Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-186
186. országos ülés 1907 juniiis 27-én, csütörtökön. 245 azt kívánták, hogy létesíttessék a segédtiszti státus, ugy, a mint ez a postaintézménynél is van. A tárgyalások folyamán ugy látszik, nagy nehézségek merültek fel, a melyeknek tudom is az okát és ez az, hogy a többi altiszti kategóriák is a segédtiszti státusba kívánkoztak volna bele és így elejtetett az egész segédtiszti státus. Kénytelen vagyok azonban konstatálni, hogy az állomási elöljárók és állomásfelvigyázók, valamint az irodai altisztek körében a segédtiszti intézménynek ez a kihagyása igen nagy reszenzust keltett, a mennyiben ezeknek meglehetős magas a kvalifikácziójuk és e mellett ugy az állomási elöljárók, mint az állomási fölvigyázók és irodakezelők tulaj donképen ugyanolyan hivatalnoki működést fejtenek ki, mint a hivatalnokok, ugy hogy bizonyos jogosultsággal bir az a kívánságuk, hogy más elbírálásban részesüljenek, mint az altisztek. De el kell ismerni, hogy igazságtalanság elkerülése végett bele kell nyugodni abba, hogy itt maradjanak ebben a kategóriában. Azonban, hogy az ő jogos és méltányos követeléseik honorálásra találjanak, erre nézve én nem a törvényjavaslatban, hanem a jövő évi költségvetésben, valamint a rendeleti intézkedésekben vélem a szanálás oly módját kereshetni, hogy az állomási elöljárók és irodatisztek két nagy kategóriájából lehetőleg nagy százalék kerüljön a VIII. fizetési osztályba, hogy így némileg kiegyenlittessék az a kár, a mely őket éri az által, hogy altisztek és hivatalnokok közé eső segédtiszti állás nem létesíttetett. Ez az egyik és legfőbb kérelmem erre a kategóriára nézve. De van egy másik kérelmem is, a mely inkább formális jellegű. Ezen kategóriáknak az az óhajuk, hogy ők, a kik a hivatalnokokkal alternálva szoktak szolgálatot tenni, az egyenruházatukban valami distinkcziót kapjanak, a mely mutatja, hogy ők tulajdonképen a hivatalnokival egyenlő szolgálatot teljesítenek. Hiszen méltóztatnak jól tudni, hogy pl. a forgalmi szolgálatban előfordul, hogy egy ellenőr és egy állomásfelvigyázó alternálnak egymással a szolgálatban. Ez a kérelmem azonban a javaslatnak módosítását nem involválja. További kérelmem igen sok kategóriára vonatkozik és igen sok kategóriának sérelmes és nem czélszerű beosztását volna hivatva javítani az exekutiva terén. Hogy csak egy példát mondjak, itt vannak a vizsgáló és a vonatkísérő lakatosok. Ezek ipari munkások, a kik ma is, ez a miniszteri indokolásból is kimutatható, mint ipari és műhelymunkások aránylag egész szép jövedelemmel bírnak. Ezen munkások sorából veszik a vonatkísérő, valamint vizsgáló lakatosokat. Már mostan ezekre a jófajta munkásokra, a kik elvégzik a maguk napi 9—10—10 és fél órai szolgálatukat a műhelyben, a kik többet is keresnek, azután haza mehetnek és szabad emberek, az állandó alkalmazással való kecsegtetéssel nem lehet különös vonzóerővel hatni ugy, hogy ezek az ipari munkások nem szívesen vállalkoznak arra, hogy a vizsgáló lakatosi áUást elváUalják. Konkrét esetekkel tudnám bebizonyítani, hogy akárhány műhelyfőnök csak igen erős biztatással bir ja ezeket az embereket rávenni és ők bizony nem mindig örömmel vállalkoznak arra, hogy ezt az állást elfogadják. Már most, t. ház, hogy ezen segítsünk és hogy az államvasutak később ne legyenek kénytelenek holmi személyi pótlékkal vagy nem tudom én mivel segíteni ezen a hiányon, én arra kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a végrehajtási utasításokban provideáljon az átminősítésekről, vagyis arról, hogy a vonatkísérő és vizsgálólakatos könnyen, esetleg már egynéhány éven belül, átminősíthető legyen kocsivizsgálóvá, a ki a IX-ik fizetési csoportban van és főkocsivizsgálóvá, a ki a VIH-ik fizetési csoportban van, mert ha így könnyen átminősíttetik, tudja, hogy egy pár éven belül nagyobb állásba juthat, és akkor inkább fognak erre az aránylag szerény javadalmazásu állásra megfelelő pályázókat kapni. Ez, mondom, csak egy példa. De az egész vonalon tudnék ilyen példákat felsorolni annak igazolására, hogy az aránylag csekély kezdő javadalmazáson ugy lehet segíteni, hogy ha rövid időn belül az átminősítéseket megkönnyítjük. Altalánosságban még egy megjegyzésem van a B) tabellára vonatkozólag, és itt az utolsó hetekben, mióta a javaslat ismeretes lett, szerzett tapasztalataimra kötelességem a ház figyelmét felhívni. (Halljuk ! Halljuk!) Az által ugyanis, hogy ezen tabellában az egyes fizetési csoportokban nem betűrendben sorolják fel a minősítéseket, a közhitbe már is átment az, hogy ezek itt rangsorozva vannak, hogy példának okáért a 8-ik fizetési osztályban az a) pont alatt felsorolt gázmester rangban előbbre van, mint pl. a főraktárnok,, mert az az f) pont alá van sorolva. Ez mint általános közhit fog a vasúti alkalmazottak összességének lelkébe átmenni^és ezért provideálnunk lehet és provideálnunk kell is erre az esetre, annál is inkább, mert hiszen a minisztériumnak és a miniszter urnak is a porosz rendszer behozatalával az a czélja, hogy az egyes kategóriákban ne legyenek rangkülönbségek. Itt nincs rangkülönbség, hanem különböző szolgálati minőség van. Hogy ez átmenjen a köztudatba, indítványozom, méltóztassék egy általános határozattal utasítani az előadó urat arra, hogy az egyes szolgálati minőségek ozime alatti csoportokba betűrend szerint sorozza az egyes kategóriákat, mert akkor mindenki tudja, hogy itt nincs különböző rangsor, nincs magasabb és alacsonyabb állás, hanem hogy ezen és ezen állások véletlenül egy fizetési csoportba kerülnek, a nélkül, hogy egymás fölé vagy alá volnának rendelve. Erre vonatkozólag van szerencsém egy indítványt beterjeszteni. Továbbá vagyok bátor még . . . HenCZ Károly: Még egynéhány indítványt benyújtani ! Gr. Batthyány Tivadar: Én annyit foglalkoztam ezzel a kérdéssel, hogy midőn ma ünnepet