Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-188

308 hogy azt elfogadja, az enyémet pedig, mint tul­tágat és tulhosszut elvesse«. (Zaj.) Elnök: Első izben figyelmeztetem a kép­viselő urat, hogy ugyanazt ne ismételje folyton! (Helyeslés a baloldalon.) Pribicsevics Szvetozár: Tisztelt társam dr. Lorkovics, indítványában olyasmit javasolt, a mit mi nem fogadhatunk el, mert törvényhozá­sunkban szokatlan, hogy egyáltalában minden czim töröltessék. Penyics barátom, ugyanazt más variáczióban szintén kifejtette, de mégis javaslatba hozta a czimet. Ővele sem tudok megegyezni, s igy furcsa helyzetbe kerülök, hogy t, i. társaimmal nem értek egyet s igy önmagam­hoz kell kérdést intéznem, hogy fogok én ké­sőbben velük megegyezni, ha már most a czim­nél eltérünk egymástól. Nagyon sajnálom, hogy társaimmal nem értek egyet, különösen pedig Lorkovics bará­tommal. Azt hiszem, hogy sem az ő inditványa, sem társaim inditványai nem fognak tekintetbe vétetni, azért én az indítványom mellett meg­maradok azzal, hogy az elfogadtassák. Az, a mit Mazsuranics barátom követelt, hogy a javaslat »pragmatika« névvel jelöltessék meg, nem helyes, azt hiszem, hogy ez a »törvény« szónak, a mely szót a bizottság javasolta, csak variácziója. Azt hiszem, hogy legalább én ilyen czim elfogadá­sához nem vagyok kötve, mert vele semmi más nem mondatik, mint a mit maga a bizottság javasolt. Zagoracz képviselő társam inditványa va­lamivel tovább ment, mert meg akarja jelölni azt a területet, a melyet jelen törvény érint, megjelölvén indítványában »Szent-István koro­nájának területét«. Azt hiszem, hogy e helyett sokkal jobb azt a szövegezést elfogadni, amely a törvénynek és államjognak legjobban felel meg. Ennek legjobban én feleltem meg, mert indítványomban szigorúan az egyezményhez ra­gaszkodtam. Ezek szerint Zagoracz barátom fej­tegetéseit elfogadhatom, szövegezését azonban nem. Ugyanezt ki kell jelentenem többi társam, Lukinics és Babics ur indítványaira, különösen Babics ur indítványára nézve, a melyet leg­rosszabbnak tartok. En nem találom, hogy ez a kérdés oly módon elintézhető volna, a mint azt ő gondolja, mert mindenekelőtt tárgyilag meg kell hatá­roznunk a czimet és csak akkor láthatunk utána annak, hogy ez a czim irodalmilag pontos legyen és hogy azt a czimet szépítsük. T. ház! Ily módon indítványomat megindo­kolván, kész vagyok fejtegetéseimet befejezni. Csak ki kell jelentenem, hogy nagyon fogok örülni, ha a t. ház az általam javaslatba hozott czimet elfogadja. Indítványom értelmében, ez a czim a következő (olvassa): Indítványozom, hogy a bizottság által java­solt czim: »Törvényjavaslat a vasúti szolgálati rendtartásról« egészben töröltessék és helyébe a következő uj czim tétessék: »törvény az 1868. évi I., illetve XXX. t.-czikkel megkötött állami közösség magánvállalatát képező államvasutak alkalmazottai szolgálati viszonyainak rendezé­séről. « Elnök: Szólásra következik? Hammersberg László jegyző: Vinkovics Tiva­dar ! Vinkovics Tivadar: T. ház ! Már egynéhány törvényjavaslatnál, a mely ezen t. ház elé terjesz­tetett, észrevettem egy nagy sietséget s azt mon­danám, hogy épen ennek a sietségnek, a melylyel azok a t. ház elé terjesztetnek, tulajdonítandó nemcsak formális, hanem materiális szempontból is egynéhány igen fontos és döntő hiba ; észrevettem, hogy ezen sietségnek, a melylyel ezen törvény­javaslatok készülnek és a t. ház elé terjesztetnek, tulaj donitandók a hibák. Ezen körülménynek, ezen sietségnek tulaj donitható talán az is, hogy ez a törvényjavaslat, mely a t. ház asztalán fekszik, nemcsak alapelvei szempontjából, hanem köz­jogi és formális szempontból is már első sorában hordja magán a hibát. S ez az első sor a törvény­javaslatnak a czime, mely magán hordja azon nagy sietségnek az összes hibáit és az azzal kap­csolatos következményeket, a mely sietséggel az utóbbi időben ezen magas testület elé szoktak ter­jesztetni a törvényjavaslatok. T. ház ! Mondtam már, hogy ezen törvény­javaslat első soránál, t. i. a czimnél találkozunk már annak formális és materiális hibájával. Én nagyon sajnálom, hogy ez a vita annyira húzódik, de nekem ez a törvényjavaslat, mely a t. ház aszta­lán van, annyival fontosabb, mert behatol nem­csak a szocziális viszonyokba, hanem az alkalma­zottnak családi viszonyaiba is, a mint ezt az álta­lános vita folyamán már társaim bizonyították, de érinti az a közjogi kérdéseket is. Épen azért a javaslatnak a czime igen fontos, épen oly fontos, mint maga az egész törvényjavsalat. Minden törvénynek a czime nagy fontosság­gal bír nemcsak azért, mert vele kifejezésre kell hogy jusson a törvénynek a tartalma, hanem azért is, mert minden törvényt népszerűsíteni kell, hogy a szélesebb néprétegekbe hatoljon, és be­hatolni fog a nép rétegeibe nemcsak az a tudat, hogy az a törvény létezik, hanem a törvény isme­rete is csak akkor, ha maga a czim a néprétegeknek érthető és ha tartalmazza magának a törvény tar­talmának több lényeges ismérvét. Nem csoda tehát, hogy a törvényhozók magának a czimnek mindig nagy fontosságot tulajdonítottak, és nem csoda, hogy még ma is a római törvény és számos római pápai bulla csupán a czimről ismeretes. Jól mon­dotta az én barátom és képviselőtársam, Babics Ljuba ur, hogy a czim épen olyan jelentékeny a törvényhozóra nézve, mint az a rómaiaknál volt, és jól hangsúlyozta, hogy magából a czimből, a mely törvénybe iktattatik, ki kell tűnnie annak, a mit vele megjelölni akarunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom