Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-200
200. országos ülés 1907 és általunk is jogosnak elismert vágyódását képezi. Azon az értekezleten, a melyet a múlt évben a horvát képviselőkkel tartottunk, megígértük ennek a vasútnak a létesítését és az uj bán állásának elfoglalásakor ennek az uj vasútnak mielőbbi létesítését kormányzati programmja egyik sarkalatos követelményeképen állította fel. Polit Mihály : Helyes ! Wekerie Sándor miniszterelnök: Miután, t. ház, ígéreteink beváltása és Horvátország irányábani eljárásunkat (Halljuk I Halljuk !) nem telietjük egyes képviselő urak magatartásától függővé, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) hanem szorosan az 1868 : XXX. t.-czikkben szabályozott közjogi alajjon állva, a horvát nemzet irányában mindazon gazdasági kötelezettségeknek hiven és egyformán kívánunk eleget tenni, a melyek teljesítését ígértük (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen) és a melyeknek kielégítése szükségesnek mutatkozik, ezen vasútnak létesítését javaslatba hozni kívánjuk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Miután az Ausztriával folytatott tárgyalások során biztosítékot nyertünk ugy a forgalommegosztásra, mint a díj képzésre nézve: ennélfogva hozzájárultunk ahhoz, hogy Károly városon át Krajna irányában és Knin felé Dalmáczia irányában ezen vasút összeköttetést nyerjen, hogy így ez a költséges vonal ne maradjen holt vonal. (Helyeslés.) Felemlíteni kívánom, hogy ezen igéretünk beváltásának egyik feltételét az képezi, hogy a határőrvidéki alapból megfelelő hozzájárulást nyerjünk a vasút létesítésére. (Halljuk! Halljuk/) A második csoport, a melyet megemlíteni kívánok, a tarifák csoportja. (Halljuk! Halljuk!) A szerződés szerint is kifejezést adtunk annak, — egyébként ez a korábbi egyezményekben is benne volt, — hogy a német szerződés azon határozmányai, a melyek szerint ugyanazon reláczióban a saját áruknak adott díjkedvezmények a másik állam áruinak is javára válnak és hogy köteleid díjszabások állíttassanak fel, közöttünk is kölcsönösen alkalmaztatnak. Ezenkívül részletesen, minden főbb kivitek irányra és minden főbb áruczikkre nézve tételenként állapítottuk meg a szerződési idő tartamára a tarifát. Ebben keressük annak ellenértékét, hogy a korábbi egyezményekben kikötött és 1899-ben, de csak az 1907. év végéig terjedő hatálylyal életbeléptettetett az a tarifális intézkedés, hogy attól a kedvezménytől, hogy ha Ausztria valamely külföldi államnak egy kivitek pontra nézve kedvezményes tarifát ad, ugyanazon kedvezményes tarifák a mi áruinknak azon kiviteli pontra nézve más reláczióban is megadandók, elálljunk. Miután mi más relácziókban és rövidebb vanalakon vehetjük igénybe kilometricze ugyanazokat a kedvezményeket, a melyek egy hosszabb vonalra adattak, ez által Ausztria abba a helyzetbe jutott, hogy a mi áruinkat olcsóbban szállította egy hosszabb vonalon, mint ugyanazon vonalnak rövidebb részein saját áruit. Hogy ez Ausztriának díjképzési fenségjogát és a vasúti tarifák kihasználását nemcsak a mi október 16-án, szerdán. 19 áruinkra nézve, hanem a saját áruira nézve is korlátozta, eztalánbizonyitástnemigényel. (Helyeslés.) Hasonló lekötöttségünk volt a keleti tarifákra vonatkozólag nekünk is, ugy hogy ma is fennáll még az a viszony, hogy keíeti irányba hosszabb vonalakon mi olcsóbban szállítunk idegen árut, még pedig nemcsak osztrák, hanem bolgár, román és szerb árut is, mint szállítjuk saját áruinkat ugyanazon vonalnak egy rövidebb részén, f Ugy van ! jobbjelől.) Ezért ezt a kötelezettséget kölcsönösen megszüntetjük. (Elénk helyeslés jobbjelől.) De midőn ezen elvi rendelkezést, a mely különben sem a mi áruink ellen irányult, hanem a nyugateurópai vizi versenynyel szemben csak a nyuga európai kikötőkbe szállított idegen gabona szállításának megszerzése végett hozatott be, Ausztriában megszüntetjük, azt a tarifáknak tételenkénti szabályozásával helyettesitjük, főbb kiviteli irányainkra és minden jelentékenyebb áruczikkünkre kitérjedőleg, ugy hogy elmondhatjuk, hogy tarifális igényeink e tekintetben kielégítést nyertek ; a magyar kivitel nemcsak korlátozva nem lett, hanem miután ezek a tarifák az egységes köteléki díjszabásban talán nagyon kevés kivétellel mind elenyésztethetők lesznek, kivitelünk nagyobb tarifákkal dolgozni nem lesz kénytelen. (Helyeslés.) A harmadik csoportja a vasúti ügyeknek a kassá-oderbergi vasút ügye. (Halljuk ! Halljuk !) Eégi vág}'ódásunk volt, hogy a legjelentékenyebb kiviteli irányunkat képviselő Kassa-oderbergi vasút akként rendeztessék be, hogy a fokozottabb forgalom igényeinek is képes legyen megfelelni. Egy másik kívánalmunk volt, hogy a közbeeső osztrák északi, most államosított osztrák északi vasút mellőzésével direkt összeköttetést nyerjünk a porosz államvasutakkal. Ez az úgynevezett annabergi csatlakozás kérdése. Ezen annabergi csatlakozás által és a Kassa-oderbergi vasúttal kapcsolatosan teljesített kívánalmak kettőre irányultak ; először a forgalom szabályozására, másodszor pedig a dijképzés biztosítására. Az annabergi csatlakozást Ausztria csak azon föltétel alatt volt hajlandó megengedni, ha beleegyezünk a Kassa-oderbergi vasút államosításába. (Mozgás.) Mi ebbe bele nem egyezhettünk, (Helyeslés.) hanem ezt — a bár elismerem, igen jelentékeny, de még sem olyan nagy horderejű kérdést, mint a milyenné politikai szempontokból odaállították — akként szabályoztuk, hogy biztosítottuk a Kassa-oderbergi vasúton a forgalomnak minden akadálynélküli lebonyolítását. Jelesül biztosítottuk azt, hogy kettős vágány lesz Jablunkától Teschenig, Teschenen túl pedig Oderbergig a vasút akként fog felszereltetni kitérőkkel és egyéb felszerelésekkel, hogy minden fokozott forgalmi igénynek is megfelelni képes legyen. Ezenkívül, miután Teschentől, a. hol a kettős vágány megszűnik, most két összeköttetést nyerünk a j3orosz vasutakkal, t. i. egy összeköttetést, a mait, Oderbergen át Annaberg felé ós a másik összeköttetést Teschentől északkeleti irányban Dziedzic felé; s miután még azt a biztosítást 3*
