mindazon intézke­dések, a melyek a törvény útjára tartoznak, azok a törvényben jutottak kifejezésre, de vannak olyanok is, a melyek a rendeleti útra tartoznak. Azonban soha egy biróság sem fogja elfogadni pl. azon büntetőjogi részeket, a melyek a törvényes útra tartoznak és nem fogja elfogadni, hogy ezen büntető szakaszok nem törvény utján módosít­tassanak, hanem rendeleti utón; mert minden jogászember szembe fogja állitani azzal a bíróval, hogy azzal szemben van egy még élő büntető­törvénykönyvi szakasz, azt fogja mondani, hogy élő, erős, hatályon kivül nem helyezett törvény létezik és épen azért ilyen módon nem lehet semmiféle törvényt sem hatályba léptetni, sem hatályon kivül helyezni. A t. miniszterelnök ur hiába hozza itt fel a kormányzati intézkedéseket, indemnitást, stb., a hol lehet a törvény alapján felhatalmazást adni, a jogi intézkedéseknél ezt nem lehet megcsinálni, Wekerle Sándor miniszterelnök: Az is jogi intézkedés ! Lengyel Zoltán : A t. miniszterelnök ur na­gyon jól tudja, hogy közjogi és közigazgatási intézkedésről most nem beszélek szoros értelem­ben véve és hogy jogi intézkedés alatt nem azt értem, a mikor szembeállítom a kormányzati jogot, a gazdasági intézkedéseket a jogi intézkedé­sekkel. Ezen a tényen nem változtat az, hogy törvény alapján létesül a kiegyezés vagy sem, mert ez nem változtat azon a tényen, hogy itt rendeletről van szó. Ennélfogva minden része ezen intézkedésnek, a mely teljesen és tisztán a törvény útjára tartozik, a mely nem kormányzati intézkedés, annak absolute hatálytalannak kell lenni ezen intézkedés folytán. Azt hiszem, hatály­talan is, bár tudom, hogy nem fogja senki sem hatálytalanítani sem a közjogi törvény alapján, sem a kiegyezési törvény alapján, habár tudjuk, hogy a kiegyezés csak ugy jöhet létre, hogyha azt részletesen törvénybe iktatja mindkét országnak a törvényhozása. T. képviselőház ! Abban igaza van Apponyi Albert t. képviselő urnak, hogy a törvény mindent mondhat és mindent elhatározhat. Igen, de azon nem változtat ez, hogy a törvényt mégis csak tör­vény változtathatja meg, törvény törölheti csak el. Nem lehet azt ugy csinálni, hogy jóváhagyási intézkedéseket teszünk bele egy törvénybe, mond­ván, hogy a kormány majd rendeleti utón törli el a törvényt. Ez a legsajátságosabban beleütközik az alkotmányjog minden részletébe. Igenis, eltörölni lehet intézkedéseket egy szakaszban is, de meg­lévő intézkedéseket ilyen utón nem lehet más tör­vényes intézkedéssel pótolni, mert azt a születési defektust, hogy ez nem törvénytárba iktatott tör­vény, hanem csak felhatalmazási törvény, nem lehet pótolni! Okolicsányi László : Hogyne lehetne! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Provizó­riumot is lehet csinálni felhatalmazás és jóvá­hagyás alapján, de törvényt alkotni a kormánynak adott felhatalmazás alapján nem lehet, mert akár­hányszor felhatalmazza is arra a törvényhozás a kormányt, az a kormány mégsem törvényt alkot, hanem csak rendeletet, a mely rendelet és egy másik rendelet közt csak az a különbség, hogy ez erősebb fajta rendelet és másik kormányrendelettel nem módosítható, hanem csak a törvényhozás ujabb felhatalmazása alapján. A rendeletből tehát ezáltal nem lesz törvény, hanem a rendeletből lesz törvény alapján kibo­csátott rendelet, a mely erősebb rendelet, de mégis csak rendelet. A törvény megváltoztatására, t. kép­viselőház, ép olyan erejű faktor kell, mint a milyen erejű faktor azt hozta. Azt a törvényt-, a mely a kiegyezési törvényt hatályon kivül helyezi, ép olyan erejű faktornak kell meghozni és kell egész terjedelmében törvénytárba iktatnia, a milyen azt meghozta, a mig ez nem történik, addig ez a kérdés elintézve nincs, addig itten hézag marad. De a t. miniszterelnök urnak nem is volt erre a hézagra és erre a preczedensre semmi szük­sége, mert ha a kiegyezési komplexumot terjesz­tette volna elő, akkor ép oly esélye lett volna az obstmkcziónak, mint ennél az egyszakaszos tör­vényjavaslatnál ; mert elhiheti a t. miniszterelnök ur, hogy ha néhány ember erről az oldalról obstruálni akart volna, ebből az egyszakaszos törvényjavaslatból ép oly kevéssé lehetett volna törvény, mint abból a nagy csomó törvényből; sőt ha a horvátok csak egymagukban is akarnak obstruálni, házszabálysértés nélkül, ezt az egy szakaszt ép oly kevéssé vihetik keresztül, mint az egész kiegyezési komplexumot. En a kiegyezés komplexumához alig szóltam volna hozzá, pedig arról már sokszor kimutattam, és hajlandó vagyok most is kimutatni, hogy mennyire sérelmes és hog}^ Magyarország soha ilyen rossz kiegyezést nem kapott és hogy ezután már nem következik semmi. . . Egy hang (balfelöl) : Kosszabb kiegyezést már nem lehet kötni! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Lengyel Zoltán : De lehet kötni még rosszabb kiegyezést is, mert a kvótát fel lehet emelni 99%-ig, sőt 100-ig is. (Zaj. Egy hang balfelől : Kényszerhelyzet!) Hát ki mondja azt, hogy az osztrák császár ezen eldöntési módszerével nem fog Magyarországra 99%-ot róni ? Ki mondja, hogy a t. kormány és a többség nem szavaz rá ? Ki mondja, hogy az uralkodó nem teszi azt, hogy az egyik ország népéről leveszi a terhet és rárakja a másik országra ? Ehhez is meglesz a kényszer­helyzet ! Én azt mondom a t. miniszterelnök urnak, ha a kiegyezési javaslatokat tárgyaltuk volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom