Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

419 kodifikácziójának a következménye lesz, mint a milyenek ezek, a melyek a vasúti szolgálat ezen állítólagos rendezéséről intézkednek. Én és az én társaim nem fogadhatjuk el, nem is képzelhetjük el, hogy mi elfogadhatnék a mostani csonka Wekerle-törvényt, a melynek csak néhány bekezdése van, pedig másfél hónapig folyt róla a vita, ugy pedig, a mint holnap vagy holnapután ki lesz hirdetve, el sem tudom képzelni, hogy csorbíthatja az alaptörvény nyelvi intézkedéseit. A mig általában nem is akarok nyilatkozni a tekintetben, vájjon elfogadom-e vagy nem fogadom-e az ilyen stilizácziót ebben a szituáczióban kijelentem, hogy én elhárítom magamról és az én társaimról azt a gyanút, a melyik ránk eshetne, hogy mi ráállhattunk ilyen nevetséges kodiíikáczióra, a mely ellenkezik az állami alaptörvénynyel. Ezért én a horvát nemzet nevében, a melyet itt képviselek óvást emelek az ellen, hogy az alaptörvény megsértessék ily egyszerű javaslattal, hogy az bármikor is érvényt szerezhetne Horvátország tekintetében. (Helyesles a jobbközépen.) Gr. Thorotckai Miklós jegyző : Brlics Vatroszláv! Brlics Vatroszláv: T. ház! A régi javaslat, mely ezen ház asztalán feküdt, ép ugy, mint ezen uj szakasz, melyet a kereskedelemügyi miniszter ur most előterjesztett, magán hordja ugyan azt a jelleget, magán hordja ugyan azt az eredendő bűnt, t. i. az alkotmányos alaptörvénynek csorbítását. Midőn tehát ezen 1. §., a mely ezt a bűnt az előterjesztett javaslat 5. §-ából átvette, magán hordja ezt az eredendő bűnt, én tagadom annak létjogosultságát, tagadom, hogy az jogórvényes törvénynyé válhatnék és ünnepélyesen emelem fel szavamat, hogy tiltakozzam az ellen, hogy az állami alaptörvény fordítása alapján ilyen törvények hozassanak; tiltakozom ez ellen a horvát nemzet nevében, a melyet itt képviselek. Én azt tartom, hogy ezen törvényjavaslatnak 1. §-a sérti az állami alaptörvényt, sérti az alaptörvény 9. §-át, a melyik kifejezetten mondja, hogy a vasutak a közösügyek közé tartoznak, sérti az alaptörvény 57. §-át, a melyik kifejezetten rendeli, hogy a horvát nyelv legyen a hivatalos nyelv és sérti az egyezmény 70. §-át, a mely szerint az egyezmény egyoldalulag meg nem változtatható. Én az indítványomban, melyet az első szakaszhoz tettem, azt kívántam, hogy a vasúti pragmatikáról szóló ezen törvényjavaslatban mint közös törvényben kitüntettessék Horvátország és Magyarország közjogi helyzete. Én ezt indítványomban azért kívántam, hogy megmutassam, hogy mi a törvény alapján állunk, hogy mi hajszálnyira sem térünk el a törvénytől. Ezért a mi egész küzdelmünk, mely egy hónapig tartott, arra volt irányítva, hogy a törvénynek tisztelet szereztessék. A midőn önök arra a lejtőre léptek, hogy lerontva az alaptörvényt, teremtsenek valamit, a mi a törvénynyel ellenkezik, én azt jóslom önöknek, hogy az meg fogja magát bosszulni, annál inkább, mert egy törvény, mely magában foglalja az alaptörvény sérelmét, nem léphet életbe máskéjroen, csak az erőszak segítségével, a hol pedig az erő és a hatalom uralkodik, ott nincs törvényes alap. Én az én indítványomban azt kívántam, hogy a vasutak alatt értsük nemcsak azokat a közforgalmi eszközöket, a melyeket eddig kitaláltak, hanem azokat is, a melyek Magyarországban és Horvátországban a jövőben ki fognak találtatni. Ezért kívánom, hogy itt is jellegzetesen kitüntettessék, mit kell érteni a vasút szó alatt, hogy ne kerüljön a sor ferde magyarázatokra, ferde következtetésekre, a mint ez esetben történt, ugy, hogy ennek folytán ebbe a törvényes rendelkezésbe az 1. §-ba olyan rendelkezések iktattattak be, a melyek HorvátSzlavón- és Dalmátország nyelvi jogára vonatkoznak és a melyek ellenkeznek az alaptörvénynyel, bár az egyezményben kétségtelenül meg van állapítva, ugy Horvátország mint Magyarország külön területe. Mihelyt pedig ez meg van állapítva nem szenved kétséget, hogy itt két állami nyelv van: Magyarországon a magyar, Horvátországban a horvát. Ezen az állásponton állottam én, midőn módosításomat beterjesztettem. Ezen az állásponton állok én ma is, a midőn ezt az alaptörvényt védem. Ha pedig nem fogom megvédeni, akkor kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ha azt önök nem tisztelik, hogy akkor nem vagyunk kötelesek ezt mi sem tisztelni, hanem birni fogunk azokkal az alkotmányos eszközökkel, a melyeknél fogva az ilyen törvénytelenséget Horvátország területén nem lehet végrehajtani. Összes erőnket fel fogjuk használni arra, hogy ezen törvénytelenül alkalmazott erőszakot elhárítsuk, hogy kieszközöljük, hogy ezen törvény Horvátországban sohasem lépjen életbe. Én felemelem szavamat és tiltakozom ezen törvény ellen. Gr. Thorotzkai Miklős jegyző: Kraszojevics György! Kraszojevics György: Én az én módosításommal alkalmat akartam adni a t. háznak; hogy az előterjesztett törvényjavaslat 1. §-ának egy intézkedését mellőzze, a mely intézkedés ellentétben áll a modern törvényhozás elveivel. De, t. ház, miután a kereskedelemügyi miniszter ur módosított indítványa folytán a helyzet megváltozott, én is csatlakozom az én társaim tiltakozásához és kijelentem, hogy ezen törvény soha sem válhatik törvénynyé minálunk. (Helyeslés és taps a jobbközépen.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Budiszavljevics Bude! Budiszavljevics Bude: T. báz! Midőn egy év előtt ezen t. házba beléptem, nem reméltem azt, hogy oly gyorsan fog engem csaló53*