Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-195

295. országos ülés 1907 Julius 10-én, szerdán. 111 van a t. képviselőházban. Hogy korábban nem kerülhetett tárgyalás alá, annak nyilván az előze­tes politikai bonyodalmak voltak okai. Most azon­ban, midőn a képviselőház már rendes működését folytatja, e kérelem előterjesztésénél hangsúlyoz­nom keU, hogy a katonaság itt nemcsak Szeged város területi hatáskörét sértette meg, nemcsak az autonómiába ütközött bele azáltal, hogy fegy­veres hatalommal a letétel által Szeged város tulajdonába átment. . . Nagy György: Eablók! Becsey Károly előadó:... koszorút elvitette, hanem megsértette a nemzeti kegyeletet is ! (Igaz l Ugy van !) Ezért nekünk az ország szine előtt is meg kell adnunk a méltó elégtételt. (Helyeslés.) Nagy György: Akasztófa lenne a méltó elég­tétel ! (Zaj.) Becsey Károly előadó : Azért a kérvényi bi­zottság a következő véleményes jelentést terjeszti a ház elé (olvassa) : »Ambár a képviselőház a ka­tonaságnak a politikai tüntetésekben való rész­vételét megengedhetőnek nem tartja, a nemzeti kegyelet és Szeged szab. kir. város területi hatás­körének és önkormányzati jogának a szegedi kato­nai hatóság részéről történt ezen megsértéséről megütközéssel vesz tudomást; (Helyeslés.) a sze­gedi katonai hatóság eljárása felett megbotrán­kozásának ad kifejezést és egyúttal felhívja a belügyminiszter urat, hogy az alkötmánybiztosi­tékokra vonatkozó törvényjavaslatok keretében oly intézkedések törvénybe iktatását is javas­latba hozza, a melyek a hasonló természetű erő­szakoskodásoknak mindenkorra útját vágjak. (Helyeslés.) Tisztelettel kérem, méltóztassék ezen javaslatot felogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Nagy György : T. képviselőház ! Én ebből az esetből annyit tudok, hogy Csallán Gézát, a ki akkor vezérőrnagy volt Szegeden és a ki ezt a kato­nai botrányt előidézte, mert az egész az ő paran­csára történt, a király jutalmul nemsokára al­tábornagygyá léptette elő. Azonban arról, hogy az a százados, a ki a rendőröket letartóztatta és igy a személyes szabadság megsértésének bűntettét követte el, elvette-e méltó jutalmát, nincs tudo­másom. Mielőtt azonban ez ügyben határoznánk, tisztán kell látnunk, hogy azok, a kik a magyar nemzeti kegyeletet ily súlyosan megsértették, a kik elég vakmerők voltak a magántulajdon ellen törni és a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselek­ményeket elkövetni, elvették-e mind méltó bün­tetésüket ? (Ugy van !) Miután pedig itt a honvéd­ségnek, első sorban pedig Csallán Gézának el­járásáról van szó, kiknek fegfelsőbb fórumuk a m. kir. honvédelmi miniszter, nekünk, mielőtt ez ügyben határoznánk, követelnünk kell, hogy a honvédelmi miniszter az ügy iratait terjeszsze a ház elé és tegyen jelentést arról, hogy miféle intéz­kedések történtek a nemzeti kegyelet durva meg­sértőivel szemben, hogy azután a ház az.eset fon­tosságához és súlyához képest mérlegelni tudja azt, hogy az a büntetés, a melyet az iüetők kaptak, megfelel-e a bűn súlyosságának és hogy a ház a szerint tudjon majd méltó Ítéletet mondani a bűnösök fölött. (Helyeslés.) El lehet képzelni, t. képviselőház, azoknak a jó honvédfiuknak érzését, a kik a maguk magyar szivük tiszta érzésére, szent dobogására hallgatva, a nagy nemzeti gyásznapon a kegyeletüket egy koszorúnak szoborra helyezésével akarták leróni. Ha ezek kikerülve az életbe, azt látják, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza, a haza­szeretetnek ez az első faktora, az alkotmány őre, nem védi meg őket, vájjon nem lenne-e ez szomorú példa a jövőre nézve, nem félne-e egy jövő katonai nemzedék sziveérzését igy megnyilatkoztatni? (ügy van !) Nekünk tehát meg kell mutatnunk, hogy minden rendelkezésre áüó erővel a mi fiaink­nak, gyermekeinknek védelmére szállunk és azt a cselekedetüket, hogy ők megkoszorúzták Kossuth Lajos édesapánk sirját, csak szeretettel és dicsé­rettel vehetjük tudomásul. (Elénk helyeslés.) Indítványozom ennélfogva, hogy utasítsa a ház a honvédelmi minisztert, hogy az ezen ügyben tett intézkedésekről a háznak tegyen jelentést. Hammersberg László jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma : Teljes szivből elfogadom Nagy György t. képviselőtársam előterjesztését és indít­ványát. (Zaj. Halljuk I Halljuk !) Nem csatlakozha­tom azonban a kérvényi bizottság azon indítványá­hoz, hogy akkor, a mikor a hadsereg szembeszál­lott a nemzeti közérzülettel, ezt ne lehessen más­képen megtorolni és ne lehessen az illetőknek méltó büntetésüket másképen elvenni, mint ugy, hogy erre nézve külön törvényt kelljen Magyarországon alkotni. A kérvényi bizottságnak ezt a felfogását, bocsánatot kérek, nem oszthatom. (Helyeslés.) Én nagy várakozással vagyok (Zaj. Halljuk ! Hall­juk I) az alkotmánybiztositékok iránt, a melyeket Magyarországon, szemben a lefolyt korszakkal meg­alkotni akarunk és a melyeknek mi is nagy vára­kozással nézünk elébe, de azt hiszem, annyira még sem jutott Magyarország szuverenitása, hogy akkor, mikor egy testület, (ügy van !) a mely a nemzeti ügy szolgálatában kell hogy álljon, a mikor a hadsereg a nemzettel száll szemben, ne rendel­kezzék egy állam az ő szuverenitása körében esz­közökkel arra, hogy ezt megtorolhassa. Erre az útra mi nem léphetünk, (Helyeslés.) a bizottságnak ezt a felfogását, bocsánatot kérek, kell hogy mi visszautasítsuk, ezt.a felfogást mi nem oszthatjuk. (Helyeslés.) Azért csatlakozom Nagy György t. képviselő­társam felfogásához, (Helyeslés.) mert abban én kifejezve látom azt, a minek ebben az esetben tö­ténnie kell, annál is inkább, mert csak örömmel kell fogadnia a nemzetnek azt, hogy ha azok, a kik a véderőnek tagjai, a ldk nehéz és súlyos viszonyok között arra vannak hivatva, hogy a nemzet védel­mére szálljanak, egy érzelemtől vannak áthatva a nemzettel, ha nincs különbség azok és a nemzet felfogása között, és ha a magyar honvédség telj esen magyar lélekben is és teljesen osztja azokat az aspirácziókat, a melyek a nemzetet állandóan kell,

Next

/
Oldalképek
Tartalom