Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-185

185. országos ülés 1907 június 26-án, szerdán. 183 drzava, nego da se stvara drzavna zajednica, koji sklapaju ravnopravna dva politicka naroda. Dakle, kako moze g. Polónyi tvrditi takove cinjenice, kője su protivne sadrzaju same rezolucije. (Helyeslés és taps a jobbközépen.) Istina, izmedju rezolucionasa i vidjenijih korifaja Ugarske, naime g. Polónyia, Apponyia, Kossutba nebijase formalnog pakta, nego sve ono, sto je sadrzano u toj rezoluciji bijase uéinjeno s njihovini znanjem, s njihovoin privolom, s njhiliovim odobrenjem i tóga radi, ako oni i neodgovaraju pisanim ugoyorom, oni su moralno obvezani, da rezoluciju postuju. Ja necu vise zlorabiti strpljívost visoke kuce i kazati cu samo to, da je riecka rezolucija jedan takav akt i takove vaznosti, kakovog nije Ugarska jos od god. 1848. imala. Mi, koji smo ovdje, mi smo pravi zastupnici hrvatskog naroda, jer smo slobodnom voljom njegovom izabrani. Mi smo zrtvovali nase politicko uvjerenje, da amo dodjemo. Oni, koji su kroz 40 godine ovdje sjedili nisu bili zastupnici hrvatskog naroda, nego zastupnici vlade, po vladi imenovani, silóm, korupcijom i svim nedopustivim sredstvima izabrani. (Helyeslés a jobbközépen.) Vinkovic Bozo: Takove bi ktjeli oni opet imati! Barcic Erasmo: Sada je prvi puta poslijc godine 1848. hrvatski narod u óvom saboru zastupan, ili ako ceté ovu zakonsku osnovu primiti za zakón, budete uvjereni, da je to prvi, ali da ce biti i zadnji puta, da hrvatski donar u ugarskom saboru zastupan. (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen.) Vi mislite, da ste jaki, vi mislite, da mozete sve i sva protiv nas poduzeti. Varate se. Kraljevina Hrvatska je veoma vazna za vas, vi bez Hrvatske nijeste nista! Somogyi Aladár: Micsoda beszédek ezek? Babic Gjalski Ljuba: Sto ceté vi bez Hrvatske? Gdje vam je more? (Zaj.) Barcic Erasmo: Mi vam otvoramo more, mi vam otvaramo vrata svijeta, uz nas ceté doci i na Balkan i drugamo, a bez nas nikuda! Tóga radi vi bi morali nama u svim pitanjima ici u susret, a ne kidati nasa prava, narocito nas jezik, koji mi nioramo cuvati kao zjenicu oka svoga. Jer, gospodo, narod, koji ne zna braniti svoj jezik, taj narod nije dostojan, da slobodno zive, taj narod mora robovati. Rijeckom rezolucijom mi smo napustili nase stanoviste, a narocito ja, gospodo, koji sam godine 48 pod bánom Jelacicem pusku nosio, narocito, ja, koji sam kroz 40 godine uvijek govorio i govorim na saborima protiv svaké zajednice sa Ugarskom, koji sam svi mogucim nacinima dokazivao, da Hrvatska imade pravo na potpuna samostalnost. Pa ipák sam rijeckom rezolucijom i ja i moji drugovi prihyatio nagodu, priznali smo ju kao temeljni zakón, ali pod uvjetom, da takodjer i vi sve njezine detalje stujete. Ako to ne bude, onda ce mo mi i rijecku rezoluciju i nagodu naprosto razdrapati, pa ce mo se svi staviti na temeljne negacije. (Közbekiáltások balról: Elég lesz már!) Elnök (csenget) : Csendet kérek! (Halljuk a jobbközépen.) Somogyi Aladár: Tessék csak hallgatni! Barcic Erazmo: Prije nego savrsiin, jos cu vam jedno kazati. ISÍema za jedan narod vece ironije, néma nista tako ruzna, tako prezirna, tako sramotna, kao kad taj narod krsi, gazi ugovore, kője je s drugim narodom sklopio, kad taj narod ne ce da stuje te ugovore ni u najbitnijim tockama, kője su vec Lile razlogom, da je ugovor izmedju jednog i drugog naroda uopce i sklopljen. Stoga, ja u ime hrvatskog naroda protiv te zakonska osnove, doticno protiv tóga zakona, ako ce postati zakonom najsvecanije prosvjedujem. To je lazán zakón, taj zakón ne ce imati nikada pravne valjanosti u kraljevini Hrvatskoj i moci ce se provesti zamo silóm, ali sila ce se zacetnikom njezinim jedamput osvetiti. (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. (Éljenzés.) A zárszó joga megilleti elsősorban az eló'adó urat. Beadatott összesen 16 határozati javaslat. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: Nem halljuk az elnököt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Az én nézetem szerint nem mindegyik határozati javaslat benyújtóját illeti meg a zárszó. Elsősorban gr. Batthyány Tivadar és Brlics Vatroszláv képviselő urak határozati javaslatai nincsenek tiz képviselő által aláírva, ezek tehát ezen szempontból elesnek. Először egy elvi kérdést kell itt eldönteni. Horvát nyelven két határozati javaslat nyújtatott be, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Brlics Vatroszláv és Budiszavljevics Bude határozati javaslatai. Minthogy azonban az 1868: XLIV. t.-cz. 1. §-a értelmében a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar, (Élénk helyeslés.) annálfogva az én felfogásom szerint a nem magyar nyelven benyújtott határozati javaslatok szavazás alá nem bocsáthatók. (Elénk helyeslés.) Méltóztassék különben majd a háznak ezen kérdésben dönteni. A még benyújtott hátralévő 13 határozati javaslatot .... Szokoly Tamás : Szerencsétlen szám ! (Zaj.) Elnök : . . . csoportokba kel) osztani, mert azonos, még pedig szószerint azonos határozati javaslatok is vannak a benyújtott határozati javaslatok között; a házszabályok pedig azt mondják, hogy az elleninditvány benyújtójának vän zárszóhoz joga, ha kivüle azt még kilenczen aláirtak. ííezetem szerint a házszabályoknak