Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-195

110 195. országos ülés 1907 Julius 10-én, szerdán. Elnök : Ha nem méltóztatik Írásban beadni, akkor nem vehető figyelembe. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi-bizottság javas­latát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa): »Bor­sod vármegye és Tolna vármegye feürataikban kérik a szooziális izgatásnak a közszabadságok épségben tartása mellett való korlátozását és az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságnak tör­vényben való megállapitását«. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó: A kérvényi bizottság véleményes jelentése a következő : A kérvények kiadatnak a m. kir. minisztériumnak azzal, hogy a gyülekezési és egyesületi jognak törvényes sza­bályozását a ház sürgősnek tartja. Tisztelettel ké­rem a javaslat elfogadását. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javas­latát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa) : Nagy­küküllő vármegye kéri a mezőrendőri törvény mó­dosítását, az abba ütköző kihágásoknak hivatalból való üldözését.« Elnök: . Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Sván előadó: T. ház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy ez a kérvény a m. kir. minisztériumnak kiadassék. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javas­latához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem, ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa): Nová­kovics József és társai battonyai lakosok, mol­nárok, kérvénye gr. Festetich Rezső malomregálé­jogának a kérvényezők haj ómalmainál leendő meg­szüntetése, illetve megváltása tárgyában. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó : T. ház ! E kérvényre vonatkozólag a bizottságnak véleménye az, hogy a kérelem megvizsgálása és az esetleges sérelmek orvoslása végett adassék ki a magyar kir. minisz­tériumnak. Tisztelettel kérem ennek elfogadását. Elnök ." Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kérvények 41. sorjegyzékének (írom. 517) tárgyalása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a kérvényezők neveit és a kérvények tárgyát felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Szeged sz. kir. város kérvénye a szegedi Kossuth Lajos szoborra 1903. évi október hónap 6-ikán elhelyezett koszorúnak a szegedi katonai hatóság által fegy­veres erő alkalmazása mellett történt erőszakos elvitele által szenevedett sérelmek orvoslása iránt. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Becsey Károly előadó: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) 1903. évi októbor 6-ikán a szegedi Kossuth Lajos szoborra egy koszorú helyeztetett el, a melynek szalagján a következő felírás volt: »Dieső emlékednek — A visszatartott katonák. << A midőn ezen koszorú elhelyezéséről a szegedi katonai hatóság értesült, megbízta Horváth Sándor magyar kir. honvédfőhadnagyot, hogy a szegedi rendőrségnél járjon közbe az iránt, hogy a koszorú a szoborról eltávolittassék. A szegedi rendőrható­ság ennek a kérelemnek teljesítését megtagadta. Id. Madarász József: Helyesen! Becsey Károly előadó: Azután a katonai ható­ság Bartuc Sándor honvédszázadost, Horváth Sándor magyar kir. honvédfőhadnagyot és két honvéd altisztet küldött ki abból a ozélból, hogy a koszorút a Kossuth Lajos szoborról elvigyék. Farkasházy Zsigmond : Megmagyarázhatatlan eljárás ! Becsey Károly előadó: Ez tényleg meg is történt, a koszorú a szoborról levétetett' és azt a szegedi rendőrhatóságnak adták át azon kéréssel, hogy nyomozza ki, hogy a koszorút kik helyezték el a szobron ? A midőn Szeged város közönsége, a mely akkor október 6-ikát ünnepelte, erről a brutalitásról értesült, az ünnepélyről egyenesen a városházára vonult, hol a rendőrkapitány hivatalból átvette a koszorút és ünnepélyesen visszahelyezte azt a szoborra. Id. Madarász József: Nagyon helyesen! Éljen ! Becsey Károly előadó : A midőn ez megtörtént, Szeged város közönsége azt hitte, hogy ezzel az inczidens befejezést nyert. Ámde délután, egy és két óra között, egy egész zászlóalj császári és kir. katonaság vonult a Kossuth-szobor elé és azt körülfogván, fegyveres erővel egy Dominik nevezetű százados megparancsolta az egyik kato­nának, hogy a koszorút a szoborról vegye le. Szeged város közönsége, illetőleg a rendőrhatóság akkorára már két rendőrt állított a szoborhoz, hogy azt megvédelmezze a további esetleges inzultus ellen és a koszorú levételét megakadá­lyozza. A katonai hatóság részéről kiküldött Dominik százados e két rendőrt fegyveres kato­nákkal körülvétette és megakadályozta őket abban, hogy parancsuknak eleget tegyenek, illetőleg, hogy a koszorú elvételét megakadályozzák, levetette a szoborról a koszorút és bevitette a szegedi 46. gyalogezred kaszárnyájába. A katonaságnak ez a ténye nemcsak Szeged város közönségét, hanem az egész ország közvéle­ményét valóságos izgalomba hozta és ezen izgalom és sérelem hatása alatt Szeged város tanácsa nyomban ülést tartott, másnapra rendkívüli köz­gyűlést hívott egybe és ezen elhatározta, hogy e sérelem orvoslása végett a képviselőházhoz felira­tot intéz. (Zaj.) Nagy György : A király Csallán Gézát e ténye­ért altábornagynak nevezte ki jutalmul! (Zaj.) Becsey Károly előadó : Ez a kérvény azóta itt

Next

/
Oldalképek
Tartalom