Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-195

110 195. országos ülés 1907 Julius 10-én, szerdán. Elnök : Ha nem méltóztatik Írásban beadni, akkor nem vehető figyelembe. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi-bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa): »Borsod vármegye és Tolna vármegye feürataikban kérik a szooziális izgatásnak a közszabadságok épségben tartása mellett való korlátozását és az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságnak törvényben való megállapitását«. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó: A kérvényi bizottság véleményes jelentése a következő : A kérvények kiadatnak a m. kir. minisztériumnak azzal, hogy a gyülekezési és egyesületi jognak törvényes szabályozását a ház sürgősnek tartja. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa) : Nagyküküllő vármegye kéri a mezőrendőri törvény módosítását, az abba ütköző kihágásoknak hivatalból való üldözését.« Elnök: . Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Sván előadó: T. ház! A kérvényi bizottság javasolja, hogy ez a kérvény a m. kir. minisztériumnak kiadassék. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem, ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző (olvassa): Novákovics József és társai battonyai lakosok, molnárok, kérvénye gr. Festetich Rezső malomregáléjogának a kérvényezők haj ómalmainál leendő megszüntetése, illetve megváltása tárgyában. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván előadó : T. ház ! E kérvényre vonatkozólag a bizottságnak véleménye az, hogy a kérelem megvizsgálása és az esetleges sérelmek orvoslása végett adassék ki a magyar kir. minisztériumnak. Tisztelettel kérem ennek elfogadását. Elnök ." Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kérvények 41. sorjegyzékének (írom. 517) tárgyalása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a kérvényezők neveit és a kérvények tárgyát felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa) : Szeged sz. kir. város kérvénye a szegedi Kossuth Lajos szoborra 1903. évi október hónap 6-ikán elhelyezett koszorúnak a szegedi katonai hatóság által fegyveres erő alkalmazása mellett történt erőszakos elvitele által szenevedett sérelmek orvoslása iránt. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Becsey Károly előadó: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) 1903. évi októbor 6-ikán a szegedi Kossuth Lajos szoborra egy koszorú helyeztetett el, a melynek szalagján a következő felírás volt: »Dieső emlékednek — A visszatartott katonák. << A midőn ezen koszorú elhelyezéséről a szegedi katonai hatóság értesült, megbízta Horváth Sándor magyar kir. honvédfőhadnagyot, hogy a szegedi rendőrségnél járjon közbe az iránt, hogy a koszorú a szoborról eltávolittassék. A szegedi rendőrhatóság ennek a kérelemnek teljesítését megtagadta. Id. Madarász József: Helyesen! Becsey Károly előadó: Azután a katonai hatóság Bartuc Sándor honvédszázadost, Horváth Sándor magyar kir. honvédfőhadnagyot és két honvéd altisztet küldött ki abból a ozélból, hogy a koszorút a Kossuth Lajos szoborról elvigyék. Farkasházy Zsigmond : Megmagyarázhatatlan eljárás ! Becsey Károly előadó: Ez tényleg meg is történt, a koszorú a szoborról levétetett' és azt a szegedi rendőrhatóságnak adták át azon kéréssel, hogy nyomozza ki, hogy a koszorút kik helyezték el a szobron ? A midőn Szeged város közönsége, a mely akkor október 6-ikát ünnepelte, erről a brutalitásról értesült, az ünnepélyről egyenesen a városházára vonult, hol a rendőrkapitány hivatalból átvette a koszorút és ünnepélyesen visszahelyezte azt a szoborra. Id. Madarász József: Nagyon helyesen! Éljen ! Becsey Károly előadó : A midőn ez megtörtént, Szeged város közönsége azt hitte, hogy ezzel az inczidens befejezést nyert. Ámde délután, egy és két óra között, egy egész zászlóalj császári és kir. katonaság vonult a Kossuth-szobor elé és azt körülfogván, fegyveres erővel egy Dominik nevezetű százados megparancsolta az egyik katonának, hogy a koszorút a szoborról vegye le. Szeged város közönsége, illetőleg a rendőrhatóság akkorára már két rendőrt állított a szoborhoz, hogy azt megvédelmezze a további esetleges inzultus ellen és a koszorú levételét megakadályozza. A katonai hatóság részéről kiküldött Dominik százados e két rendőrt fegyveres katonákkal körülvétette és megakadályozta őket abban, hogy parancsuknak eleget tegyenek, illetőleg, hogy a koszorú elvételét megakadályozzák, levetette a szoborról a koszorút és bevitette a szegedi 46. gyalogezred kaszárnyájába. A katonaságnak ez a ténye nemcsak Szeged város közönségét, hanem az egész ország közvéleményét valóságos izgalomba hozta és ezen izgalom és sérelem hatása alatt Szeged város tanácsa nyomban ülést tartott, másnapra rendkívüli közgyűlést hívott egybe és ezen elhatározta, hogy e sérelem orvoslása végett a képviselőházhoz feliratot intéz. (Zaj.) Nagy György : A király Csallán Gézát e tényeért altábornagynak nevezte ki jutalmul! (Zaj.) Becsey Károly előadó : Ez a kérvény azóta itt