Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-202
41 20± országos ütés 1907 október 22-én, kedden. nem ugyan a legközelebbi években, de néhány év múlva annyira apasztani tudjuk a kiadásokat, hogy azok elégségesek lesznek a más téren, de ugyancsak az adminisztráczió terén előállható uj követelmények kiadásainak fedezésére. (Élénk helyeslés,) Az adminisztráczió részleges reformját és egyszerűsítését czélozza az a javaslat is, a melyet a belügyminiszter uxral eg3^etértőleg dolgoztam ki, s a mely a közszolgáltatások egyesitett kezelésére vonatkozik. (Élénk helyeslés.) A mi adminisztrácziónknak legjelentékenyebb, legtágabb terét elfoglaló körében nemcsak egyszerűsítéseket biztosítottunk ezen javaslat által, hanem, azt merem mondani, olyan javításokat is inauguráltunk, melyek ki fognak hatni a jövőre. (Halljuk!) Ebben a javaslatban könnyitünk a községek terhein, másrészt — bár igen kis mérvben — uj jövedelmi forrásokat is nyitunk. (Helyeslés.) Ezzel azonban azt a feladatot, a melyet a helyhatósági szolgáltatásokra nézve és különösen az igen nagy teherrel küzdő községek háztartásának rendezése érdekében vállaltunk magunkra, korántsem tekintjük megoldottnak. T. barátom, a belügyminiszter ur épen közelebb fog egy törvényjavaslatot előterjeszteni, a melyben a községi orvosoknak az állam számlájára való átvétele által kivan általában a községek legjelentékenyebb terhén könnyíteni, (Élénk helyeslés és éljenzés.) a mellett, hogy ezen kérdés rendezése által adminisztrácziónk egyik legvitálisabb kérdését, a közegészségügyet fektetjük biztos alapra. (Elénk helyeslés.) A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokat továbbá bor- és husfogyasztási adójövedelmöknek nagyobb hányadában és fokozódó többletében kívánjuk részesíteni, a többi községekre nézve pedig ott, a hol pótadójuk elviselhetetlen, előre megállapítandó és a törvényhozás által meghatározott elvek és szabályok szerint kívánunk direkt állami segélyt nyújtani. (Helyeslés.) Ez irányú javaslatainkat még ezen ülésszak folyamán és legkésőbben a fogyasztási adókkal kapcsolatosan fogjuk a törvényhozás elé terjeszteni. Nem azért kapcsolatosan, mintha okozati összefüggésben állanának — az előbb említett bor- és husfogyasztási adó-particzipáczió kivételével — a fogyasztási adókkal, hanem mert a fogyasztási adókból várható többjövedelem fog képesíteni bennünket arra, hogy kiadó segélyt nyújthassunk a helyhatóságoknak, helyesebben a városi és községi háztartásoknak. (Élénk helyeslés.) Kulturális és humanitárius kiadásaink 11,610.000 koronával növelik a vallás- és közoktatásügyi tárcza rendes kiadásait. (Halljuk!) Ezeknek a legjelentékenyebb része, 6,905.000 korona a népnevelésre esik és főleg a tanítók fizetésrendezésének a következménye. E mellett a tanítók fizetésrendezésével kapcsolatban hatályosabb felügyeletről is gondoskodtunk és a tanfelügyelő személyzetet 40 tanfelügyelő-segéddel egészítettük M. (Helyeslés balfdől.) Gondoskodtunk másrészről uj tanerőkről is, a mennyiben 500 uj tanító iüetményét állítottuk be a népiskolánál, 65-ét a polgári iskolánál és 81-ét a kisdedóvó-intézeteknél. És daczára annak, hogy kulturális czéljaink dotáczióját a múlt esztendőben, helyesebben a folyó évre szólólag jelentősen emeltük, most újból 769.000 korona többköltséget vettünk fel a felsőbb tanintézeteknél és ebben a keretben rendezzük a felekezeti jogakadémiai tanárok illetményeit. (Helyeslés.) 528.000 korona többletet vettünk fel a középiskoláknál, a mely összegnek legjelentékenyebb része a községi és felekezeti iskolák korszerű kiegészítésére és az ezzel járó többkiadásnak fedezésére szükséges 271.000 koronát vettünk fel többköltségként szakiskolákra, nevezetesen a felsőbb kereskedelmi iskolákra és az ipari tanoncziskolákra és 73.000 korona többköltséget a gyógypedagógiai intézetek költségeire. A művészi czélokra előirányzott kiadásoknál változás állott be formailag a költségvetésben annyiban, a mennyiben a színházaknak ezen évre 1,195.000 koronával előirányzott költsége a belügyi tárczából a vallás- és közoktatásügyi tárczába helyeztetett át. De ezen összegen tul egészben véve 297.000 koronával többet vettünk fel művészeti kiadásokra ; 82.000 koronával többet tudományos és irodalmi czélokra. Ezen 82.000 koronából 50.000 koronával kívánjuk az iskolánkivüli oktatást irányítani és segélyezni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kulturczélokra, sőt szorosabban véve tanügyi czélokra fordított kiadásaink azonban nincsenek a vallás- és közoktatásügyi tárczában kimerítve. Újra 46.000 korona többletet vettünk fel a selmeczi akadémia költségeire ; a tanárokat mint akadémiai tanárokat más hasonló tanintézetek példájára korpótlékokban részesítjük ; növeljük a könyvtárak dotáczióját és a gyakorlati oktatás szempontjából nagyobb összeget áldozunk a tanügyi kirándulásokra. 105.000 koronával emeltük a kereskedelmi tárczánál az ipari iskolák költségét, részint a személyzet szaporítása, részint az oktatás belterjesebbé, gyakorlatiabbá tétele czéljából. 57.000 korona többköltséget fordítunk az erdőőri szakiskolákra, 203.000 korona többköltséget pedig a gazdasági szakoktatásra. De nemcsak ezen tanügyi kiadások, hanem kulturállapotunkkal összefüggő vallásügyi kiadásaink is jelentékenyen emelkedtek. "(Halljuk! Halljuk !) Ujabban 80.000 korona többletet vettünk fel a felekezeteknek segélyezésére, 35.000 korona többletet a papi kongrua kiegészítésére és 1,000.000 korona többletet a protestáns egyházak segélyezésére ; 100.000 korona uj tételt az erdélyi ágostai evangélikusok segélyezésére lélekarányban és 30.000 korona uj tételt a dologi párbérek rendezésére, ennek a jogilag is kétes, vallásügyi viszálykodásokat és békétlenkedéseket annyira előidéző kényes kérdésnek rendezésére. Humanitárius ldadásaink körében kell még felemlítenem, hogy 980.000 korona többletet vet-