Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-184

169 tatták és kívánták a jövőre is. Ha önök megértenék nagy férfiaikat, akkor önök nem hoznának ide ilyen törvényjavaslatokat, mert tudniok kellene, hogy ezek támadják a mi nyelvünket és elidegenítik önöktől azokat, a kik az önök legjobb szövetségesei kellene, hogy legyenek és lehetnének is. Uraim, mi egyenjogúak voltunk, a mi egészen természetes is. Igaz, önök adtak nekünk királyokat. Hogyan, arról nem akarok beszélni, de tény az is, hogy mi is adtunk önöknek királyokat, mint Róbert Károly, a ki Zágrábban megkoronáztatott és kit mi idehoztunk és önök elfogadták királyul. A mostani dinasztiával megkötöttük a cettini szerződóst, elfogadtuk a pragmatika szankcziót. ép ugy, mint önök. A múltban elég bizonyíték van tehát arra, hogy mi egyenjogúak voltunk, hogy önökkel szemben ugy állottunk, mint egy ország egy egész országgal szemben. Midőn tehát önök hivatkoznak az önök •uralmára és azt akarják, hogy mi egy ilyen törvényjavaslatot elfogadjunk, akkor önök arra törekesznek, hogy Horvátország fölött uralkodjanak, ilyen uralom azonban sohasem volt és mi azt elfogadni nem fogjuk. Elnök : Kérem a képviselő urat: méltóztassék a tárgyhoz szólani. Tuskan Gergely : Polónyi képviselő ur beszédében, a mennyire megértettem, apellált a magyar koronára. De ez nem csak magyar korona, ez a mi koronánk is. Az nem magyar korona, hanem Hungária (Ugarszka) koronája. Kérem, Hungária és Magyarország nem egy és ugyanaz. Az önök törvényei és történelme szerint Hungáriát több nemzet alkotja, nemcsak egy. Elnök: Másodszor kérem a képviselő urat, hogy a tárgyhoz méltóztassék szólni. Muzsa Gyula: Kétségbe vonja a magyar korona jogát! Tuskan Gergely: Uraim, a kiegyezés rendelkezései világosak és világos az is, hogy ezen törvényjavaslatnak különösen 5. §-a ellentétben van az alaptörvénynyel^és sérti a mi nemzeti és természetes jogunkat. Önök, uraim, azt mondják : történjék igy vagy amúgy, mi ezt törvénybe fogjuk iktatni, mi a törvényt végre fogjuk hajtani, akár helyeslik önök ezt, akár nem; meg van a hatalmunk ós mi azt végre fogjuk hajtani a nélkül, hogy önöket megkérdeznék. Uraim, én nem tudom, hogy helyes-e a mostani időkben a hatalomra hivatkozni. Midőn látjuk, hogy az olyan hatalmas államok, mint Francziaország, Anglia, Németország, Oroszország stb. gyengéknek érzik magukat és szövetségeket kötnek, hogy hatalmukat növeljék. Én ugy hiszem, ugy az önök hatalma, mint a miénk, elenyésző csekély ezen nagyhatalmakhoz képest. Ezért azt hiszem, nem helyénvaló hivatkozni a hatalomra és jobb lenne, ha a törvényre és jogra hivatkoznának, mert az nagyobb hatalmat ád, mint az összes ágyuk és az összes KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XI. KÖTET. szuronyok. Nincs helyén hivatkozni a hatalomra ma, midőn tudjuk, mit lehet tenni és mit tesznek tényleg bombákkal és dinamittal. Uraim, Oroszország hatalma nagy, de vannak, a kik azt állítják, hogy az a néhány legény a Potemkin hajón nagyobb orosz hatalmat semmisített meg, mint a japánok. Ha egy oly nagy hatalomnak, mint Oroszország, tudott ártani az a néhány legény a Potemkinen, nem tudom akkor, hogyan bizhatik valaki a maga hatalmában, még ha az sokkal nagyobb, mint az önöké és a mienk. Egyébiránt uraim, ha önök azt hiszik, hogy önök Horvátországban a hatalom alapján kormányozhatnak, akkor mondják ezt nyíltan és világosan, hogy tudjuk magunkat mihez tartani és hogy a nemzet előkészülhessen és hogy ahhoz alkalmazza eljárását^ hogy védekezzék ezen erőszak ellen. Uraim! Önök ezt az erőszakot azzal akarják igazolni, hogy mindig kiemelik, hogy az önök nemzete a szabadság híve. Én azt nem akarom tagadni, de ha az önök nemzete a szabadság hive és ha az szabad nemzet, akkor nem szabad ezt a szabadságát arra használni, hogy más nemzetet szabadságától megfoszszon, önök azonban elveszik a horvát gyermekek kenyerét, ha ebben a törvényjavaslatba ezt beiktatják, ha kiszorítják a horvát nyelvet a horvát területen és minálunk a maguk embereit alkalmazzák. Egyébiránt uraim ez sem áll. Nincs a világon olyan nemzet, a melyik nem lenne hive a szabadságnak. Még a vadak is harczolnak a szabadságért. A szabadság nem a magyar nemzet karakterisztikonja, mert minden nemzet küzd a maga szabadságáért, a melyiknek érzéke van a maga nemzetiségéhez és a maga életéhez. Tudjuk, hogy a vadak is tudtak harczolni a maguk szabadságáért és még mennyire. Küzdöttek ós épen ezen szabadságért folytatott küzdelemben elenyésztek és megsemmisültek. A szabadság tehát nem egy nemzetnek tulajdonsága, hanem tulajdonsága minden nemzetnek, a melyik fel tudja fogni a maga létjogosultságát. Uraim, önök csodálkoznak a mi fellépésünkön ezen törvényjavaslattal szemben és azt mondják, hogy ez oly jelentéktelen kérdés, a melyért nem érdemes ennyit küzdeni és fáradni. Uraim, ez nem áll. Mi ezt a törvényjavaslatot fontosnak tekintjük, mert ez az első alkalom, hogy az állami közigazgatás egyik ágába a horvát területen bevezettetik a magyar hivatalos nyelv. Nekünk kötelességünk ez ellen sikra szállani, mert ha ezt megengedjük ma, holnap ez más nemzeti ügyeinkre is ki fog terjesztetni. Uraim, Angolország nagy és hatalmas, láttuk ezt nemrég újból, mikor elvetette annak az alagút építésének az ajánlatát, a melyik összekötné Angliát Erancziaországgal. Tehát a hatalmas Anglia fél egy alaguttól, a mely össze22