Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-200

18 200. országos ülés 1907 október iB-án, szerdán. Kiindulási jjontunkat csak az Ausztriával fennálló tényleges helyzet és azok az egyezmények képezhették, a melyeket a korábbi koimányok kötöttek, de a melyek csak részben — e részben is csak rendeletileg — voltak életbeléptetve, igen jelentékeny részökben pedig, fájdalom, csak papi­roson maradtak. Ezekre a korábbi egyezményekre nézve, en­gedje meg nekem a t. ház, hogy megjegyezzem azt, hogy nézetem szerint azok az akkori viszonyok között tökéletesen megfeleltek gazdasági érdekeink­nek (Ugy van !), sőt gazdasági fejlődésünknek nem egy, igen nyomós, hanem igen sok nyomós és u] biztositékát rejtették magukban. De a vál­tozott viszonyok között e keretek szűknek bizonyul­tak arra, hogy a gazdasági élet egész terén meg­teremtsék a nyugalmat és biztonságot. Ezért a gazdasági érintkezés terén ujabb kérdéseket kellett e keretekbe vonnunk, hogy minden irányban biz­tosítsuk a békét és a gazdasági megerősödést. Mindenekelőtt arról kellett gondoskodnunk, hogy a recziprotitás helyett szerződéses állapot által biztosítsuk érdekeinket s ne labilis alapra fektessük gazdasági helyeztünket. Gondoskodnunk kellett arról, hogy egyes elvi kérdések a gyakorlati kivitelben részletesebben is szabályozhassanak, hogy egyes ott lefektetett elveket — hogy igy fejezzem ki magamat — aprópénzre váltsunk fel, a mely a gyakorlati életben alkalmazható és hasz­nálható. Gondoskodnunk kellett arról, hogy a fel­merülő ellentétek ne hosszú iratváltásnak és tár­gyalásoknak végtelen pórázára utaltassanak, hanem hogy egy választott biróságot létesítsünk, a mely eldöntse a vitás kérdéseket és gyakorlatilag igénybe­vehetővé tegye biztositott jogainkat. (Élénk he­lyeslés.) Gondoskodnunk kellett arról, hogy állam­háztartásunk folytonosan növekedő szükségleteivel szemben szabad kezet biztositsunk magunknak az állami jövedelmek azon ágára nézve, a mely néze­tünk szerint a közel jövőbenaz egyedüli kiadó forrást képezi: a fogyasztási adókra nézve. (Helyeslés.) Iparunk fejlesztése érdekében gondoskodnunk kellett több tekintetben az önálló intézkedésekről, hogy a biztos fejlődésnek rakhassuk le alapjait. És végül gondoskodnunk kellett arról, hogy állam­jogi helyzetünknek megfelelőleg szerződéses for­mába öntsük ezt az egyezményt, hogy ezen egyez­ményben államjogi helyzetünknek megfelelő ki­fejezések használtassanak és mindenekfelett azt, hogy 1917-en tul önálló rendelkezési jogunkban kötve ne legyünk, hogy az, ha igénybe kivánjuk venni, feltétlenül biztosittassék. (Élénk helyeslés.) Hogy ezeket az irányokat és szempontokat mennyire sikerült gazdasági és politikai téren meg­valósítanunk, ennek a megvilágítására (Halljuk! Halljuk!) engedje meg nekem a t. ház, hogy a megegyezésnek főbb vonásaiban részleteit is ismer­tessem. (Halljuk! Halljuk!) Az ipari és kereskedelmi térre nézve minde­nekelőtt meg kivánom jegyezni hogy a korábbi egyezményekben is elfoglalt állásponthoz képest ezen szerződési idő tartamára nem érintettük a tiroli gabnavámot, de a dalmát lisztvámra nézve kiköttetett, hogy 1910 végével megszűnik vagy pedig az ott gyártott lisztre a beviteli vámhoz ha­sonló adótétel alkalmaztatik. Másodszor a háza­lási és vándoriparra nézve kikötöttük szabad és önálló rendelkezési jogunkat. Harmadszor a szaba­dalmi ügy terén a szabadalmi ügyekben biztositot­tuk teljesen önálló jurisdikcziónkat az u. n. közös szabadalmak felett. A védjegy és a mustraoltalom tekintetében felszabadult törvényhozásunk önálló­sága és az önálló jurisdikczió az Ausztriában és a konzuli bíráskodási területeken lajstromozott véd­jegyekre nézve is kiköttetett. Biztosíttatott vissza­vetési jogunk is az osztrák védjegyekre nézve, ha azok magyar érdekekbe ütköznek (Helyeslés.) a külföldi védjegyekre és mintákra nézve pedig meg­állapittatott, hogy azok Magyarországon külön önálló elbírálás alá fognak kerülni. (Helyeslés.) Egyetértő eljárást állapítottunk meg a tisz­tességtelen versenynyel szemben. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatosan fel kivánom említeni, hogy a mit rég czélba vettünk a tisztességtelen verseny ügyé­ben és a természetes bor védelme tekintetében, azt szerződésileg is biztosítottuk Ausztriának, hogy t. i. szigorítani fogjuk bortörvényünket, vi­szont azonban megköveteltük, hogy a mi szigorú bortörvényünknél enyhébb elbírálás alá a szerző­dés tartama alatt ne vehesse Ausztria sem az ottani borokat. Ezenkívül a szerződésben külön vé­delmet biztosítottunk a tokaji borvidék borai részére. (Helyeslés.) Miután a meg nem engedett üzérkedést minden téren korlátozni kívántuk (Helyeslés) és miután kormányzati programmunk­nak is egyik alkatrésze, bogy a budapesti tőzsde áruforgalmát törvényhozásirag újból szabályoz­zuk, ennélfogva akkor, midőn azt láttuk, hogy az osztrák tőzsdékről kitiltott játékügyletek lebo­nyolításának színhelyévé kezd válni a budapest tőzsde (Igaz ! Ugy van !), kijelentettük azt is és erre kötelezettséget is vállaltunk, hogy a buda­pesti tőzsde áruforgalmának szabályozásánál az a szempont fog minket vezérelni, hogy az irreális és különösen a játék-ügyleteket megakadályoz­zuk s a nélkül, hogy a lajstromozási kényszert be­hoznók, — igyekezni fogunk arra, hogy a tőzsde­ügyletek kötése az arra hivatottak körére szorit­tassék. (Helyeslés.) A hajózási és közlekedési ügyekben bizto­sítottuk szabad és önálló rendelkezésünket a ten­gerészeti magánjog, a tengerészeti rendtartás, a kikötői rendtartás, a hajósok betegsegélyezése és balesetbiztosítása ügyében. Az állam által segélye­zett folyamhajózási vállalatokra a paritásos eljárást szerződésileg kikötöttük, azután ugy a forgalmi vonalak, valamint a tarifák tekintetében részletesen szabályoztuk a vasúti ügyet. Miután a vasúti ügyek képezték a leglényegesebb eltérési pontokat, en­gedje meg a t. ház, hogy ezekről részletesebben nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Tudva van a t. ház előtt, hogy Horvátország egyik legel­hagyatottabb vidékének, a Likának,, vasúti vonal­lal való ellátása Horvátországnak egyik legrégibb

Next

/
Oldalképek
Tartalom