Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

458 191. országos ülés 1907 Julius k-én, csütörtökön. Minthogy a vád tárgya a Btk. 261. §-ába ütköző bűncselekmény, az okozati összefüggés fenforogni látszik és minthogy a megkeresés illetékes hatóság utján érkezet, s igy zaklatás esete nem forog fenn: a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Lovászy Márton országgyűlési kép­viselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfoga­dottnak jelentem ki, s ennek alapján kimondom, hogy Lovászy Márton országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Markos Gyula képviselő ur mentelmi ügyében, (írom. 504.) Baloghy Ernő, előadó: T. ház! A »Magyar Herkó Páter« czimű lapnak 1906. évi október 21. napján kiadott 43. számában becsületsértő és rágalmazó közlemények jelentek meg, »Lányi bandája jól dolgozik a Ourián«, »Kormos redi­vivus«, »A pajtások érdekében közrejátszottak egy milliós pert« feliratok alatt. A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgáló­birája megkeresésére a budapesti kir. főügyész Markos Gyula országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert megállapitta­tott, hogy a kérdéses »Herkó Páter« czimű lají felelős szerkesztője Markos Gyula képviselő. Tekintettel arra, hogy a mentelmi jog fel­függesztése iránti kérelmet illetékes hatóság in­tézte, tekintettel arra, hogy az okozati össze­függés megvan, tekintettel továbbá arra, hogy az iratok szerint a sajtó utján elkövetett rágal­mazás vétségének tényálladéka megállapítható és tekintettel végre arra, hogy zaklatás esete fenn nem forog: a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Markos Gyula országgyűlési kép­viselő mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki, s ennek alapján kimon­dom, hogy Markos Gyula képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Serbán Miklós képviselő ur mentelmi ügyében, (írom. 505.) Baloghy Ernő előadó : T. ház! Netót község Dézsán község ellen a fogärasi kir. járásbíróság előtt sommás visszahelyezési j)ert folytatott, a melyben a felperes képviselője, Serbán Miklós országgyűlési képviselő ur volt. Serbán Miklós országgyűlési képviselő ur által ellenjegyzett íelebbezés adatott be ezen perben, a melyben a többek között ez foglaltatott (Olvassa) : »Törvény­telen, szabálytalan és rosszindulatú az első birói ítélet egész indokolása, . . . stb.« Szóval ilyen kitételek foglaltatnak benne, a melyek által Goldner Károly fogärasi kir. járásbiró, a ki az első bírósági ítéletet hozta, magát hivatali műkö­désére vonatkozólag sértve érezte, s ezért büntető feljelentést tett Kussu Kornél és esetleg Serbán Miklós képviselő ellen. Az igazságügyminiszter felhatalmazása alapján a kir. ügyészség tényleg nemcsak Kussu Kornél ellen indítványozta az eljárás folyamatba tételét, hanem azt egyúttal Serbán Miklós országgyűlési képviselőre is ki­terjesztetni kérte. A brassói kir. törvényszék, mint büntető- • bíróság megkeresése folytán a marosvásárhelyi kir. főügyész az iránt kereste meg a képviselő­házat, hogy Serbán Miklós országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát a rágalmazás vétsége miatt ellene folyamatba tett bűnvádi eljárás lefolytat­hatása czéljából függeszsze fel. (Helyeslés bal­felöl.) Minthogy az iratok tanúsága szerint iga­zolható, hogy a kérdéses felebbezést Serbán Miklós országgyűlési képviselő ellenjegyezte, már pedig az ügyvéd felelős azért a beadványért, illetve az azon beadványban foglaltakórt, a melyet ő ellenjegyzett: ennélfogva és azért, mivel az ille­tékes hatóságtól érkezett a megkeresés; mint­hogy továbbá az okozati összefüggés fenforogni látszik és miután a vád tárgya tényleg a bün­tetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekmény: a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Serbán Miklós képviselő ur mentelmi joga ezen esetben felfüggesztessék. Zakariás János : T. képviselőház! (Halljuk.') Az 1887: XXVIII. t.-czikk 3. §-a szerint az ügyvéd az általa ellenjegyzett beadványokban használt sértő kifejezésekért nem a büntető bíróság által, hanem az illetékes ügyvédi kamara által büntetendő meg. (Helyeslés balfelöl.) Ennek az állitólag elkövetett bűncselekménynek elbírá­lása tehát nem a m. kir, törvényszék hatás­körébe, hanem igenis az ügyvédi kamara hatás­körébe tartozik, a mely által az ügyvéd fegyel­mileg büntetendő. Erre való tekintettel javaslom, hogy miután a kir. törvényszék nem illetékes ezen ügyben eljárni, Serbán Miklós képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. Elnök: Az indítványt írásban méltóztassék be­adni, mert az máskülönben figyelembe nem vehető. Kiván-e valaki szólni? (Senkisem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Az elő­adó ur nem kívánván szólni, kérdem a t. házat méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát Zakariás János képviselő ur elleninditványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a mentelmi bizottság ja­vaslatát fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el a men­telmi bizottság javaslatát, hanem Zakariás János képviselő ur elleninditványát fogadja el. (Helyes­lés. Folytonos zaj a baloldalon.) Csendet kérek! Folytonos konverzáczió és folytonos zajongás között lehetetlen a tanácskozást vezetni.Mintha csak szándékosan azért tennék ezt a képviselő urak, hogy folyton kellemetlen helyzetbe hozzák az elnököt. Kérem, méltóztassék csendben és

Next

/
Oldalképek
Tartalom