Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-188

308 hogy azt elfogadja, az enyémet pedig, mint tultágat és tulhosszut elvesse«. (Zaj.) Elnök: Első izben figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ugyanazt ne ismételje folyton! (Helyeslés a baloldalon.) Pribicsevics Szvetozár: Tisztelt társam dr. Lorkovics, indítványában olyasmit javasolt, a mit mi nem fogadhatunk el, mert törvényhozásunkban szokatlan, hogy egyáltalában minden czim töröltessék. Penyics barátom, ugyanazt más variáczióban szintén kifejtette, de mégis javaslatba hozta a czimet. Ővele sem tudok megegyezni, s igy furcsa helyzetbe kerülök, hogy t, i. társaimmal nem értek egyet s igy önmagamhoz kell kérdést intéznem, hogy fogok én későbben velük megegyezni, ha már most a czimnél eltérünk egymástól. Nagyon sajnálom, hogy társaimmal nem értek egyet, különösen pedig Lorkovics barátommal. Azt hiszem, hogy sem az ő inditványa, sem társaim inditványai nem fognak tekintetbe vétetni, azért én az indítványom mellett megmaradok azzal, hogy az elfogadtassák. Az, a mit Mazsuranics barátom követelt, hogy a javaslat »pragmatika« névvel jelöltessék meg, nem helyes, azt hiszem, hogy ez a »törvény« szónak, a mely szót a bizottság javasolta, csak variácziója. Azt hiszem, hogy legalább én ilyen czim elfogadásához nem vagyok kötve, mert vele semmi más nem mondatik, mint a mit maga a bizottság javasolt. Zagoracz képviselő társam inditványa valamivel tovább ment, mert meg akarja jelölni azt a területet, a melyet jelen törvény érint, megjelölvén indítványában »Szent-István koronájának területét«. Azt hiszem, hogy e helyett sokkal jobb azt a szövegezést elfogadni, amely a törvénynek és államjognak legjobban felel meg. Ennek legjobban én feleltem meg, mert indítványomban szigorúan az egyezményhez ragaszkodtam. Ezek szerint Zagoracz barátom fejtegetéseit elfogadhatom, szövegezését azonban nem. Ugyanezt ki kell jelentenem többi társam, Lukinics és Babics ur indítványaira, különösen Babics ur indítványára nézve, a melyet legrosszabbnak tartok. En nem találom, hogy ez a kérdés oly módon elintézhető volna, a mint azt ő gondolja, mert mindenekelőtt tárgyilag meg kell határoznunk a czimet és csak akkor láthatunk utána annak, hogy ez a czim irodalmilag pontos legyen és hogy azt a czimet szépítsük. T. ház! Ily módon indítványomat megindokolván, kész vagyok fejtegetéseimet befejezni. Csak ki kell jelentenem, hogy nagyon fogok örülni, ha a t. ház az általam javaslatba hozott czimet elfogadja. Indítványom értelmében, ez a czim a következő (olvassa): Indítványozom, hogy a bizottság által javasolt czim: »Törvényjavaslat a vasúti szolgálati rendtartásról« egészben töröltessék és helyébe a következő uj czim tétessék: »törvény az 1868. évi I., illetve XXX. t.-czikkel megkötött állami közösség magánvállalatát képező államvasutak alkalmazottai szolgálati viszonyainak rendezéséről. « Elnök: Szólásra következik? Hammersberg László jegyző: Vinkovics Tivadar ! Vinkovics Tivadar: T. ház ! Már egynéhány törvényjavaslatnál, a mely ezen t. ház elé terjesztetett, észrevettem egy nagy sietséget s azt mondanám, hogy épen ennek a sietségnek, a melylyel azok a t. ház elé terjesztetnek, tulajdonítandó nemcsak formális, hanem materiális szempontból is egynéhány igen fontos és döntő hiba ; észrevettem, hogy ezen sietségnek, a melylyel ezen törvényjavaslatok készülnek és a t. ház elé terjesztetnek, tulaj donitandók a hibák. Ezen körülménynek, ezen sietségnek tulaj donitható talán az is, hogy ez a törvényjavaslat, mely a t. ház asztalán fekszik, nemcsak alapelvei szempontjából, hanem közjogi és formális szempontból is már első sorában hordja magán a hibát. S ez az első sor a törvényjavaslatnak a czime, mely magán hordja azon nagy sietségnek az összes hibáit és az azzal kapcsolatos következményeket, a mely sietséggel az utóbbi időben ezen magas testület elé szoktak terjesztetni a törvényjavaslatok. T. ház ! Mondtam már, hogy ezen törvényjavaslat első soránál, t. i. a czimnél találkozunk már annak formális és materiális hibájával. Én nagyon sajnálom, hogy ez a vita annyira húzódik, de nekem ez a törvényjavaslat, mely a t. ház asztalán van, annyival fontosabb, mert behatol nemcsak a szocziális viszonyokba, hanem az alkalmazottnak családi viszonyaiba is, a mint ezt az általános vita folyamán már társaim bizonyították, de érinti az a közjogi kérdéseket is. Épen azért a javaslatnak a czime igen fontos, épen oly fontos, mint maga az egész törvényjavsalat. Minden törvénynek a czime nagy fontossággal bír nemcsak azért, mert vele kifejezésre kell hogy jusson a törvénynek a tartalma, hanem azért is, mert minden törvényt népszerűsíteni kell, hogy a szélesebb néprétegekbe hatoljon, és behatolni fog a nép rétegeibe nemcsak az a tudat, hogy az a törvény létezik, hanem a törvény ismerete is csak akkor, ha maga a czim a néprétegeknek érthető és ha tartalmazza magának a törvény tartalmának több lényeges ismérvét. Nem csoda tehát, hogy a törvényhozók magának a czimnek mindig nagy fontosságot tulajdonítottak, és nem csoda, hogy még ma is a római törvény és számos római pápai bulla csupán a czimről ismeretes. Jól mondotta az én barátom és képviselőtársam, Babics Ljuba ur, hogy a czim épen olyan jelentékeny a törvényhozóra nézve, mint az a rómaiaknál volt, és jól hangsúlyozta, hogy magából a czimből, a mely törvénybe iktattatik, ki kell tűnnie annak, a mit vele megjelölni akarunk.