Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-213

213. országos ülés 1907 n Éber Antal: Csak ellenőrizni kell őket! Gr. Batthyány Tivadar : Nem árt ez az ellenőrzés ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Egyet azonban méltóztassanak megengedni. (Halljuk ! Ralijuk !) Bizonyos vonalokon majdnem lehetetlen már a vonatok számát szaporítani. így pl. a Eákóezi-uton ma minden egyes perezre esik egy vonat. Ezt továbbfejleszteni és szaporitani lehetetlen, mert hiszen ez az egész közlekedésnek megakadályozására vezetne. Egyébként, hogy a forgalmi vonalaknak szabályozásával mennyire foglalkozik a kormány, ennek bizonyságául csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a pályaudvarok rendezésével kapcsolatosan egyúttal az oda vezető forgalmi vonalaknak, az általános forgalom és a közúti villamos vasutaknak forgalma szempontjából is módosítását, helyesebb berendezését nemcsak tanulmány tárgyává tette, hanem az ez iránt való tárgyalásokat már meg is indította. A mi azt illeti, hogy az iparfelügj^elők bízassanak meg az ellenőrzéssel, ez — engedelmet kérek — ellenkeznék a mi vasúti üzletrendtartásunkkal, a mely törvény erejével bír, mert ennek értelmében a vasúti főfelügyelőség és a közúti vasutakra nézve a rendőrség teljesiti ezt az ellenőrzést. A t. képviselő ur még azt a kérést is intézi a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, hogy a munkásstatisztikára vonatkozólag bővebb adatokat és alaposabb statisztikát rendezzünk be. Erre nézve csak általánosságban annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy mi igen sokoldalú munnkás-statisztikával bírunk. Nem akarom ezeket itt felsorolni, de a kereskedelemügyi minisztériumnak hat kiadványa van, a mely tisztán a munkás-statisztikára vonatkozik és ezen hat kiadvány úgyszólván mindazokat az adatokat magában foglalj melyeknek statisztikai gyűjtését a t. képviselő ur kívánja. Kettőre nem terjedhet ki ez a statisztika : az élelmezési és lakásviszonyokra, mert a ki ismeri a munkásoknak szétszórtságát, különösen a fővárosban, annak el kell ismernie, hogy bár egyes telepekről ezekre nézve is lehet statisztikát felállítani, a mint hogy állítanak is fel az iparfelügyelők és az egyes kereskedelmi és iparkamarák, de ezt általánosítani azért nem lehet, mert ez a statisztika valóban az illetők viszonyaira kiterjedő monográfia természetével birna, annyira rendkívüliek a viszonyok. A mi a statisztikai adatok közlését illeti, engedelmet kérek, két közlemény van. Az egyik a kereskedelemügyi minisztérium jelentésében foglaltatik, a mely évről-évre közöltetik minden egyes tagjával a képviselőháznak.Ezenkivül a statisztikai hivatal ügyrendjében van megállapítva az, hogy az általa kiadott statisztikai adatokat, tehát a munkás-statisztikára vonatkozó adatokat is, kivánatra minden egyes képviselő urnak ingyenesen szolgáltassa át. Végül a t. képviselő ur a sztrájk alkalmából ovember 9-én, szombaton. 211 elbocsátott munkások érdekében is intézett a kereskedelemügyi és belügyminiszter úrhoz kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Erre vonatkozólag legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy valahányszor sztrájkok fordulnak elő, először mindig szabad folyást enged a kereskedelemügyi minisztérium a sztráj kólóknak és a munkaadóknak, hogy szabadon egyezkedhessenek, és csak akkor, ha látja, hogy a köztük folyó tárgyalások eredményre nem vezetnek és hogy a helyhatósági biztosoknak és iparfelügyelőknek közreműködésével sem lehet eredményeket elérni, avatkozik abba a kereskedelemügyi minisztérium bele eredmények igazolják, hogy elég objektív álláspontot is foglal el, a mennyiben az ellene felmerült panaszok mindig oda irányultak, hogy inkább a munkások érdekeit igyekezett érvényre juttatni és nem a munkaadókét. (Helyeslés.) így igyekezett eljárni a villamos vasúti sztrájk tekintetében is. De bocsánatot kérek, azt talán mégsem követelhette, hogy valamennyi elbocsátott visszavétessék. Ennek az indokát abban méltóztassék keresni, hogy egy ilyen, a közönség érdekeit, a közönség napi életét nemcsak élelmét, hanem az ipar és kereskedelem szükségleteit is, annyira veszélyeztető sztrájknál, mint a milyen a villamos vasúti sztrájk volt, még sem lehetett azt követeim, hogy általában mindenki visszavétessék, mivel ennél a sztrájknál oly cselekmények követtek el. . . Gr. Batthyány Tivadar: Ök provokálták! Wekerle Sándor miniszterelnök : ... hogy a szabad vonalakon otthagyták a kocsikat, otthagyták a közönséget, sőt egyesek még az ott hagyott járművek rongálásában is résztvettek. Akkor tehát, a mikor ilyen büntetendő cselekmények és a közérdeket mélyen veszélyeztető visszaélések követtetnek el, azt, mint elvet, hogy a felbujtók és a főbünösök is visszavétessenek, kimondani és foganatosítani nem lehet. Gr. Batthyány Tivadar: A társaságok szolgáltak rá. Még a gyülekezést sem engedték meg ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Én egyébként, t. képviselőház,jnem fogom sohasem szépíteni a villamos vasutak eljárását. Gr. Batthyány Tivadar: Embertelen volt az eljárásuk í Wekerle Sándor miniszterelnök : De ha visszaélések követtettek el, ezeknek a megtorlását mégsem lehet egészen közömbösen venni. A városi villamos vasútnál sztrájkba lépett 900 alkalmazott és a rendelkezésünkre^álló adatok szerint 120 bocsáttatott el. A közúti villamosnál, sztrájkba lépett 980 és elbocsátottak 69-et. Legyen meggyőződve a t. képviselőtársam, hogy minket az a szempont vezérel, hogy a vállalatokat a munkások méltányos érdekeinek kielégítésére szorítsuk. (Helyeslés.) Azt a szempontot azonban okvetetlenül meg keü óvni, különösen a közérdekű vállalatoknál, hogy még a jogosult igények kielégítése se öltsön oly formát, a mely a közérdeket veszélyezteti. (Helyeslés.) Ez a szempont fog vezérelni 27*