Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius h-én, csütörtökön. 437 Szentiványi Árpád : Ez már igazán személyes megtámadtatás volt, mert czélzás foglaltatik benne arra, hogy a t. képviselő ur mindig konzekvens volt és én nem voltam az. Rakovszky István: Nem, nem, ez nem volt benne, nem igy értettem. Szentiványi Árpád : Akkor nem szólok. Kiélesiteni a dolgot nem akarom. Bizonyos, hogy én' az inditvänyt nem tettem volna meg. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps balfelől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Rátkay László előadó: T. képviselőház! Őszintén megvallom, hogy erre a vitára nem voltam elkészülve. Jobb szerettem volna, ha ez a vita nem lett volna. (Mozgás.) Biztositanom kell a t. házat, hogy a mikor az esküminta felett tanácskoztunk, az a gondolat, hogy a magyar alkotmányt, a magyar nemzetet a magyar királylyal szembeállítsuk, egyáltalán nem fordult elő a bizottságban. (Helyeslés.) Biztosithatom a t. házat, hogy a bizottságot csak az a vezérelv vezette ebben a kérdésben, hogy mindazok az esküminták, a melyek eddig a magyar törvényeinkben vannak, mindezek az esküminták nem tökéletesek. (Igaz I ügy van !) Mert épen az alkotmányra és a királyra tétetvén az eskü, szembeállítja a magyar királyt a magyar alkotmány fogalmával, a magyar nemzet fogalmával. Azért kerestünk egy szerencsés szót, a »magyar alkotmány« szót, a melyben a magyar királyhoz való hűség és a magyar nemzethez való hűség is benne van. (Igaz ! ügy van I) Ez a gondolatunk és vezérelvünk volt, t. képviselőház, ós én most is ragaszkodom az eredeti szöveghez, (Helyeslés.) épen azért, mert az eredeti szövegben és ezen szóban mindaz a gondolat benne van, a melyet az indítványozó a módositással czéloz. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Mindössze a javaslat 19. §-a támadtatott meg, e szakaszhoz nyújtatott be két módositás. Az egyik Rakovszky István képviselő uré, a ki az első sorban azon szó után »hogy«, be akarja szúrni »a királyhoz«. A második pedig Kovács Ernő képviselő uré. Kovács Ernő: Visszavonom indítványomat. Elnök : Kovács Ernő képviselő ur visszavonta indítványát. Ennélfogva csak egy inditványnyal állunk szemben és ez Rakovszky István képviselő uré. Felteszem a kérdést. Szembe fogom állítani az eredeti szöveget Rakovszky István t. képviselő ur szövegével. Méltóztatik a kérdés ilyen feltevésébe belenyugodni ? (Igen !) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 19. §-t változatlanul elfogadni szemben Rakovszky István képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik változatlanul kívánják a szakaszt fentartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások : Kisebbség!) Kérem most azokat, a kik nem fogadják el változatlanul, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem ennélfogva, hogy a 19. §. Rakovszky István képviselő ur módosításával fogadtatott el. Ezzel ezen tárgygyal végeztünk. Következik napirend szerint a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosítások (írom. 554, 555) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bernát István előadó: T. képviselőház! A főrendiház 1907. június 22-én tartott ülésében tárgyalás alá vette a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőház által megállapított szövegét, és abba három módosítást iktatott be. Az első módositás vonatkozik a 25. §-ra, a mely az iránt intézkedik, hogy a gazda köteles a terménybeli járandóságokat tiszta szemű, megrostált stb. minőségben kiadni. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bernát István előadó: Ugyanezen szakaszban az a rendelkezés foglaltatik a képviselőházi szöveg szerint, hogy az évi termésnek megfelelő része »elsőrendű minőség«-ben adandó ki. E helyett a főrendiház »első osztályú minőség«-et óhajt beiktatni. Továbbá Ugyanezen szakasznak ötödik sorában a »szokvány-minőség« helyett szintén »első osztályú minőség* volna teendő. A második módosítása a főrendiháznak vonatkozik a 27. §-ra. Ezen szakaszban ugyanis intézkedés van az iránt, hogy a gazda köteleztetik a háztartáshoz szükséges tüzelőt a cselédnek kiadni. A főrendiház módosítása szerint nem »a háztartáshoz szükséges tüzelő«, hanem »a háztartáshoz a szerződésben kikötött tüzelő« teendő a szövegbe. Végül a harmadik módositás vonatkozik a 30. §-ra. Ez tisztán szerkezeti módositás, a mennyiben a » vadőr, csősz, fejő, stb.« után a főrendiház pótlása szerint a »pásztor« is teendő. Ez semminemű jelentőséggel nézetem szerint nem bír, de azért mind a három módositás elfogadható. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az előadó ur javaslatához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor az előadó ur javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Most már a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház és a főrendiház közt megegyezés jött létre. Javaslom, hogy erről a főrendiház értesíttessék. Hozzájárul ehhez a ház ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a karánsebes-hátszegi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 531, 541) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Lajos előadó : T. képviselőház ! A kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatot terjesztett be a karánsebes-hátszegi helyi érdekű vasút engedélyezéséről, melyben felhatalmazást