Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-185

185. országos ülés 1907 június 26-án, szerdán. 191 Elnök : Szíveskedjenek a kéjjviselő urat meghallgatni. Én különben nem engedném meg a felszólalást, de egy oly kérdés vettetett fel, — még pedig általam — a melyre eddig preczedens nincsen. Nevezetesen az a kérdés, hogy vájjon a nem magyar nyelven benyújtott határozati javaslatok és indítványok a tárgyalás alapjául felvehetó'k-e vagy sem ? Ennélfogva most ehhez a kérdéshez minden képviselőnek megvan a hozzászólási joga. Éber Antal: Ez nem kérdés. A törvény világosan beszél! (Felkiáltások a baloldalon: Reggelig elvitatkozhatunk igy! Zaj.) Elnök: Most már belementünk a kérdés tárgyalásába. Kérek csendet. Supilo Franjo: Postovani dome! § 213. poslovnika, zadnji dio prva alineja glasi (olvassa) : »A vita bezárása után szavazás előtt még egyszer szólhatnak: a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy különvélemény előadói, az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott, az elleninditvány beadója, ha azt kivüle még kilenczen aláírták.« (Elénk felkiáltások: Elég volt már! Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Horváth József (marosujvári) : Törvény szerint nincs joguk beszélni azoknak, a kik nem tudnak magyarul! (Ugy van! balfelöl.) Éber Antal: Nincs itt vitának helye! (Zaj.) Horváth József (marosujvári): Nincs is joguk itt ülni azoknak, a kik nem tudnak magyarul! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Supilo Franjo: Postovani dome! Medju predlozimu, koji su stavljeni u grupaciju, imade i moj predlog, koji je stavljen u grupaciju s predlozima postovane gosjxxle zastupnika profesora dr. Bauera i Gustava Modrusana, a treci je moj. Postovani dome! Mi nismo jedne stranke, mi smo koalicije od cetiri stranke. Postovana gospoda Modrusan i Bauer pripadaju jednoj stranci, a ja ne pripadam toj stranci. Mi smo sasvim slucajno donjeli isti predlog, ali obrazlozenje, sto ce ga datti gospodin dr. Bauer i gospodiu Modrusan, koji stoje na stanovistu hrvatske stranke prava, bit ce mozda sasma drugacoje, nego ée biti obrazlozenje nője, koji polazim sa ishodista temeljnog zakona nagodbenog. B.adi tóga postovani dome, ja ne mogu nikako dozvoliti, da se, i ako su istovjetni predlozi, moj predlog komulira s predlozima postovane gospode Modrusana i Bauera. Ja trazim za svoj predlog posebno pravo govora, ko sto mi ga daje §. 213 kucnoga reda, a istodobna trazim to pravo za predlagace s nase strane, jer poslovnik nigdje ne kaze, da se predlozi, ako su istovjetni, mogu kumulirati, ko sto su to razlozili postovani moji predgovornici. S druge strane ne mogu pristati na tumacenje gospodina ministra Júlia Andrássy... (Több hang a baloldalon: Gyula Andrássy. Gyula Andrássy.) Supilo Franjo : Dakle — Gyula Andrássy, Ne mogu pristati na tumacenje glede jezicnog prava u óvom saboru, jer niti kucni poslovnik, niti autonomni madzarski zakón ne mogu jjromjeniti bitnu ustanovu § 59 nagode, gdje se kaze, da se imademo provo sluziti, a ne samo govoriti, —• használni nem szólni — hrvatskim jezikom. Isto tako ne mogu niti kucni poslovnici, niti ustanove autonomnog zakona ugarskog promjeniti §. 60 nagode koji kaze, da se zakoni za kraljevine Dalmciju Hrvatsku i Slavoniju moraju u izvorniku hrvatskom odaslati saboru tik kraljevina. Izvornik predpostavlja, da je bila zakonska osnova, predjiostavlja jednu razpravu, kod kője se mo2e postaviti jedan isjaravak i na nasem jeziku. Ovo danas nije ugarski autonomni sabor, ovo je zajednicki sabor, a u tom zajednickom saboru ne vrijede ugarski autonomni zakoni. Zato pledlazem, da se svi govornici puste govorniti, da obrazloze svoje predloge onim redom, kako su se prijavili. Tim sam svrsio. Lukinic Edmund: Molim rijec po jroslovniku §. 215. sl. c. Elnök: Tessék. Lukinic Edmund: Visoki sabore! Meni i svakomu nas kao izaslanicima kraljevine Hrvatske na zajednickom saboru pripada pravo u citavom poslovanju ovoga sabora sluziti se hrvatskim jezikom. To je jedan fakt, to je jedna cinjenica, koja se neda osporiti, neda se osporiti s dva razloga. Prvi je razlog taj, da je to nase pravo sadrzano u temeljnom zakonu, nagodi, a druga cinjenica je ta, da se mi ovdje fakticno sluzimo hrvatskim jezikom i rabimo taj jezik. Ja bi bio slobodan ovomu, sto je dalo povoda ovoj kratkoj raspravi o porabi poslovnika i nacinu obrazlaganja predloga nasih, spomenuti, da bi ovo moglo dovesti do jednoga absurdnog, do jednoga smjesnog zakljucka, koji mora svaki covjek da odmah uvidi, cim se sjeti same stvari. Visoki sabore! Cinjenica je, da se mi ovdje sluzimo kod rasprave hrvatskim jezikom. Prema tomu nama je slobodno predlog svakoga nas pojedinca obrazloziti hrvatskim jezikom, a vi, gospodo, idete za tim, da mi ne smijemo tóga predloga staviti u hrvatskom jeziku, nego u jeziku madzarskom. Dakle, gospodo, nama zakón i praksa danasnja daje nesto mnogo vise, a vi nam nebi rado priznati mnogo manje. Da je nam zakón i praksa pravo, da obrazlaíemo predloge u hrvatskom jeziku, a misli se da nam ne pristoji pravo, podnijeti taj predlog na hrvatskom jeziku. To je jedno. A drugOj sto se tice kumuliranja slicnih ili jednakih predloga po svojoj forrni, to bi bio