Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-187

272 a vasúti szolgálat rendezéséről szóló törvényjavaslatnak kellene lenni. Itten gondolhatna valaki még a lámpagyujtókra, a sínpárok tisztítására stb., arra pedig, a mi a fő ezen javaslatban, hogy itten a hivatalnokok és alkalmazottak viszonya rendeztetnek, erre nem. Azért kénytelen vagyok, uraim, módosításomat előterjeszteni, a melyet, sajnos, magyar nyelven nem olvashatok fel, melyet azonban magyar nyelven is irásba foglaltattam. Indítványozom, hogy a vasúti szolgálat rendezéséről szóló javaslat czime ílykép igazíttassák ki: »A Magyar-, Horvát-Szlavón és Dalmát országok közös vasúti vállalatánál alkalmazott hivatalnokok viszonyairól szóló törvényjavaslata Ezzel befejeztem. Supiló Ferencz: T. ház! Én szintén jelentkeztem, a czimre vonatkozó elleninditványnyal. De mielőtt a tulaj dónké j)eni tárgyra áttérnék, égy kérést intézek a kegyelmes elnök úrhoz. A minap, az általános vita alkalmával Polónyi Géza országgyűlési képviselő ur hosszabb beszédben előadta Fiúméba való eljövetelének és a velem való találkozásnak esetét. Beszédében meglehetősen pontatlanul adta elő a dolgot. Személyes megtámadtatás czimén az elnök urnái jelentkeztem is, de minthogy fejtegetéseim a személyes megtámadtatás keretét túllépték és szükségessé vált is, hogy túllépjenek, az elnök ur nem engedte meg énnekem, hogy a személyes megtámadtatás czimén erről beszéljek. Én erre az elnök úrhoz fordultam azzal, hogy abszolúte szükségesnek tartom, hogy Polónyi ur egyes fejtegetéseit kijavítsam, illetőleg kiigazítsam, mert nagyon sokat pontatlanul adott elő és azért szükségesnek tartom, hogy beszéljek. Az elnök ur azt mondotta nekem, hogy személyes megtámadtatás czimén és keretében ezt nem lehet és minthogy Polónyi Géza ur a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatról folyó vitában engedélyt kért az iránt, hogy azon tárgyról, a melyről beszélt, beszélhessen, hogy én is alkalommal, a mikor ezen törvényjavaslatot tárgyalják, azon kéréssel forduljak az elnökhöz, miszerint engedtessék meg énnekem is, hogy a jelen vita czime alatt Polónyi Géza urnak felelhessek. Ezért kérem most az elnök ur ez iránybani engedélyét. Supiló Ferencz: Minthogy a t. ház nem adott nekem alkalmat, hogy Polónyi ur állításait megczáfoljam, áttérek a tulajdonképeni tárgyra. Jelen törvényjavaslat czime magyarul igy szól (olvassa): »A vasúti szolgálati rendtartásról a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata* horvátul lefordítva: »tör vény javaslat a vasúti szolgálati rendtartásról«. T. ház! Ez a czim nem felel meg a jelen törvényjavaslat igazi és lényeges szervezetének, a mely a vasúti szolgálat rendezését nem is tűzte ki czélul. A vasúti szolgálat magában foglalja a forgalmi kérdéseket, a tehervonatok összeállítását, a személyvonatok forgalmát, szóval jelenti az egész forgalmi apparátust, holott a szőnyegen lévő törvényjavaslat arra törekszik, hogy a vasúti alkalmazottak és vasúti hivatalnokok viszonyai rendeztessenek. Ha ezen törvényjavaslat czélul kitűzte volna a különböző menetrendeket, valamint a gyors-, személy- és expresszvonatok közötti viszonyokat meghatározni, akkor a vasúti szolgálati rendtartás czime még alkalmazható volna. Ez esetben a czim ellen semmi kifogást nem emeltem volna. De, t. ház, a mint mi mindannyian tudjuk, ezen javaslat czélját a vasúti alkalmazottak és hivatalnokok jogainak és kötelességeinek rendezése képezi. Ennek folytán magának a czimnek kell ezen gondolatnak és törekvésnek, kifejezést adni. Azért nem fogadhatom el azt a czimet, a melyet a bizottság javasol, hanem bátorkodom más czimet javaslatba hozni, a mely a czélnak jobban fog megfelelni. Egyidejűleg kijelentem, hogy én Lorkovics képviselő ur módosításával sem érthetek egyet, mert ha ő módosítását szépen is, tárgyilagosan is indokolta meg, mégis azt tartom, hogy az ő módosítása hiányos. Ugyancsak igy tartom, hogy igen tisztelt Babics társam módosítása is hiányos, a ki a módosítást irói szempontból vette. Én a vasúti szempontból és az igazi tényállásról akarok kiindulni. T. ház! Eltekintve attól, hogy a szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat nem felel meg aunak a czélnak, a melyre törekszik, eltekintve ettől, más tekintetben hiányos ez a czim, mert nem mondatik, hogy az mely és mily vasúti szolgálatot szabályoz. A Szent István koronájának országaiban többféle vasúti szolgálat van. Vannak vasutak, melyek államiak és vannak olyanok, melyek magánosok, de az állami vállalat kezelésében. S vannak tisztán magánvasutak is, s vannak közúti, városiak is. Vannak olyan vasutak is, melyek olyan társaság tulajdonát képezik, melynek székhelye nincs ebben az állami közösségben, hanem azon kivül. Az előterjesztett czim után ítélve, nem lehet tudni, vájjon itt az összes vasúti vállalatok összevéve értendők-e, avagy csak egy állami vasúti vállalat, avagy állami kezelésben lévő magánvállalat. Az általános vitában nagy államjogi vita indult meg, melyet nem akarok itt érinteni, hanem szigorúan a tárgyhoz fogok alkalmazkodni, de ebből a nagy állam jogi vitából az tűnik ki, hogy mindjárt czim után is kellett volna nézni, hogy mindaz synthetizáltassék, a mi az egyik és másik részről mint állam jogi álláspont vagy államjogi hiba került felszínre. Magyar részről azt hozták fel, hogy a vasutak magánvállalatot képeznek. Azt hiszem, hogy ezt a czimben is kifejezésre kellene juttatni, hogy Szent István koronájának országaiban mely vasutak esnek ezen törvény alá.