Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-186

186. országos ülés 1907 juniiis 27-én, csütörtökön. 245 azt kívánták, hogy létesíttessék a segédtiszti státus, ugy, a mint ez a postaintézménynél is van. A tárgyalások folyamán ugy látszik, nagy nehéz­ségek merültek fel, a melyeknek tudom is az okát és ez az, hogy a többi altiszti kategóriák is a segédtiszti státusba kívánkoztak volna bele és így elejtetett az egész segédtiszti státus. Kényte­len vagyok azonban konstatálni, hogy az állo­mási elöljárók és állomásfelvigyázók, valamint az irodai altisztek körében a segédtiszti intézmény­nek ez a kihagyása igen nagy reszenzust keltett, a mennyiben ezeknek meglehetős magas a kvali­fikácziójuk és e mellett ugy az állomási elöljárók, mint az állomási fölvigyázók és irodakezelők tulaj donképen ugyanolyan hivatalnoki működést fejtenek ki, mint a hivatalnokok, ugy hogy bizo­nyos jogosultsággal bir az a kívánságuk, hogy más elbírálásban részesüljenek, mint az altisztek. De el kell ismerni, hogy igazságtalanság el­kerülése végett bele kell nyugodni abba, hogy itt maradjanak ebben a kategóriában. Azonban, hogy az ő jogos és méltányos követeléseik honorálásra találjanak, erre nézve én nem a törvényjavaslat­ban, hanem a jövő évi költségvetésben, valamint a rendeleti intézkedésekben vélem a szanálás oly módját kereshetni, hogy az állomási elöljárók és irodatisztek két nagy kategóriájából lehetőleg nagy százalék kerüljön a VIII. fizetési osztályba, hogy így némileg kiegyenlittessék az a kár, a mely őket éri az által, hogy altisztek és hivatalnokok közé eső segédtiszti állás nem létesíttetett. Ez az egyik és legfőbb kérelmem erre a kategóriára nézve. De van egy másik kérelmem is, a mely inkább formális jellegű. Ezen kategóriáknak az az óhajuk, hogy ők, a kik a hivatalnokokkal alternálva szoktak szolgálatot tenni, az egyen­ruházatukban valami distinkcziót kapjanak, a mely mutatja, hogy ők tulajdonképen a hivatal­nokival egyenlő szolgálatot teljesítenek. Hiszen méltóztatnak jól tudni, hogy pl. a forgalmi szol­gálatban előfordul, hogy egy ellenőr és egy állo­másfelvigyázó alternálnak egymással a szolgálat­ban. Ez a kérelmem azonban a javaslatnak módo­sítását nem involválja. További kérelmem igen sok kategóriára vo­natkozik és igen sok kategóriának sérelmes és nem czélszerű beosztását volna hivatva javítani az exekutiva terén. Hogy csak egy példát mondjak, itt vannak a vizsgáló és a vonatkísérő lakatosok. Ezek ipari munkások, a kik ma is, ez a miniszteri indokolásból is kimutatható, mint ipari és műhely­munkások aránylag egész szép jövedelemmel bír­nak. Ezen munkások sorából veszik a vonatkísérő, valamint vizsgáló lakatosokat. Már mostan ezekre a jófajta munkásokra, a kik elvégzik a maguk napi 9—10—10 és fél órai szolgálatukat a műhely­ben, a kik többet is keresnek, azután haza mehet­nek és szabad emberek, az állandó alkalmazással való kecsegtetéssel nem lehet különös vonzóerővel hatni ugy, hogy ezek az ipari munkások nem szíve­sen vállalkoznak arra, hogy a vizsgáló lakatosi áUást elváUalják. Konkrét esetekkel tudnám bebizonyítani, hogy akárhány műhelyfőnök csak igen erős biztatással bir ja ezeket az embereket rávenni és ők bizony nem mindig örömmel vállalkoznak arra, hogy ezt az állást elfogadják. Már most, t. ház, hogy ezen segítsünk és hogy az államvasutak később ne legyenek kénytelenek holmi személyi pótlékkal vagy nem tudom én mivel segíteni ezen a hiányon, én arra kérem az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy a végrehajtási utasításokban provideáljon az át­minősítésekről, vagyis arról, hogy a vonatkísérő és vizsgálólakatos könnyen, esetleg már egy­néhány éven belül, átminősíthető legyen kocsi­vizsgálóvá, a ki a IX-ik fizetési csoportban van és főkocsivizsgálóvá, a ki a VIH-ik fizetési csoportban van, mert ha így könnyen átminősíttetik, tudja, hogy egy pár éven belül nagyobb állásba juthat, és akkor inkább fognak erre az aránylag szerény javadalmazásu állásra megfelelő pályázókat kapni. Ez, mondom, csak egy példa. De az egész vonalon tudnék ilyen példákat felsorolni annak igazolására, hogy az aránylag csekély kezdő java­dalmazáson ugy lehet segíteni, hogy ha rövid időn belül az átminősítéseket megkönnyítjük. Altalánosságban még egy megjegyzésem van a B) tabellára vonatkozólag, és itt az utolsó hetekben, mióta a javaslat ismeretes lett, szerzett tapasztalataimra kötelességem a ház figyelmét fel­hívni. (Halljuk ! Halljuk!) Az által ugyanis, hogy ezen tabellában az egyes fizetési csoportokban nem betűrendben so­rolják fel a minősítéseket, a közhitbe már is át­ment az, hogy ezek itt rangsorozva vannak, hogy példának okáért a 8-ik fizetési osztályban az a) pont alatt felsorolt gázmester rangban előbbre van, mint pl. a főraktárnok,, mert az az f) pont alá van sorolva. Ez mint általános közhit fog a vasúti alkalmazottak összességének lelkébe át­menni^és ezért provideálnunk lehet és provideál­nunk kell is erre az esetre, annál is inkább, mert hiszen a minisztériumnak és a miniszter urnak is a porosz rendszer behozatalával az a czélja, hogy az egyes kategóriákban ne legyenek rangkülönb­ségek. Itt nincs rangkülönbség, hanem különböző szolgálati minőség van. Hogy ez átmenjen a köz­tudatba, indítványozom, méltóztassék egy általá­nos határozattal utasítani az előadó urat arra, hogy az egyes szolgálati minőségek ozime alatti csoportokba betűrend szerint sorozza az egyes kategóriákat, mert akkor mindenki tudja, hogy itt nincs különböző rangsor, nincs magasabb és alacsonyabb állás, hanem hogy ezen és ezen állá­sok véletlenül egy fizetési csoportba kerülnek, a nélkül, hogy egymás fölé vagy alá volnának rendelve. Erre vonatkozólag van szerencsém egy indítványt beterjeszteni. Továbbá vagyok bátor még . . . HenCZ Károly: Még egynéhány indítványt benyújtani ! Gr. Batthyány Tivadar: Én annyit foglalkoz­tam ezzel a kérdéssel, hogy midőn ma ünnepet

Next

/
Oldalképek
Tartalom