Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-231

124 231. országos ülés 1907 november 30-án, szombaton. Az alaptőke 30 millió forint lett volna, a melyet ugy akartak megszerezni, hogy az állami dominiumokat elzálogosítják. Sőt mondhatom, hogy ekkor ez a 30 millió aranyban már tel. jesen biztosítva is volt. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Egyszerre azonban a terv dugába dőlt. Nem lehetett tudni, — még ma is titok borítja az erre vonatkozó aktákat, — hogy miért nem valósították meg 1870-ben ezt a jegybankot. Talán szerencse volt akkor Magyarországra nézve, hogy nem valósították meg . . . (Halljuk ! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek. Sándor Pál: ... mert 1873-ban következett a nagy bécsi krach és ennek kapcsán bizony megtörténhetett volna, hogy ez a mi gyöngén alapozott bankunk is megrázkódtatást szenvedett volna. Érdekes, hogy azokban az időkken is kiküldött a képviselőház egy bizottságot, a melynek meg kellett volna beszélnie az önálló magyar bank létesítésének ügyét. Ennek a bizottságnak elnöke gróf Apponyi György, jegyzője gróf Zichy Nándor volt. A legkülönbözőbb felfogások voltak akkor is, de általában véve a jegybankot meg akarták valósítani. így történt az, hogy mind a mellett, hogy Kossuth Lajos az ő irataiban azt mondja, hogy a magyar közgazdaság felszabadulására a magyar jegybank vitális szükséget képez, hogy a magyar jegybank nélkül Magyarország soha sem önállósíthatja magát Ausztriától, hogy a nélkül Magyarország boldogulása soha sem következhetik be, mindazonáltal a mi gyenge akaratunk következtében, a miben a múlt kormányokat is kárhoztatni kell, a mai napig sem valósítottuk meg az önálló jegybankot. Azonban ugy látszik, hogy most egy lépéssel közelebb mentünk az önálló magyar bankhoz. Ugyanis a kiegyezési tárgyalások során az osztrák és a magyar kormány között létrejött egy olyan formula, a mely ugy néz ki, mintha tényleg kikapcsolták volna az egész kiegyezés sorozatából az önálló magyar jegybank ügyét. Farkasházy Zsigmond : Hát a Benedikt-féle formula ? Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: •Ki az a Benedikt ? Farkasházy Zsigmond: Mi sem ismertük eddig! Sándor Pál: Ugy csinálták a dolgot, mintha Magyarországnak tényleg megmaradt volna az a joga, hogy az önálló magyar jegybankot 1910ben megvalósíthassa. Ismét rátérek arra, a mit gróf Apponyi Albert mondott, hogy a fikczióknak és a hatalmi köntösben pompázó valótlanságoknak kora lejárt. Ismét egy klauzulával akarják elütni Magyarországnak azt a jogát, hogy 1910-ben az önálló magyar bankot megvalósítsa. Mert az önálló bank első és fő feltétele az önálló, független Magyarországnak. A nélkül, hogy már előzőleg 5 — 6-7 évvel a független magyar bankot megalkotnék, a nélkül, hogy egy ilyen bank megkapja azt az erős fundamentumot, a nélkül, hogy el tolja magától azokat a nehézségeket, a melyek ilyen bank alapítása körül természetesen fenforognak, a nélkül, hogy ez a bank elismertessék a nemzetközi bankok keretében, mindezek nélkül gondolnunk sem lehet a gazdasági önállóság biztosítására. Laehne Hugó : Tessék hát, itt van. Sándor Pál: Be fogom bizonyítani, hogy nincs így! Az a formula, a melyben Wekerle miniszterelnök ur Beck miniszterelnök úrral megállapodott, az ő beszéde alapján következőleg hangzik : »Ha az osztrák-magyar bank fennálló szabadalma a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés tartamára bármi okból nem ujittatik meg...« Mit jelent ez a kitétel: »bármi okból nem ujittatik meg?« Mire magyarázzam ezt a »bármi okból«-t, ezt a két hatalmas erős szócskát, a mely körülbelül egyenlő a blokk-nál annak idején szerepelt »effektiv« szócskával, a melyet a magyar fordításból kihagytak. Tehát ha az osztrák-magyar bank azt fogja nekünk mondani, én pedig tiz évre nem kötöm meg ezt a szerződést, hanem 20 évre,, mind a mellett, hogy itt csak erre az időre való megkötésről van szó, vagy azt mondja, bármely okból nem kötöm meg a szerződést: akkor ez okot szolgáltat már azokra a következményekre, a melyek a »bármi okból« való két szócskából következnek! Azt mondja továbbá a miniszterelnök ur: »Ha bármi okból nem ujitja meg a két kormány a jegybank ügyének akkor szükségessé váló uj rendezése előtt.« Mit jelent ez a szó »elött« ? Ez a szó annyit jelent, hogy a két kormánynak bizonyos megegyezésre kell előbb jutni, mielőtt azon szabadságot megkapjuk, hogy az önálló jegybankot létrehozzuk. Tehát a mi szabadságunk, hogy 1917-ig megvalósítsuk a bankot, nemcsak mitőlünk függ, hanem az osztrákoktól is. Azt mondja továbbá: Szükségessé váló uj rendezése előtt oly megállapodásokat fog létesíteni, a melyek alkalmasak arra, hogy a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés határozmányainak végrehajtását biztosítsák.« Tehát alkalmasnak kell lenni, . másképen nem lehet megcsinálni a jegybankot. Különben pedig van ennek a kijelentésnek egy szakasza, a melyet én képtelen vagyok megérteni. Ezt a szakaszt megmutattam az összes financz-zseniknek, a kik általában találhatók voltak, de ők sem tudták nekem ez egy mondatba összevont egyveleget megmagyarázni. Ez a mondat igy hangzik: » Nevezetesen megakadályozzák, hogy a pénzérték esetleges különbözőségéből eredő