Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-196

136 196. országos ütés 19ü7 Julius 11-én, csütörtökön. nyilatkozni. Ez a bizottság tegye ezt az ügyet elbírálás tárgyává. (Zaj. Felkiáltások a középen: És azután mi lesz ?) Én tehát kérem az igen t. képviselő urakat, hogy indokolásom helyességét elfogadni méltóztassanak. (Közbeszólás balfelöl.) Engem azzal vádolni, hogy a néppártnak kedveskedni akarok, azt hiszem, nem lehet. (Derültség.) A mennyire örvendettem, hogy Henez Károly t. képviselőtársam felszólalásában alkotmányos érzék nyilvánult meg, épen annyira el voltam keseredve, mikor napokkal ezelőtt a néppárt padjairól, épen Rakovszky István ajkáról, hangzott el egy olyan inditvány (Mozgás.), a mely az én véleményem szerint egy csöppet sem volt ilyen alkotmányos érzéstől áthatva, a mennyiben a királynak . . . (Mozgás.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Nagy György : Engem tehát — ismétlem — nem a néppárt iránti szimpátia vezérelt, bár annak tagjait egyenként és összesen tisztelem, hanem tisztán csak a magam legjobb meggyőződése indított felszólalásra. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond : T. ház ! Csak egészen röviden leszek bátor a t. ház türelmét igénybe venni, (Élénk helyeslés.) a mennyiben Hencz Károly t. képviselőtársam ismételten hivatkozott rám és ajíosztrofált engem. És miután ő a 48-as pártot radikalizmusában és közjogi felfogásának és törvényes álláspontjának szigorúságában felülmúlni kívánja, (Felkiáltások : Liczitáczió !) ennélfogva kénytelen vagyok — épen egy liczitáczióra bátorkodom rámutatni — megemlíteni azt, hogy egy sokkal fontosabb kérdésben, a mely ennek az államnak szupremacziáját és függetlenségét legközelebbről érinti, Hencz Károly képviselő ur olyan állást foglal el, a melyet ezekről a padokról, de különösen ebben a házban, a melynek ma nemzeti többsége van, szó nélkül hagyni nem szabad. (Halljuk ! Halljuk I) Hencz Károly t. képviselőtársam azt az álláspontot foglalta el, hogy a közösügyi költségekkel e háznak foglalkoznia egyáltalán nem szabad, hogy a közös költségek ellenőrzése, hogy a közös miniszterek pénzkezelése felett való felügyelet kizárólag a delegácziót illeti meg. Ha ez az álláspont áll, (Ellenmondás a baloldalon.) és ha ugy tűnik fel, mintha a 48-asoknál radikálsabb irányzatot követő képviselő foglal el ily álláspontot, akkor Magyarország függetlensége, állami önállósága teljesen megszűnt, és előáll az az elv, a melyet hangoztatnak bizonyos oldalról, a melyet nem akarok közelebbről megjelölni, de a melylyel Hencz Károly t. képviselő ur talán némileg szimpatiroz. HenCZ Károly : Honnan tudja ! Farkasházy Zsigmond: Hát a keresztényszocialistákról van szó ! Hencz Károly : Megint gyanúsítás ! Farkasházy Zsigmond: ök azt az álláspontot foglalják el, hogy Magyarország és Ausztria felett van egy Gesammt-Pariament, a delegáczió, a mely nem bizottsága ennek az országgyűlésnek, hanem tagja egy külön parlamentnek, a melynek feltétlen költségmegszavazási és ellenőrzési joga van. (Mozgás balról.) Ha ez áll, akkor nekünk, többé itt keresni valónk nincs, mert akkor a mi czéljaink meddők. Annál inkább sajnosnak tartom e felfogást, mert ez még a sokszor szidalmazott és mindig Bécs szolgálatában állott szabadelvűpárti fölfogással sem egyezik meg. A szabadelvűpárt sem állította soha, mint hogyha a költségmegszavazási jog nem a parlamentet, hanem a delegácziót illetné. (Zaj és felkiáltások a középen : Ezt nem mondta!) Azt mondta, hogy nekünk beleszólásunk nincs, ellenőrzési jogunk nincs, hozzászólásunk nincs. Szatmári Klór: Hiszen le is szavazhatjuk. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond : Epén ezzel szemben az 1867 : XII. t.-cz. 41. §-ára hivatkozom, a mely kimondja, hogy vitatás alá e költségek többé nem vehetők, de csak a mennyiségre nézve. A delegácziónak tehát joga csak annak a megállapítása, hogy a mennyiben a parlament fog bizonyos öszszeget a közös költségekre megszavazni, akkor az ilyen meg ilyen összegben lesz megszavazandó. Ha ez igy van, akkor kétségtelen, hogy daczára annak, hogy a delegácziónak van zárszámadási bizottsága ; daczára annak, hogy van közös számvevőszék : igenis e parlamentnek nemcsak joga, de feltétlen kötelessége is, hogy a közös költségeket ellenőrizze és azokról véleményt mondjon. Miután ez kétségtelen, és miután nemcsak a 48-as párt, de úgyszólván e háznak minden tagja, talán Hencz Károly képviselő ur kivételével, ezt a nézetet vallja : (Mozgás a középen.) ennélfogva áll, hogy jogunk és kötelességünk bírálatot mondani olyan kiadásokról, a melyeket eszközöltek abban az időben, a mikor a kiadások a parlamentben megszavazva, megajánlva nem lettek. Félreértette t. képviselőtársam abból az igyekezetéből kifolyólag, hogy 48-asokat 48-asokkal szembeállítson, azt az álláspontot, a melyet a bizottságban kifejtettem, t. i. hogy e költségek helytelenítését már 48-as álláspontunknál fogva is kívánom. Nem azért kívántam, mint hogyha nekem 48-as álláspontomnál fogva lenne kötelességem a törvényt ugy magyarázni, mert hiszen azt senki ebben az országban máskép nem magyarázza. De speezialiter az 1904-iki költségekre nézve ezen 48-as álláspontom teszi kötelességemmé, hogy kifogást tegyek, mert a függetlenségi és 48-as párt e költségekkel szemben ezek meg nem szavazása czéljából nagy obstrukeziót folytatott és koczkára tette a maga létét, az ország nyugalmát, hogy e költségek megszavazva és utalványozva ne legyenek. Ezért a 48-as párt szempontjából a konzekvenczia legelemibb feltételének tartom, hogy e kiadásokkal szemben, a melyek a törvényhozás akarata ellenére, a nemzet tiltakozása daczára folyósittattak, a helytelenítést kifejezzem. Épen ezért kénytelen vagyok ugyanazt az indítványomat,