Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.
Ülésnapok - 1906-194
Í94. országos ülés iy07 Julius 9-én kedden 83 Fehér vármegye, Udvarhely vármegye, Baranya vármegye, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Szepes vármegye, Szatmár vármegye, Hont vármegye, Torontál vármegye, Vas vármegye, Mosón vármegye, Somogy vármegye, Arad vármegye, Pozsony vármegye, Trencsén vármegye, Hajdú vármegye, Zólyom vármegye, Csongrád vármegye, Fejér vármegye, Békés vármegye, Esztergom vármegye, Sopron vármegye, Csanád vármegye, Szabolcs vármegye, Turócz vármegye, Komárom vármegye, Borsod vármegye, Torda-Aranyos vármegye, Máramaros vármegye, Tolna vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Maros-Torda vármegye, Pozsony sz. kir. város, Szeged sz. kir. város, Kassa sz. lár. város, Győr sz. kir. város, Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város, Komárom sz. kir. város, Szatmárnémeti sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Kecskemét th. város, Kolozsvár sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Nagyvárad sz. kir. város, Baja th. város, Zombor sz. kir. város, Sopron sz. kir. város, Debreczen sz. kir, város, Pécs sz. kir. város : az egyesülési és gyülekezési jog szabályozását kérik. Elnök: Az előadó urat ületi a szó. MoskovitZ Iván előadó : T. ház ! Az egyesülési és gyülekezési jog szabályozásában a kérvényi bizottság elsőrendű alkotmánybiztositékot lát. Egyikét látja benne azon alkotmány biztosítékoknak, a melyek megvalósításának, életbeléptetésének semmiféle akadály nem állhat útjában. Épen azért azt javasolja a bizottság, hogy mindezek a kérvények pártolással adassanak ki a belügyminiszternek azzal, hogy a törvényhozás kívánatosnak tartaná, hogy e tárgyban mielőbb törvényjavaslat terjesztessék elő. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. Hammersberg László jegyző': Mezőfi Vilmos ! Mezőfi Vilmos: T. ház! A kérvényi bizottságnak az a javaslata, a melyet a t. ház elé terjeszt, igen kedves és igen elfogadható, s én is szívesen hozzájárulok. De a miért mégis felszólalok, annak oka, hony mi a gyülekezési és egyesülési törvényt már ebben az ülésszakban is több izben megsürgettük és eddig Ígéreteknél egyebet nem kaptunk. Épen egy esztendeje, 1906 Julius 19-én, a t. ház teljes ülésében felkértem a belügyminiszter urat, hogy az egyesülési és gyülekezési jogot szabályozó törvényjavaslattal lépjen a ház elé. Több képviselőtársam ugyanazon alkalommal, a belügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmából, a szolgabírói végzéseknek megdöbbentő halmazát mutatta fel a t. képviselőház előtt arról, hogy mily szeszélyes, igazságtalan, mily hallatlan indokokból fosztják meg Magyarország állampolgárait egyetlen joguktól: a szabad egyesülés és gyülekezés jogától. Oly megdöbbentő volt e bizonyítékok bemutatása a képviselőház előtt, hogy a belügyminiszter ur, ama tartalmas beszédeinek egyikében, a melyeket tőle megszoktunk, a többek közt így nyilatkozott: »Tekintettel az idő előrehaladott voltára, egész röviden kívánok nyilatkozni a beadott határozati javaslatokról. Az egyiket Hodzsa Milán, t. képviselő ur adta be. Ez arról szól, hogy a kormány haladéktalanul terjeszszen elő törvényjavaslatot a gyülekezésijés egyesülési jogról. Kérem a t. házat, ne méltóztassék ezt a határozati javaslatot elfogadni, felesleges ez, mert hiszen mindenesetre be fogjuk ezt terjeszteni«. Később azt mondja : »Azok a panaszok, a melyeket a t. képviselő urak ez irányban felhoztak, t. i. a gyülekezési és egyesülési jog terén, részben igazoltak. Magam is tudom, hogy e tekintetben valóságos khaosz uralkodik, minden szolgabíró azt teszi, a mi neki tetszik«. Egy évvel ezelőtt mondta ezt Magyarország belügyminisztere. Egy év múlt el és az alatt igen sok törvényjavaslattal találkoztunk itt a képviselőház előtt, de az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal, a mely alapvető fontosságú, a mely pedig valóban alkotmánybiztositék, nem találkoztunk. Igaz, hogy más alkotmánybiztositékokról szóló törvényjavaslatokkal sem találkoztunk, de tudjuk, hiszen nyilt titok és én nem habozom ezt itt elmondani, hogy ama egyéb alkotmánybiztositékokról szóló törvényjavaslatok megtörnek Bécs makacsságán és kormányunk erélytelenségén. De tisztelettel kérdem, vájjon az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot szintén nem szabad a magyar parlamentnek önállóan és szabadon, Bécsnek befolyása nélkül megalkotnia ? Az is megvan-e tiltva ? Hát egy év nem volt elég egy olyan törvényjavaslatot a kéj)viselőház elé hozni, a mely biztosítsa az állampolgároknak egyesülési nagy jogát és biztosítsa a magyar képviselőház tagjait is arról, hogy ugyanolyan szomorú és gyászos események velük nem fognak történni, mint a minők történtek a törvénytelen uralom idején, mikor betiltották Magyarországon az összes gyűléseket, sőt azt is betiltották, hogy a magyarországi képviselők beszámolót mondhassanak el a saját kerületeikben ? Őszszel — az egész világ erről beszél — óriási bonyodalmak fognak beköszönteni e szerencsétlen országban és ebben a parlamentben. (Mozgás.) Nem lenné-e jó gondoskodni már most, hogy bármilyen eseménynyel és veszedelemmel szemben, talán egy ujabb törvénytelen uralommal szemben biztosítva legyen törvénynyel az állampolgároknak legalább az egyesülés és gyülekezés joga ? Habár félek, hogy az önök türelmével visszaélek, kénytelen vagyok bemutatni egy csomó végzést ismételten is, — mert már bemutattam jó sokat — de meg akarom győzni a t. képviselő urakat és el akarom érni azt, hogy határozati javaslatban utasítsák a belügyminisztert, hogy őszre terjeszsze elő az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Olyan végzéseket, mutatok be, a melyeket ha elolvas, még a legnyugodtabb állampolgárnak is — nem kell hogy szocziáldemokrata legyen — fejébe száll a vér. Vérlázító, hogy milyen kicsinyes eszközökkel teszik lehetetlenné, hogy Magyarországon gyűléseket tarthassanak a polgárok. 11*
