Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-184
152 18b. országos ülés 1907 június 25-én, kedden. Szándékom volt, hogy a tizenkettedik órában óvjam az urakat attól az úttól, a melyen haladnak. Az erősebb jogának álláspontjára helyezkedve, önök a törvényen felül helyezkednek. Jól fontolják meg, mielőtt ilyest megtesznek. Azt hiszem, hogy ezt megtették. Meg vagyunk győződve, hogy e kérdés nem lehet az erő kérdése, sem pedig kabinetkérdés, s hogy az elsősorban alkotmányunk kérdése. Uraim ! Kölcsönös megállajrodással hozatott meg az 1868: I., illetőleg a XXX. t.-czikk. A király azt jóváhagyta. A magunk részéről minden alkotmányos eszközt felhasználunk, hogy önöket a veszélyes útról eltéritsük, a melyre mindkettőnk vesztére léptek. Szabadon kiabáljanak ránk, szabadon szidjon bennünket Ugron t. képviselő ur, a kormány szabadon megkísérelhet mindent, a__ mit akar, mi ezt mind nyugalommal fogadjuk. Önök pedig gondolkozni fognak a felett, vájjon okos-e a kormány képzelt kabinetkórdése miatt a mi alaptörvényünket taposni. Beszédemnek azt a részét, a melyet magyarul szádékoztam elmondani, ezennel befejeztem. Ezek az emberek itt tisztelik a törvényt és szeretik a szabadságot. A törvényért való küzdelemben, ha kell, elbuknak, de sohasem lesznek árulói a né]} jogainak, sem pedig a szabadságnak. Még egy ^megjegyzésem van és ez röviden a következő. Önök többször mondották: Azt hittük, hogy bennetek barátokra lelünk, és ime, ti ellenségeink vagytok. Ezt mondhatjuk sokkal több joggal valamennyien mi, a kik sokkal jobban fogjuk fel közös érdekeinket, mint önök. És most, igen t. elnök ur, egy kis szünetet kérek. Elnök: Az ülést felfüggesztem. Öt perez szünetet adok. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Popovics Dusán képviselő urat illeti a szó. Popovic Dusán: Visoki sabore! Postovani dome! Na äalost nije moje znanje magjarskog jezika takove naravi, da bi mi moglo posluziti, da izkazem sve ono, sto drzim da je nuzno u ovoj prilici da se kaze i pored tóga, Sto je predmet vec prilicno izcrpljen i pored tóga, sto su gospoda govornici narocito s ove strane ucinili sve, sto su mogli, da stvar sto bolje razsvijetle, te sto su gospoda s ove strane visoke kuce iznijela sve razloge, koji su bili nuzni, da opravdaju nase stanoviste i sve proturazloge, koji su bili nuzni, da ohore tvrdnje s protivne strane, kője ne stoje s nasim misljenjeni u skladu i u skladu s nasim dosadanjrm i sada jos postojecim drzavopravnim -odnosajem i snasim temeljnim zakonom od god, 1868., koji taj drzavopravni odnosaj uredjuje. Izgleda na prvi cas, postovani dome, da je suvisno moje poduzimanje, da cu ja biti u stanju samo da opetujem ono, sto je ved toliko puta izvedeno i sa strane ove visoke kuce razlozima podkriepljeno. Moram primtiti da sam ocekivao i da ocekujem, da je onaj dio moga govora, koji sam izrekao u magjarskom jeziku bio u stanju, da pokaze, kako pored sve izerpive rasprave, ipák nije dovoljno paznje posveceno ónom, sto je u óvom pitanju glavna stvar, kako pored ovoga obsirnog i svestranog razpatranja s nase strane nije pitanje ovo kondenzirano na posljedku na ónom mje stu, na komu se kondenzirati mora, kako ovo pitanje nije svedeno na onu glavnu odlucnu stvar, na koju se svesti mora. Ja drzim visoki sabore, da me je ono, sto sam ja izveo u mom magjarskom govoru podpuno suteriziralo, da ocekujem i sa strane mojih vrlo postovanih drugova, clanova magjarskih strana ka u óvom visokom saboru, da ce sami posvetiti vise paznje ónom sta.jalistu i gledistu u posmatranju ovoga joitanja, na kojemu gledistu sam ja stajao, kad sam izgovarao napred naznacene magjarske rijeci. íz medju nas visoki sabore, moze biti mogo razgovora o tom. jeli u dánom slucaju iz ma kakih razloga — narocito naglasujem: iz ma kakih rasloga —• a to moze biti iz razloga tehniekih, iz razlogah nacionalne premoci, iz razlogah kako vi kazete jedinstvene magjarske drzave, kazein, moze biti razgovora iz medju nas, jeli iz svih tih razloga odpravdano i muzno, da se iz medju nas ovakovom zakonskom osnovom i ovim paragrafom u toj zakonskoj osnovi dovodi do tako jakog konflikta ili ne. Ali sva ta pitanja mogu doci u obzir tek onda, kad je rijeseno prvofitanje. Tek onda se moze govoriti o oportunizniu, tek onda se moze govoriti o razlozima tehnickima, tek onda se mogu izticati razlozi nacionalne premoci, kad je rieseno prvo jntanje, pitanje pravnoga kontinuiteta. Dok nije to rieseno ja ne mogu opravdati, da se j>red visoku kucu donosi osnova ovakova sadrzaja i da se pokusava dovesti visoku kucu do tóga, da votira njesto, sto po mom mnienju nije u skladu s nasim pravnim prilikama. Stvar je ova od velikoga domasaja, koji se ocituje u pojavi ovoga konflikta, koji se ocituje u pisanju novina, zabrinutosti politicara i t. d. sto je i sasvim prirodno. Jer visoki sabore, nista nemoze dovesti do vecega konflikta, nista ne moze s jedne strane uciniti otpor snaznijim mislim sada onu stranu koja zakón brani, nista ne moze s druge strane uciniti napadaje proti pravu eklatantnijom nasiljem, nego cinjenica da se pravo i fakticno pravno stanje dira u zalac, pogadja tako reci u srce. Stoga stanovista postovani dome, ja sam od prvog pocetka posmatrao ovu zakonsku osnovu.
