Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-206

206. országos ülés 1907 zatok megszűnnek és aztán a helyes megértés folytán elfogadható állapotok következnek be. így vagyunk, t. képviselőház, ebben a kérdésben is, inkább mint abban a kérdésben, a melyet emiitettem. Epén ezért használtam fel ezt az okos. ezt a bölcs reflexiót, a melyet Apponyi ő exczellencziájától hallottam és alkalmaztam a mi közöttünk fennálló viszonyra. Igen t. képviselőház! Minden a világon a fejlődés törvényeinek van alávetve, de a fejlődés törvényeinek menetén szemügyre kell venni és szemünk előtt keh tartani a kiindulás alapelvét, és azt mondjuk, hogy egy intézmény csak azon alapelvek alapján, állhat fenn erősen, virágozhat, boldogulhat, a mely alapelvek alapján az született és létrehozatott. így vagyunk mi ebben az országban, igen t. képviselőház. Hisz azt mondjuk mindnyájan, azt halljuk programmbeszédekben, azt halljuk kormányférfiak nyilatkozatában, és itt nem veszem ki magát Bánffy Dezső ő exczellencziáját sem, a kiről pedig tudjuk, hogy hogyan tárgyalta és kezelte a nemzetiségi kérdést. (Élénk felkiáltások balról: Nagyon helyesen ! Éljen Bánffy Dezső! Taps.) ö az ország szine előtt programmbeszédjében kifejtette elveinek megvalósítását is, de azt nem győzte bevárni, mert belefuladt a saját politikájába és meghalt a politikája is, hála Istennek, (Mozgás.) ugy, hogy az ő politikai fejfájára csak azt lehet felirni, hogy : A. B. F. R. A. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház. Lukács László : De, t. képviselőház, onnan akarok kiindulni ezen fejtegetéseimben is, a hol beszédemet megkezdettem, t. i. a hazaszeretetből, a hazafiság szent eszméjéből. Soha egy korban, egy államban sem tapasztaltam azt, hogy oly borzasztó visszaélés fejlődött volna ki egy eszméből, mint Magyarországon a hazafiság eszméjéből. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az ugy van !) Igen t. képviselőház, méltóztassék csak visszaemlékezni azon korra, a midőn Magyarországon az egyik honfi a másikkal szemben a Pecsovics elnevezést használta. Hogy miért történt ez, azt a történelem mondja meg. Méltóztassék visszaemlékezni a későbbi korra, a mikor az u. n. szabadelvüpárt fénykorát élte, vagy zenitjéhez közeledett politikai működésében, hogy mit mondottak akkor a függetlenségi párti hazafiakról 1 Bizonyosan nem traktálták őket mint hazafiakat, sokszor meggyanúsították őket, sokszor elnevezték őket akadályoknak, hazafiatlan kontárnak, csak azért, mert nem voltak velük egy politikai nézeten. Emlékezzünk vissza csak egy most, három évvel ezelőtt történt dologra. Én azt hiszem, hogy Holló Lajos t. képviselőtársam — szeretném, ha jelen volna, hogy meghallaná szavaimat — a legtisztább hazafiságnak úgyszólván egyik kéjiviselője. Es mit mondott ő most három évvel ezelőtt egy bizonyos politikai irányzatról, melyet p. o. egy másik ropjiantul patentirozott hazafias újság képviselt, a Budapesti Hírlapról ? Azt mondotta, hogy hazaáruló, hogy haza. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIII. KÖTET. október 30-án, szerdán. 97 fiatlan, 50 kr.-os hazafiak és hazafias szellemben utazik az a tisztelt Budapesti Hirlap és hogy nincsen benne hazafias szellem. Miért ? Mert valami Szcll-Körber-féle formulát vagy az ischli klauzulát vagy Apponyit támogatta stb., ezért megtagadta tőle a hazafiságot. Épen így vagyunk most is, t. képviselőház. Most a t. koaliczió és annak t. lapjai mit tesznek mást a megelőző kormány ruináivai és maradékaival, a mint Thaly Kálmán t. képviselőtársunk a tegnapi napon mondotta, mint hogy mindennek tartják azokat, mindennek ebievezik, csak magyarnak nem, csak hazafiasnak nem. Ha darabont valaki, az nem lehet hazafi. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőhaloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukács László : Én azt mondom és fentartom, hogy a koalicziós többség, a koalicziós kormány és az ő elveit fejtegető zsurnalisztika a megelőző kormányt, az úgynevezett darabont-kormányt, bizonyára nem tekintették hazafiaknak, hanem hazaárulóknak nevezték őket és mindenféle, más kifejezéssel illették. (Zaj.) Hogy igazuk van-e vagy nincs, azt én nem vagyok hivatva eldönteni. A történelem meg fog feleim erre a kérdésre, de az még soká lesz. Addig meg lehet a mi egyéni véleményünk : elitélhetjük vagy magasztalhatjuk őket, de ebben a játékban az eszméknek inkább egy bizonyos meghurczolása van, mint az eszmék valódi értékének és értelmének megállapítása. Hát a hazafiság mint eszmény, mint idea, mint az állampolgárt boldogító, nemes, nagy tettekre sarkaló eszme ilyen nézeteknek bhet alávetve, a mely a kormányokkal változik, a mely a többséggel felszínre jut, a mely a zsurnaliszták jó vagy rosszlelküségére lehet bizva ? Jóval magasabban állónak érzem az én hazafias lelkületemet és hazafias szellememet, hogysem ezt a szent eszmét ilyen változó erőknek, változó áramlat aknák akarnám kitenni. (Nagy zaj balfelől.) Én tévedhetek, mint egyén tévedhetek minden gondolatommal, de mint mondják, hogy ép testben lakozhatik ép lélek,én azt hiszem, a természet ezen szent, szeplőtelen, romlatlan szavát bizonyos politikai körülményekhez alkalmazva, meghallhatom a hazafiság szent eszményét és azt szavakban is kifejezhetem. A mi hazánkban, a mi politikai körülményeink között, én a hazafiságot abban látom, hogy én a felséges uralkodónak, koronás apostoli királyunknak és a felséges uralkodóháznak mindenben lojális, mindenben odaadó, mindenben hűséges alajtvalója vagyok. (Mozgás és zaj balfelől.) Ez az első, (Folytonos zaj balról.) ez a monarchikus állam alapgondolata. De a hazafiság egy másik megdönthetetlen kritériumának is kell lenni, a mely nincs alávetve a politikai hullámzásoknak, vagy a pártok alakulásának : az ország szentesitett törvényeit mindenkor és minden körülmények közt, addig míg törvények, szigorúan megtartani. (Taps a közép hátulsó padjain.) Meglehet, hogy ezek a törvények 13