Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-232

144 232. országos ülés 1<M De igenis Sándor Pál képviselő ur talán hallott valamiről, de nem értette meg jól a mit hallott, vagy nem tudta jól, mit hallott, A mikor az előző kormány Ausztriával egy izben tárgyalásba bocsátkozott a felett, hogy mi történjék az Ausztriával való viszony rendezése tekintetében, én igenis mint tisztviselő ugyanazon álláspontot foglaltam el az Ausztriával való viszony rendezése tekintetében, mint előzőleg, t. i. hogy csak szerződés alapján rendezhető viszonyunk Ausztriával, s nem lettem volna tisztességes magyar ember, ha meggyőződésem ellenére más tanácsot adok azért, mert az akkori kormány volt az ügyek élén, mint azt, a mi meggyőződésem szerint egyedüli helyes alap arra, hogy az adott viszonyok között Ausztriával való viszonyunk rendeztessék. (Helyeslés a baloldalon.) Innen ered, hogy az akkori kereskedelemügyi miniszter ur igenis birtokába jutott — t. i. hivatalosan birtokába — azoknak az alapelveknek, a melyek alapján nézetem szerint az Ausztriával való gazdasági viszony rendezhető^ és ez természetesen nem lehetett más, mint a szerződési forma. Ismétlem, szerződés készitésére sem megbízást nem kaptunk, sem ilyet nem készitettünk; ezért a tényért, ezért az állításért helyt állok. (Helyeslés.) Már most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek második részére Sándor Pál képviselő ur támadásainak, a mely teljesen egyéni. (Halljuk! Halljuk !) Nevezetesen a képviselő ur ugy tünteti fel az én szereplésemet abban az időben, mint a mely kárhoztatandó, talán azért, mert szolgáltam az előbbi kormány alatt és mert talán suba alatt érintkeztem a koaliczióval. Többször találkoztam már burkolt vagy nyilt formában ezzel a váddal; méltóztassék megengedni, hogy az ország szine előtt tisztázzam ezt. (Halljuk ! Halljuk !) Előrebocsátom, hogy minden ténykedésem. a mely a koaliczióval való érintkezésben állott, tisztán egyéni ténykedésem volt, minden hivatalos karakter nélkül. Ezt szükségesnek tartom leszögezni azért, nehogy a koaliczió tagj aival való érintkezésemből azt a következtetést vonhassa le bárki, hogy a koaliczió és az akkori kormány közt lett volna érintkezés, t. i. ezen ügyekben, s én talán ezen érintkezés közvetítője lettem volna. Kijelentem, t. ház, hogy ebből egy árva betű sem igaz, ha valaki ilyet merne állítani. En 19 éve szolgálom legjobb tudásommal és becsületesen hazámat. (Éljenzés a baloldalon.) Szolgálatban maradtam akkor is, mert kötelességemnek ismertem helyt állani akkor, a mikor az ország súlyos helyzetben volt. (Helyeslés a baloldalon.) De t. ház, nekünk, nemcsak magamnak, de két társamnak is, szabad talán itt megneveznem őket, (Halljuk! Halljuk!) Bernáth Géza akkori igazságügyi államtitkárnak és Popovics Sándor pénzügyi államtitkárnak (Éljenzés a baloldalon.) aggodalmunk volt az iránt, nem fog-e félreértésre, félremagyarázásra alkalmat vagy okot adni, ha mi akkor helyt állunk. És ekkor mély hálára kötelező módon a jelenlegi miniszterdeczember 2-án, hétfőn. elnök ur volt szives azt vállalni, hogy a koaHczió vezéreivel érintkezésbe lép és tisztázza azt a kérdést, mi a koaliczió felfogása, helyt áüjunk-e, hivatalban maradjunk-e, igen vagy nem. Es akkor a koaliczió mindhárom vezériérfia : Kossuth Ferencz, gr. Apponyi Albert és gr. Andrássy Gyula azon a véleményen voltak, hogy igenis álljunk helyt, maradjunk meg hivatalunkban, ezzel teszünk az országnak szolgálatot. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És a mikor, t. ház, az akkori képviselőház feloszlattatott és az ország azon kérdés előtt állott, vájjon nyilt abszolutizmus lesz-e ebben az országban vagy nem, akkor elmentem Kossuth Ferencz mostani miniszteremhez, mint a koaliczió elnökéhez, és ismét felvetettem azt a kérdést hivatalosan előtte, mint a koaliczió elnöke előtt, mi az álláspontja a koalicziónak. Mert ha az az álláspontja, hogy ne maradjunk meg, akkor le fogom vonni a konzekvencziákat és otthagyom állásomat. (Helyeslés a baloldalon.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: ügy van! Szterényi József államtitkár: És talán emlékszik még a t. miniszter ur arra, hogy külön figyelmébe ajánlottam azt a körülményt is, hogy ne méltóztassék befolyásoltatni magát véleményében az anyagi kérdések által, már t. i. az én személyemet illetőleg, — mert mint szegény ember egészen más elbírálás alá eshetem ebből a szempontból — mondom, hogy ne befolyásoltassa magát ezzel, mert az én anyagi sorsom kérdést nem képezhetett, államtitkári jövedelmemet messze meghaladó módon voltam biztosítva már arra az esetre, ha állásomat otthagyom, olyan állással, a mely semmiféle ipari vagy kereskedelmi vállalattal nem kapcsolatos, a mit azért tartok szükségesnek itt hangsúlyozni, ne hogy félreértés támadjon abban a tekintetben, hogy én talán államtitkári állásomat arra használtam fel, hogy valamely a minisztériummal összeköttetésben levő vállalat élére léptem volna. Akkor a miniszter ur kijelentette, hogy a koaliczió véleménye az, hogy helyt keü állani az utolsó pillanatig, . . . Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Ugy van ! Szterényi József : . . . mert csak azzal szolgáljuk igazán az országot. Ez a története annak, hogy mj igenis hivatalban áUottunk és hivatalba maradtunk mindig. Már most Sándor Pál képviselő ur még egy harmadik dolgot is említ fel az ő beszédében, nevezetesen, hogy én azután, hogy Vörös Lászlónak ez a visszautasítása történt Bécsben, t. i. hogy nem sikerült a szerződési formát keresztülvinni, igyekeztem.vagy próbálkoztam a magam'szakállára, előkelő politikai egyéniségeknél, hogy ezen az alapon vihessem keresztül a kibontakozást. T. ház ! Büszkeséggel tölt el és fog eltölteni mindig, hogy az alkotmányos küzdelem idején szerény erőmhöz képest igyekeztem hozzájárulni