Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-232

232. országos ülés 1907 deczember 2-án, hétfőn. 155 volna, a mint a Wiener Tagblatt és a Presse is híresztelte, hogy esetleg Bécsben husinség jött volna létre. Azt mondják, hogy kényszer-helyzet­ben voltunk, és hogy kedvezőtlenek voltak az erőviszonyok. De a kormány adós maradt azon körülmények felsorolásával, a melyek igazolnák azt, hogy tényleg ilyen helyzetben voltunk, mert a megkötött külföldi szerződéseket ezekre nézve én indoknak és oknak el nem fogadom. Hiszen rózsásabb álapotot és erősebb helyzetet a kor­mány el sem képzelhet, mint a milyenben él itt a parlamentben. De egy ok van, a melyből meg lehet állapi­tani, hogy erősiti Ausztriát és gyengiti Magyar­országot, de azt hiszem, hogy a kormány ezt az okot igaznak elfogadni sohasem fogja, és ez az ok az, hogy Ausztriában népparlament van, Magyarországon pedig ezt mi még mindezideig nélkülözzük, és hogy Ausztriában erős parlamenti ellenzéki kontrol van, nálunk pedig abszolúte semmiféle ellenőrzés sincs, vagy a mi csekély jelentkezik, azt is türelmetlenül fogadják. (Hall­juk ! Halljuk!) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék folytatni beszédjét. Éber Antal: Ha nem tudsz arabusul, ne beszélj arabusul! Pető Sándor : T. ház ! Ez a nagy baj tényleg az erőviszonyok aránytalanságát jelentette, hogy Magyarországon nincs parlamenti kontrol, nincs ellenzék,a melylyel szemben a kormány zsénben volna, nincs ellenzék, a melynek a kritikájától a kormánynak tartania kellene, és ha jelentkezik is egy kis ellenzék, — jellemző a viszonyokra Polónyi Géza beszédje — az mindjárt ugy mutatkozik be, hogy visszakinálkozik a kormánynak s azt mondja, hogy a kormánypárt kötelékébe és zászlója alá való visszamenetelben bizik és hisz. Hát természetes, hogy ilyen erős ellenzékivel szemben, a mely egyik lábával bent van a kormány­pártban, a másik lábával pedig kivül van azon, a ki még támadó beszédében is kinálkozik a kor­mány és kormánypárt részére, természetes, hogy ilyen ellenzékkel szemben a kormánynak nagyon kényelmes a helyzete. És ezt nemcsak mi tudjuk, hanem tudják Bécsben is. Erről az egyetlen egy okról elismerem, hogy gyengesége volt a kormány­nak, de hogy a kormány is ezt hinné, vagy hogy a kormányt támogató többség is ezt hinné, azt nem gondolhatom, mert akkor nem volnának önök olyan türelmetlenek a jelentkező ellenzéki kritikával szemben, mint a minő türelmetlenséget részükről napról-napra tapasztalunk. HÓdy Gyula: Türelmesebben nem lehet hall­gatni ! Goldis László : Nem akarják magukat izgatni! Ugron Gábor : Mit csináljunk, ha a harang üres, de kong ? Elnök : Kérem, méltóztassék folytatni, külön­ben kénytelen leszek felszólittatni a következő szónokot. (Élénk helyeslés a bahldaton.) Pető Sándor: A törvényjavaslat formája az, a mely ellen elsősorban is kifogásom van, a mely elsősorban kényszerit engemet arra, hogy ezt a javaslatot ne fogadjam el. Ezen eg3 I 'szakaszos javaslat védelmére és annak alkotmányos formája igazolására — egye­sülve Ságh Manó t. képvisel őtársam tudásával és erejével — az államtitkár ur bizonyítékok keresé­sére indult és II. Mátyásnak 1609. évben kelt tör­vényére utalt. Azt hiszem, nem sokat kell arról beszélni, hogy ha csak egy 1609. évből, II. Mátyás alatt kelt törvénynyel akarja az államtitkár ur bebizonyitani azt, hogy ezen egyszakaszos forma az alkotmányos­ságnak megfelel, akkor nincs valami erős arze­nálja az ő bizonyítékainak . Ugron Gábor: Miért, mondja meg ? Pető Sándor : Azután hivatkozik . . . Ugron Gábor: Hát miért, azt is tessék meg­mondani ! Pető Sándor: Rátérek majd erre is, hisz van időm. Ismétlem, hivatkoznak arra is, hogy nem­csak ezen alkalommal, de máskor is hoztak már ilyen egy szakaszból álló nemzetközi vonatkozású törvényeket. Ámde első sorban is igen lényeges a különbség abban, hogy Ausztriával szerződünk-e vagy Argentínával, Braziliával, Mexikóval vagy nem tudom miféle állammal. Éber Antal: Nagyon szükséges volt ennek megállapítása. (Mozgás.) Pető Sándor: Szükség volt-e vagy nem, hiszen talán nincs is szükség a felszólalásra, és azt hiszem, hogy Éber Antal t. képviselő urnak sem volt mindig az az álláspontja, a melyet most elfoglal . . . Bródy Ernő: Hevesen elfoglal! Pető Sándor: ... és a leghevesebb közbe­szólásokkal támogat. Éber Antal: Mindig az volt. Pető Sándor: Méltóztassék visszaemlékezni a felirati vitában mondott beszédére; egészen más álláspontja volt, mint a milyet most tát elénk és heves közbeszólásokkal elárul. Éber Antal: Tessék bebizonyítani. Pető Sándor: Be fogom bizonyítani. Az, hogy ez az egyszakaszos forma helyes-e vagy nem, az alkotmányosság szempontjából is csak az 1867 óta keletkezett osztrák kiegyezési törvényekkel lett volna bizonyítható. Ha a t. államtitkár ur rá tudott volna mutatni egy oly kiegyezésre, a mely ehhez hasonló formában jött létre, akkor talán igaza volna ; igaza volna akkor is, ha az 1867 : XII. t.-cz. 61. §-a egyenesen ellenkezőjét nem parancsolná annak, a mit a t. kormány az egyszakaszos törvényjavaslat be­nyújtásával elkövet. Ez a 61. §. azt mondja, hogy a két fél felelős minisztériumai között egyetér­téssel készítsék meg a szövetség részletes javas­latát és terjeszsze mindegyik az illető ország­gyűlés elé s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ö felsége szentesítése alá térj esztendők. 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom