Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-208

136 208. országos ülés 1907 november k-én, hétfon. a magyar gyerek, a hol 11 az állami tani tó és csak egy a román tani tó, ott nemcsak, hogy az a 30 román gyerek nem. tanul meg magyarul, hanem azt érjük el, hogy a magyarul tudó, de románul nem tudó görög-katholikus magyar ember a román iskolában megtanul oláhul, még pedig állami szubvenczió segítségével. És most ehhez hozzájárul az egyházi dolog. Az egyházi állapot tekintetében — nem is ismétlem a statisztikai adatokat a népszám tekintetében — egyszerűen csak hivatkozom az egyházi arányszámokra. T. képviselőház ! A római katholikus egyháznak 1905-ben, — mert hiszen a katholikus kongrua rendezéséről van szó, azért csak a katholikus és görög-katholikus egyházat állitom egymással szemben — a római katholikus egyháznak 1905-ben 3237 anyaegyháza és 14.280 leányegyháza- volt. Ezek j>edig elláttak összesen 8,198.000 hivőt. A görög-katholikus egyháznál méltóztassék ezt hozzávenni arányul, 1905-ben görög-katholikus 1,199.000 lakossal az országban, görög -ka tholikus anyaegyház volt 2106, leányegyház 3465, görögkeleti anyaegyház 2109, leányegyház 727. Ezen görög-kath. és görög-keleti egyházakból csak román anyaegyház volt 1483, leán}regyház 1445 ; görög-keleti anyaegyház 1837, leányegyház 700, összesen tehát román egyház van Magyarországon 3320, leányegyház 2440. Ez annyi, hogy a mig 8—9 millió magyarra és katholikusra esik 3237 egyház, ugyanezen idő alatt körülbelül 2,798.000 románnak 3320 egyháza volt, tehát harmadrész annyi népnek volt majdnem száz egyházzal többje. (Mozgás.) Mit jelent ez ? Jelenti azt, hogy a románság nemcsak ott állított egyházakat, a hol neki erre faj- és egyházi szempontból szüksége volt, hanem főkép ott, a hol a magyarsággal szemben való küzdelmében szüksége volt rá ; azokau a helyeken, a hol 30—50 főnyi románság van, nagy nehézségekkel ugyan, szintén fentartottak igen szegény román egyházakat, a melyeknek papjai igazán nagy szegénységben élnek. Már most mit akar a kongrua-rendezés és az igen t. kultuszminiszter ur ? 3237 róm. hath. anyaegyház között talán akad 30 olyan, a melyiknek jövedelme a 800 forintot nem éri utol, — ez is nem tudom, hogyan kerül elő, mert tudtommal egy olyan egyház sincs, a melynek ne lenne 800 forint jövedelme. — de hogy róm. kath. egyház is legyen, a melynek a kongruáját ki kell egésziteni, csináltak 30 ilyen egyházat. Ellenben a görögkatholikus egyházak gondoskodtak arról, hogy az ő kongruájuk kiegészítése fejében 600—700 forintot is kapjanak, mert a maguk jövedelmeként csak 50—100—200 forintot mutatnak ki. Ha egy kormány azt akarja tudni, hogy menynyit kell kapnia a román papoknak, akkor természetesen okos dolog az ő részükről, ha arra törekednek, hogy sokat kapjanak, mert nekik kévésük Van. De most a kongrua rendezése azt akarja, hogy a római-kath. magyar egyházi vagyonból rendezzék a kongruát az egész vonalon. Tehát kongrua-rendezés nem jelent egyebet, mint hogy a román egyházakat kell a magyar katholikus egyházi vagyonból lábraállitani, azt, hogy a 2,700.000 koronából, a mely a kongrua rendezésére szükséges, tulaj donképen körülbelül 30.000 koronát igényel a róm.-katholikus egyház, a többi, körülbelül 2,640.000 koronát pedig igényelik a görög-katholikus román egyházak. Tehát a kultuszminiszter ur állampénzen és a magyar katholikus egyházak vagyonából akar lábraállitani 3320 román egyházat. T. képviselőház! Ez az a politika, a mely ellen nekem szavamat fel kell emelnem. Nem az a czélom, hogy a románok kiirtására működjek közre, nem is az, hogy ezeket az egyházakat el kell törölni, de fel kellett szavamat emelnem a nagy egyházi és iskolai szervezettel szemben, mely a románság czéljaira szükséges, nem is arra, hogy a románságot kulturailag és egyházilag ellássa, hanem hogy őrszemet képezzen a magyarsággal szemben való küzdelemben és a terjeszkedés eszközét képezze. Ha mi az ő egyházaikat, iskoláikat rendezni akarjuk, megvan annak a módja. Meg kellett volna állapítani először is az iskolák szükséges arányát, hogy hány román iskolára van szükség és rendezni azon iskolákat, a melyek magyar területen feküsznek, a hol román növendék úgyszólván nincsen, 5—10, vagy 20 van csak s ott nem lett volna szabad iskolának felállíttatni. Kellett volna rendezni a tanitói fizetést azon feltétellel, hogy ennek fejében szüntesse meg a románság azokat az iskolákat, a melyek feleslegesek, a melyek a magyarság területén fekszenek és a magyarságot rontják. Ugyanez áll a kongrua-rendezésre is. Ennek az kellene, hogy legyen az alapfeltétele, hogy a románságnak az ő lélekszáma szerint van szüksége mondjuk : 1000—1500 egyházra, tessék ezeket rendezni, mert megérdemli az a pap, hogy ha ellátja az ő hivatalát, megélhetése biztosítva legyen ; de nem 1500 felesleges egyházat létesíteni állami pénzen és nem odaadni a magyar egyházak támogatására szolgáló vagyont a román egyházak segítésére. Hiszen ennek fejében hálakép ugyanazt kapjuk, a mit eddig is kaptunk. T. képviselőház! Már most bemutattam, hogy a magyarságnak a románság nagy, hármas szervezetével szemben egyetlen egy politikai eszköze volt: az iskola és az egyház. Bemutattam, hogy ezen iskola és egyház a mostani fejlemények mellett és a mostani programin szerint teljesen a magyarság rovására érvényesülnek. Az eddigi eszközök sem voltak elegendők erre a czélra, nem voltak elegendők arra, hogy az erdélyi részekben a magyarság fölényét, a magyarság fölényes fejlődését biztosítsák. Mit gondol a t. ház, ha mi három ezer román iskolát és 3000 román egyházat magyar vagyonból és állami költségen felneveltünk és megerősitettünk, altkor, ha talán ez az arány változni fog, talán a mi javunkra fog kiütni az ujalibi számadat ? Nem. Ismétlem, az eddigi eszközök sem voltak elegendők. S a mit eddig