Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-200
2ÖÖ. országos ülés 1907 Tudomásul szolgál. Jelentem továbbá, hogy a Kossuth Lajos dicső emlékének Nagy-Harsányban emelt szobor felavatására a képviselőház küldöttsége élén a ház határozata szerint Egry Béla képviselő ur vett részt és ő helyezte el a képviselőház koszorúját a szobor talapzatára. Tudomásul szolgál. Bemutatom a belügyminiszter átiratát, melylyel értesit, hogy eleget tett a képviselőház folyó évi márczius hó ^1-én hozott határozatának és megvizsgálta Zameznik János és társai antalfalvi lakosoknak a képviselőházhoz intézett azon kérvényét, hogy számukra a községi legelőből 25 telek föld kihasittassék. A vizsgálat eredménye az, hogy a panaszosok kérelme minden jog-alapot nélkülöz. A belügyminiszter egyúttal megküldötte az ezen ügyre vonatkozó iratokat is. Javaslom, hogy a panaszosok kérvénye tétessék irattárba, az iratok jaedig küldessenek vissza a belügyminisztériumnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Akkor ezt határozaterőre emelem. A belügyminiszter ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről (írom. 582), (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a hatásköri biróság felállításáról (írom. 583), az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdijviszonosságának szabályozásáról (írom. 584), a vármegyei közigazgatás rendszeréről szóló 1891. évi XXXIII. t.-cz. hatályon kivül helyezéséről (írom. 485) (Élénk, helyeslés és éljenzés.) szóló törvényjavaslatokat benyújtani. (Éljenzés a jobb- és baloldalon.) Kérem, méltóztassék azokat kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztani és előzetes tárgyalás végett a közigazgatási bizottsághoz utalni, kérvén még egyúttal, hogy a hatásköri biróságról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz is méltóztassék utasítani. (Általános helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a belügyminiszter ur javaslatához hozzájárulni ? (Felkiáltások: Igen !) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a belügyminiszter ur által beterjesztett törvényjavaslatok a megválasztandó közigazgatási, illetőleg a hatáskör rendezéséről szóló törvényjavaslat egyszersmind a megválasztandó igazságügyi bizottsághoz is utasitta tik. A törvényjavaslatok egyébiránt ki fognak nyomatni és a képviselő urak közt szét fognak osztatni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. A miniszterelnök ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk I) Midőn az Ausztriával való gazdasági viszonyunk rendezésére vonatkozó törKÉPVH. KAPLÓ. 1906 —1911. XIII, KÖTET. október i6-án, szerdán. 17 vény javaslatokat alkotmányos tárgyalás végett a t. ház elé terjesztjük, engedje meg nekem a t. ház, hogy addig is, mig a ház tagjainak előterjesztéseinkből és azoknak indokolásából módjuk lesz tüzetesen megismerni előterjesztéseinknek tartalmát és részleteit, főbb vonásaiban ismertessem ezeket a megegyezéseket és azokat a gazdasági és politikai indokokat, a melyek azoknak elfogadására és e házban való előterjesztésére birtak bennünket. (Halljuk ! Halljuk !) Ausztriával való viszonyunk szabályozásánál határt szabott nekünk az a körülmény, hogy a külföld legjelentékenyebb államaival 1917. óv végéig terjedő kereskedelmi szerződések köttettek és azok tényleg életbe is léptek. Ebből folyólag a szabad forgalmat a két állam területe között fenn kellett tartanunk, a mi úgyszólván kizárja azt, hogy közbeeső vám szedésére, fogyasztási adóvonalak felállítására komolyan gondolhassunk. Nehezítette helyzetünket az a körülmény, hogy az Ausztriával való viszony a recziproczitás alapján volt csak rendezve. A korábbi egyezmények, még a fogyasztási adók átutalására vonatkozó egyezmény is — az egy szeszadó-egyezmény kivételével — csak rendeletileg voltak ottan életbe lé}3tetve és a vámbevételeknek közös czélokra forditása 1907-en túl egyáltalában nem volt biztositva. Ilyen helyzet, a melyet az Ausztriában érvényes alkotmány szerint a képviselőház egyszerű magatartása sarkaiból bármikor kifordithat, nemcsak a gazdasági fejlődés egyik mellőzhetetlen elemét : a biztonságot nélkülözte, hanem azon politikai és gazdasági ellentéteknél fogva, a melyek a bizonytalanság ölén évek során át nagyra növekedtek, egyenesen a gazdasági háború küszöbére vezetett. (Halljuk ! Halljuk !) Ha a szabadforgalom fentartandó és abban a határt az egyes államok magatartására nézve csak a külállamokkal kötött szerződési határozmányok szabályozzák és korlátozzák, de szabad tér van engedve egyébként az áruk kezelésének mikéntjére nézve a két állam között; ha a vasúti tarifák, a külföldi relácziók megállapítása, az áruknak továbbitása, az állategészségügyi egyezmény, az állatforgalom és az élelmiczikkek szállításának lebonyolítása, e czikkek bebocsátása és továbbitása, szóval: a gazdasági életre visszaható vitális kérdéseknek egész sora szabályozva nincsen, akkor a lekötöttség mellett a "bizonytalanság eleme okvetlenül gazdasági háborúra vezet. Ilyen körülmények között két feladat előtt állunk. (Halljuk! Halljuk!) Először az előtt a gazdasági feladat előtt, hogy a békés fejlődésnek és a gazdasági megerősödésnek feltételeit teremtsük meg, legalább a szerződési idő tartamára (ügy van!) és másodszor az előtt a politikai feladat előtt, hogy szabaduljunk lekötöttségünktől, hogy legalább a szerződési idő lejártára szabad elhatározásunkat, a szabad kéz politikáját minden téren fentartsuk és, ha szükséges, érvényesíthessük. (lilénk helyeslés.) 3
