Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

68 li)4. országos ülés Í9t és mindenki meg van győződve arról, hogy a vasút áldásos és szükséges eszköz. Azonban a mikor egy külön típussal akarjuk létesíteni azt a vasutat, olyannal, a mely még nem volt, olyannal, a milyen­ről még nem volt szó a képviselőházban és olyan módon, a melyet egy későbbi törvénynek lenne hivatása eldönteni, hogy alkalmazásba vétessék-e vagy nem; a midőn arról van szó, hogy előttünk fekszik egy vasútról szóló négy szakaszból álló törvényjavaslat, mely hosszú indokolással van ellátva, a melyben azt mondják, hogy : felhatal­mazást kérek arra, hogy ezt és ezt a gyakorlattól eltérőleg megtehessem ; felhatalmazást kérek erre és arra, a mit alkotmányos szokás szerint ezennel bejelentek a háznak, és kérem a ház hozzájáru­lását : akkor mégis csak arra kell gondolnunk, hogy mivel van indokolva, azokkal az általánosan érzett közszükségletekkel, azon fájdalommal van-e az indokolva, a melyet Bródy Ernő t. képviselő­társunk kifejezett, hogy mi eltérjünk a megszokott, a rendes eljárástól és hogy ugy mondjam, privi­légiumokat adjunk ? (Helyeslés a jobboldalon.) Avagy egyáltalán el kell-e hallgatnunk, hogy egy vasútról szóló törvényjavaslatot beterjesz­tenek a házhoz és nem lehet ahhoz más szavunk, mint az, hogy megszavazzuk, vagy pedig nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is megnézni és meg­vizsgálni, hogy indokolt-e az, hogy eltérjünk a rendes gyakorlattól és a rendes engedélyezési szokásoktól ? Azzal tisztában vagyunk, t. ház, hogy a helyi érdekű vasutaknak definiozióját sem lehet teljesen megadni. Most azonban létesítünk gazdasági vasút elnevezése alatt egy uj vasutat, a mely tulaj don­képen a helyi érdekű vasutaknak megadott ked­vezményeket, sőt még azon túlmenő kedvezmé­nyeket is kap más értelmezéssel. Hogy miért gaz­dasági vasút és miért nem helyi érdekű vasút, azt nem tudom megérteni. Látom azt, hogy a törvény­javaslat 2. §-ában az 1888 : IV. t.-czikk 7. §-ától és az eddigi gyakorlattól eltérőleg nem az építési tőkékez adja az állam a segélyt, hanem az üzlet javára. Bocsánatot kérek, ez nagy különbség. Ezt maga az indokolás is felhozza és kéri hozzá a háznak határozatát és felhatalmazását. De nagy különbség van itt azért, mert eddig, ha hozzájárultak az építési tőkéhez, ennek fejében törzsrészvényeket kapott a hozzájáruló község és az állam, s ez a hozzájárulás később az engedé­lyezési idő alatt, ha nem is az első 15 év múlva, kisorsoltatott és így a tőke visszakerült az illetők­höz. Most ez nincs így, daczára annak, hogy ugy az 1888 : XXXI., mint az 1884 : IV. t.-cz. is min­denütt az építési tőkével hozza vonatkozásba a segélyt. Magában az 1888 : IV. t.-cz. 7. §-ákoz függesztett indokolásban is az van mondva, hogy az a segély, a melyet az állam adhat, a tényleges építési tőkének csak egytized része lehet; ezt is a legritkább esetben nyújtja, tovább nem fokozható és feltétlenül szükséges, hogy az állam az építési tőkéhez nyújtsa azt segélyként, most pedig ez az üzemhez adatik. Julius 9-én, kedden. A mi magát a postai hozzájárulást illeti, arra nézve elismerem, hogy az egy tényleges szolgálatért adott összeg ; elismerem azt is, hogy rendes körülmények között az még mindig nem fedezi azt a költséget, a mibe a posta járatok egy bizonyos idő múlva kerülnek, de ezeknek bizonyos részét is törzsrészvénynyel kell fedezni. Nem látom be, hogy midőn ezen törzsrészvé­nyeket az érdekeltek nem kapják meg és nem lehet­nek azon helyzetben, hogy tőkéjük visszafizettes­sék ; midőn az az eset áll elő, a melyet gr. Esterházy Móricz t. barátom felhozott, hogy az 1884: IV. t.-czikk 4. §-ában jelezett építési tőkéhez való 25%-os hozzájárulás sincs meg az érdekeltség ré­széről, tehát kétséges is a kormánynak joga, hogy üzembe veszi-e a vasutat; midőn a törvény helyes értelmezése szerint nem minden esetben és minden körülmények között köteles a kormány az üzembe való átvételt eszközölni: akkor miért mondjuk ki már most és miért adjunk, mondhatnám, opcziót a vasútnak, hogy öt éven belül már követelheti az átvételt, és pedig követelheti 60 és 40%-os része­sedés mellett ? Hiszen ez épen olyan eset, a minő a szén dolgában fordult elő, hogy t. i. a szénkartellek meg­csinálják a szerződést az állammal, és hogy ha ala­csony a szén ára, akkor szerződés szerint magasabb árért szállítják a szenet a vasútnak, ha pedig emel­kedik a szén ára és másutt képesek azt elhelyezni, akkor nem szállítják a szenet. Itt is nem egy fix szerződést mond az indoko­lás, hanem azt mondja, hogy »igényelheti», tehát adok neki egy jogot, hogy igényelje a szerint, a mint a jövedelmezőség nagy, vagy csekély és a szerint határozzon később. Továbbá az indokolás azt mondja, hogy ki kell mondani, hogy ez precze­denst nem fog képezni, a közlekedésügyi bizottság pedig elhagyatni kívánja azt, hogy ez preczedensül ne szolgáljon. Nem tudom már most, hogy melyik álláspont a helyes ? Az-e, hogy preczedensül szol­gáljon, vagy az, hogy preczedensül ne szolgáljon. Én azt hiszem, hogy a helyes álláspont ez, hogy ha mi itt inczidentaliter nem térünk el a rendes meder­től, a rendes engedélyezési szabályoktól, mert azt a privilégiumot vagy megadjuk minden viczináks vasutat építő társaságnak, hogy építhessen, törzs­részvényeket adhasson és állami kedvezményeket igénybe vehessen, vagy nem. De hogy megadjuk így különlegesen, a törvény meghozatala előtt egy csoporttal, hozzá még egy gazdag csoporttal, a helyi érdekű vasutakat épitő csoporttal, a mely beadott vagy 24 engedélykérvényt (Ugy van I Ugy van ! baljelől.) és a mely ezeket visszavonta és csak ezt az egyet akarta megvalósítani, a melynek a háta megett a Kereskedelmi Bank részvénytársaság áU, — a maga nagy tőkéjével — ahhoz nem vagyok hajlandó hozzájárulni. (Helyeslés balfelól.) Kimondatik továbbá, hogy ez a vasút a berni egyezmény határozmányai alól kivétetik. Gr. Esterházy Móricz t. barátom kérdést intézett a kormányhoz, hogy mi lesz a tariffa megállapítá­sával. Én el hiszem, hogy gondoskodni akar a

Next

/
Oldalképek
Tartalom