Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-199

12 199. országos ülés I9ü7 lamenten kivii], hogy az általános egyenlő és titkos szavazási jog aiapján fog ez a parlament megala­kulni, akkor nem fog miniszterelnök akadhatni, a ki gúnyosan jegyezze meg azt, hogy »a fokozatos földadóból pedig semmi sem lesz». Mert Magyar­országon, tudja azt a földmives kisgazda nép is már és tudja minden értelmes ember, hogy ezt az országot a csődtől egyedül a minden téren való fokozatos adórendszer és legelső sorban a föld fokozatos megadóztatása mentheti meg. (Mozgás és zaj a baloldalon és a középen.) Elnök : Csendet kérek ! Beck Lajos : Az állitja; a ki nem ért hozzá ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kénytelen leszek a képviselő urakat nevükön szólítani. (Helyeslés a baloldalon.) Földes Béla : Nem lehet! Mezőfi Vilmos: Meghajíom Földes Béla t. képviselő ur nagy tudása előtt, de nekem nincs jogom most, interpelláezióm keretében, az én tudá­sommal bizonyítani, hogy meggyőződésem szerint a fokozatos földadó, vagyis a reáladók fokozatos megállapítása igenis lehetséges. De azt hiszem, hogy nemsokára a képviselőház elé fog kerülni a másodosztályú kereseti adó reformjára vonatkozó benyújtott törvényjavaslat és akkor rajta leszek, hogy bebizonyítsam, hogy a fokozatos földadó igenis lehetséges. (Zaj.) Érthető és indokolt a nagy tömegek türelmet­lensége akkor, a mikor azt látják, hogy ez a parla­ment semmit sem tesz, hanem hideg nyugalommal nézi azt, hogy Magyarországon az élelmi szerek árai mily hallatlan mértékben emelkedtek. (Fel­kiáltások balról: Mert mindig sztrájkok vannak!) Indokolt és érthető a nagy tömegek törekvése az általános titkos szavazati jog, egy uj parlament, egy uj törvényhozás után, a mikor azt látják, hogy ez a parlament nyugodtan nézi, hogyan köt­nek kartelleket, hogyan szövetkeznek a huskeres­kedők, a lisztgyárosok,a tejkereskedők, hogy emel­jék az élelmiszerek árait. Tűri, miként kötik a leg­gyalázatosabb kartelt a szénbányatulajdonosok, a miért is remegve néz Budajaest több százezer lakossága a közelgő tél elé, mert hallja, hogy még feljebb emelik a szén amúgy is magas árait. Szinte lehetetlenné teszik ezek az uzsorások, hogy a sze­gény munkásember, a kisgazda, kisiparos, kiske­reskedő a legszükségesebb élelmi czikkeiket meg­szerezze. A mikor azt látja a parlamenten kivül álló milliónyi jogtalan nép, hogy ez a képviselőház egy szót sem talál, egyetlen egy intézkedést sem tesz, hogy a lakásuzsorának útját állja, és nyugod­tan tűri, hogy Magyarországon ezer lakás közül 740 túlzsúfolt legyen, s nem törődik vele, hogy a legutolsó népszámlálás adatai szerint, több mint félezer ember földalatti kalyibákban lakik, termé­szetes tehát, hogy a nép nem nyugszik, és nem is fog nyugodni mindaddig, míg a törvényhozás meg nem alkotja az általános titkos szavazati jogot. (Markos Gyula közbeszól.) október 12-én, szombaton. Elnök : Markos Gyula képviselő urat kérem, ne zavarja a szónokot folytonos közbeszólásaival. Mezőfi Vilmos: Olvastam, hogy a belügy­miniszter urnak végre sikerült egy papiros-alkot­mánybiztositékhoz a király hozzájárulását meg­kapni, örvendek neki, habár én őszintén meg­vallom, hogy a papiros-alkotmány biztosítékok iránt valami nagy bizalmam nincsen, és addig, a mig a szuronyok fölött nem ez a törvényhozás rendelkezik, addig .... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani és nem az alkotmánybiztosi­tékokhoz. (Elénk helyeslés.) Mezőfi Vilmos : Nem az alkotmánybiztosité­kokról akarok szólani, hanem azt akarom bizo­nyítani, hogy az általános egyenlő titkos választói jog a legjobb alkotmánybiztositék és azért hivat­kozom az alkotmánybiztositékokra, mert az álta­lános és egyenlő titkos választói jog több millió élő alkotmánybiztositékot ad a magyar alkotmány­nak, minthogy az a parlament, a mely rá támasz­kodhatik majd ezekre az élő alkotmánybiztosité­kokra, jobban fogja tudni megvédeni az alkot­mányt, mint a múltban történt. Állandóan azt halljuk és hallom én is, hogy szivesen megadnák az általános egyenlő titkos szavazati jogot, sőt már itt is volna előttünk ez a fontos törvényjavaslat, ha nem kellene tar­tani két nagy veszedelemtől. Az egyik a nemzeti­ségek okozta veszedelem, (ügy van! ügy van! balfelöl.) a másik a nemzetközi szoeziáídemokxáczia veszedelme. (Ugy van ! Ügy van ! balfelől.) En egyik veszedelemtől sem félek. (Zaj. Elnök csenget.) Egyik veszedelemtől sem félek azért, mert én meg vagyok győződve, hogy az általános, egyenlő és titkos választási jog uralma esetén a nemzeti­ségi villongások ki lesznek örökre küszöbölve ebből a parlamentből. (Élénk ellenmondások és derült­ség. Felkiáltások : Jóslás ! Elnök csenget.) Pető Sándor : Ausztriában bevált ez a jóslás ! Mezőfi Vilmos: A másik veszedelemtől pedig még kevésbbé félek azok után, a mik októbor 10-én a képviselőház elnökének jelenlétében történtek. ('Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Akkor történt, hogy a nemzetközi szocziáldemokraták — a kikhez engem semmi közösség nem köt, s különösen nem a párt­kötelék közössége (Zaj.) — küldöttségének szó­noka . . . Markos Gyula: Felolvasója, nem szónoka. Hiszen olvasott! (Zaj.) Mezőfi Vilmos : . . . többek között a követ­kezőket mondotta. Szó szerint fogom felolvasni. (Zaj. Felkiáltások: 0 is olvasta ! Olvassa.) : »Mi, szocziáldemokraták kijelentjük hogy ennek az országnak, a melyben születtünk, és élünk, teljes politikai függetlenségét, az ipar és kereskedelem felvirágoztatása czéljából teljes gazdasági önálló­ságát, vagyis az önálló vámterület sürgős meg­valósítását akarjuk s intézményes alapon kívánjuk biztosítani és fejleszteni az ország népének meg­élhetését és haladását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom