Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

424 pontjából semmiben sem különbözik a lex-Sza­párytól. (Több hang a jobbközépen : Nagyon jó! TJgy van! Elnök csenget.) T. ház! Tudom, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnak nagyon sietős, hogy hozassék meg valami törvény, melylyel a magyar szolgá­lati nyelv kérdése Horvátország területén mi­hamarább megoldást nyerne. Tudom, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur nagyon szeretné ezt a kérdést mielőbb a napirendről levétetni. De gondolom, hogy ugy neki, mint az egész t. háznak mindenekelőtt leginkább érdekében kellene hogy álljon, hogy ez a ház soha meg ne sértse azt az alapot, a melyen áll, hogy ez a t. ház soha meg ne sértse a maga életerejét, mely nem egyéb, mint a t. háznak a házszabá­lya. (TJgy van!) T. ház! Tudom, hogy az indít­ványozásnak ez a módja egyike azon fegyverek­nek, a melyekről itt e házban a miniszterelnök ur beszólt, azzal a czélzattal, hogy ebben a házban a vasúti pragmatikáról szóló törvény­javaslat miatt keletkezett u. n. obstrukcziót le­törje. Én mindezt tudom, de azt hiszem, hogy nem kellett volna azon kívánságoknak felülni, melyek odairányultak, hogy a házszabályok mel­lőzésével törvény alkottassák, mely törvény pre­czedensül szolgálhatna Magyarország jövendő törvényhozásának. Különben, t. ház, kétségtelen az is, hogy ezt a kérdést ily módon nem lehet eldönteni és nem is lesz az ily módon eldöntve, mert Horvát­ország képviselői nem merítették ki azokat az eszközöket, a melyek nekik ezen törvény­javaslat, illetve törvény megdöntésére rendelke­zésükre állanak. Feltételezem azt az esetet is, hogy még a korona sem fogja teljesíteni a kö­telességét, hogy ő is ignorálni fogja az állami alaj)törvényt, hogy szentesíteni fogja ezt a lex­Kossuthot, de még az esetben sem merítettük mi ki azokat az eszközöket, t. ház, a melyek nekünk ezen törvény ellen rendelkezésünkre állanak. Elnök (csenget): Figyelmeztetem a kép­viselő urat, hogy a koronát nem szabad a vitába belevonni ! Pribicsevics Szvetozár: Még abban az eset­ben sem merítettük ki mi azokat a korlátokat, a melyekből védelmünkre erőt merítünk, mert a horvát országgyűlés ebben az esetben is teljesíteni fogja kötelességét. A horvát országgyűlés meg fogja semmisíteni azt a törvényt, mely itt ilyen módon meghozatott. Erre van nekünk már több preczedensünk a horvát törvényhozásban. Buza Barna: Belgrádról beszéljen! (Foly­tonos zaj. Elnök csenget.) Pribicsevics Szvetozár: Nagyon csodálko­zom, hogy ez a megjegyzés épen a túloldalról jött, mert épen azok az urak nagyon szívesen utaztak Belgrádba! (Nagy taps a jobbközépen.) Surmin György: Ott voltak a zászlókkal. Popovics Dusán: Belgrádban csókolóztam Szmrecsányival! Egész éjjel együtt lumpoltunk! (Derültség a jobbközépen.) Pribicsevics Szvetozár: Azt mondom, t. ház, hogy abban az esetben, ha ez a törvényjavaslat a Kossuth kereskedelemügyi miniszter ur által indítványozott formában tör vény nyé válik, jogá­val fog élni a horvát országgyűlés és meg fogja semmisíteni ezt a törvényt. (Helyeslés a jobb­középen.) A mikor ezt kijelentettem, egyben arra is utaltam, hogy a közös viszonyaink ren­dezéséről szóló kérdés nem fog többé az alap­törvényre alapíttatni, a mely eddig érvényben volt, s a mely a Magyar- és Horvátország közti államjogi viszonyt rendezte. Hogy ha ez a t. ház, illetve közös országgyűlés arra az álláspontra kebyezkedik, hogy az egyezményről szóló törvény egyoldalulag is változtatható, hogy ha ez az egyezményről szóló törvény a közös országgyűlés által semmiféle tiszteletben nem részesül, akkor ez a törvény bennünket sem fog kötni, nem fogja kötni a horvát országgyűlést sem, akkor ez az egyez menyi törvény nem fogja többé kötni Horvátországot sem, akkor Horvátország is fü­tyülni fog erre az egyezményre. (Elénk helyes­lés és taps a jobbközépen.) T. ház! Mint horvátországi szerb kijelen­tem, hogy az ilyen hangulatra, az ilyén fel­fogásra a horvátországi szez'b nemzetnék is elég előfeltétel van, és meg vagyok győződve, hogy kifejezésre is fog jutni álláspont, melyet én most egészen komolyan és megfontolva kimon­dottam. Mert ha a vasúti pragmatikával az egyezményről szóló törvény rendelkezéseinek a mellőzésével és ezek ellenére önkényesen és egy­oldalulag változtattatik meg az alaptörvény és megváltoztattatik az a szerződés, a mely a király szavának szentségével garantálva van, akkor a horvát és szerb nemzet nem fog többé küzdeni csupán a nyelv kérdése alapján, hanem ez a küzdelem tovább is fog terjedni. Abban az esetben azt a kérdést fogja felvetni a horvát és szerb nemzet Horvátországban, a mely csak annak a kérdésnek természetes folyománya, me­lyet itt most eldönteni akarnak, fel fogja vetni jelesül az egyezményről szóló törvény revíziójá­nak a kérdését, mely egyezmény és törvény az ilyen sérelmekkel meg lett ingatva és meg­semmisítve. Tudom, t. ház, hogy ebben az esetben előre nem látható zavarok és bonyodalmak fog­nak keletkezni a két királyság között, a melyek közösségben akartak tovább is élni, a melyek egymást segíteni akarták és oly feltételeket alapítani, melyek fennállásukra és haladásukra szükségesek. Én ezt tudom, de mi sem a bonyo­dalmaktól, sem a zavargásoktól nem félünk, mert a mi nemzetünkben nagy erő rejlik a nemzeti lét megvédésére s bennünk él erős meggyőződés, hogy igazságos és szent ügyet védünk, melyért önök ebben a házban padokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom