Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

84 ÍS4. országos ülés 19i Itt van a kezemben Pest vármegye nagykátai járása főszolgabírójának több végzése, litografált végzés, ugyanaz a szöveg több végzésben, a mi tehát azt bizonyítja, hogy nem külön-külön tiltja be a községekben a gyülekezést, hanem már előre le lito gráf áltatja a betiltó végzéseket és indokolásaikat és bármely járásához tartozó község kéri a gyűlést, ő a litografált indokolással betiltja. íme, mivel indokolja a betiltást, Tápióságon és Nagykátán. Gyűlést akartak tartani az ottani adófizető magyar állampolgárok. Igen ám, de a főszolgalbiró betiltotta a népgyűlést a következő indokolással (olvassa) : »A királyi csendőrőrs vasárés ünnepnapokon a rend fentartására járőröket ki nem rendelhet, mert akkor rendesen el van foglalva és fontosabb szolgálatot teljesit.« Ezen indokkal betiltotta a népgyűléseket az összes községekben. (Helyeslések.) Ha ez az indok helyes, ez annyit jelent, hogy akkor az ő járása területén soha vasárnap gyűlést nem tarthatnak az állampolgárok, az a főszolgabíró soha sem fog tudni elég csendőrt a gyűlésre küldeni. A titeli szolgabiró ugyancsak betiltott egy népgyűlést, melyet Barázdái Pál és harmincz társa titeli lakosok jelentettek be neki; betiltotta a következő indokolással: »Mert az aláirt bejelentők nem nyújtanak elég biztosítékot a kellő rend fentartására, de különben is a jelenlegi lappangó mozgalom a közrend és a béke fentartása érdekében kívánatossá teszi, hogy ez a gyűlés meg ne tartassék.« (Felkiáltások: ez csak helyes !) Nagy György: Nem helyes! Mezőfi Vilmos: Nemcsak nem helyes, de nagyon szégyenletes indok, mert hogyha majd újra szuronynyal fogják szétverni a magyar rjarlamentet, akkor majd ugyanez a főszolgabíró . . . (Felkiáltások : Az más !) Visontai Soma: Az elv ugyanaz; nem lehet az elvet a hatalmi érdekek szerint ide-oda csavarni. (Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos:... ugyanez a főszolgabíró majd az alkotmányvédő képviselők mozgalmára fogja mondani, hogy lappangó mozgalom folytán nem engedi meg a gyűlést. Farkasházy Zsigmond: Mondták a múltban eleget! Mezőfi Vilmos: Arad nagy város, modern, előkelő város, s annak főkapitánya megengedte ugyan a népgyűlést, de kimondotta, hogy >>a gyűlésen csak olyan magyar honos egyének vehetnek részt, a kik büntetve nem voltak«. (Elénk derültség.) A pétervásári járásnak — Hevesvármegye — szolgabirája betiltotta Kordos Pál és társai parádi lakosok, jó hevesmegyei magyar emberek népgyűlését, melyet 1907 május 17-én jelentettek be a következő indokolással: »A bejelentést tudomásul nem veszem; népgyűlés megtartását ünnepnapokon és nyilvános helyen nem engedélyezem, (Derültség.) miről kérelmezőket Kordos Pál utján tudomásvétel végett értesítem. Indokolás : Tekintve, hogy a fenforgó viszonyok közt a közrend érdekéjuliiis 9-én, kedden. ben nem tartom czélszerűnek, hogy ily természetű gyűlések szabad ég alatt és vasárnap tartassanak meg, a bejelentést tudomásul nem vehetem.« (Derültség. Elnök csenget.) Már pedig, t. ház, azoknak a magyar állampolgároknak, kik hétköznap a keserű megélhetés gondjaival küzdenek és dolgoznak, azoknak csak vasár- és ünnepnapokon van idejük gyűlést tartani. (Ugy van!) Már most, ha a főszolgabíró azt mondja, hogy vasár- és ünnepnapon nem enged gyűlést, ez annyit jelent, hogy egyáltalában elkobozza a gyülekezési szabadságot járása területén, (Igaz! Ugy van!) ha pedig szabad ég alatt nem engedi meg, akkor ezzel illuzóriussá tette a gyülekezési szabadságot azért, mert Párádon aligha fog találni olyan termet, a melybe munkásembert beengednek és amelybe 100—300 ember belefér. De ne higyjék, hogy mindenütt betiltják a gyűléseket. Vannak szoígabirói járások Magyarországon, melyek élén oly derék szolgabirák állanak, a kik megengedik a gyűlést. Egy ilyen engedélyt van szerencsém bemutatni. Ilyen pl. a törökkanizsai főszolgabíró engedélye. Ágoston Ferencz és társai rabéi lakosok gyűlést akartak tartani »a politikai helyzet ismertetése és a nép szervezkedése, az államélet fellendítése érdekében« najűrenddel. Ezzel a napirenddel a gyűlést tudomásul vette a fó'szolgabiró, de kimondta, hogy ezen a népgyűlésen más helységben lakók sem mint szónokok, sem mint hallgatók részt nem vehetnek. (Zaj.) T. képviselőház! Épen egy esztendővel ezeló'tt, Julius 19-ón e képviselőházban tartott beszédemben sikerült kimutatnom, hogy 1848 április havában Kossuth Lajos, Széchényi István és Deák Ferencz rendeletben szabályozták legelőször a gyülekezési jogot, de abban a rendeletben nem olvastam ilyen rendelkezést, hogy egy más községből való szónok a népgyűléseken részt nem vehet, mert ha ez elfogadható alap lenne, ha ez megállana, akkor a kormány t. tagjainak is meg lehetne tiltani, hogy pl. Kábé községben, nyilvános gyűlésen szónokoljanak, mert hiszen ők sem rabéi lakosok. (Zaj.) Förster Ottó: Nem lehet, nincs összeköttetés. (Derültség. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos : A brádi járás főszolgabirája Avram Zachariás és társai czereczeli lakosoknak népgyülés-bejelentését természetesen nem veszi tudomásul és igen előrelátóan igy szól (olvassa): » Figyelmeztetem a kérelmezőket, hogy ha a népgyűlést ezen tilalom daczára megtartják, ugy a rendezőket, mint a gyűlésben résztvevőket az 1898. évi 766. számú belügyminiszteri rendelet, — ez a Perczel-féle belügyminiszteri rendelet, — alapján 15 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedő pénzbüntetéssel fogom sujtani«. Indokok: Avram Zachariás és hetven társa czereczeli lakosok ideérkezett jelentés szerint csak