Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-184

148 Í8k. országos ülés 1907 június 25-én, kedden. Popovic Dusán: Visoki sabore! (Hosszabb szünetet tart.) Elnök: Kérem, tessék beszélni a képviselő urnak. Popovic Dusán: Postovani dome! Evo, vec je tri nedelje od onoga dana, kojega se je zapocela ova generálna rasprava o uredjenju beriva zeljezniekihcinovnika i namjestenika, te o sluzbenoj pragmatici, Kroz to vrijeme ja sam pratio pazljivo govore zastupnika i mojih drugova izabranih iz sredine sabora kraljevina Dalmaeije, Hrvatske i Slavonije, a tako isto i govore mojih ostalih zastrupnickih drugova clanova ovoga postovanoga doma. Moram juiznati, da sam sa jednakom ljubavlju i strpljivosóu pratio razlaganja, koja[su bila iznesena proti ovoj zakonskoj osnovi, kao i ona koja su bila za zakonsku osnovu. Razlog tome bio je taj, sto sam ocekivao, ce intenzivna rasprava navadjanjem razloga za i proti na posljedku doresti, ako i ne do tóga, da se clanovi ovoga visokoga doma uvjere o podpunoj opravdanosti nasega stanovista, a ono da gospoda madjarski zastonici dodju do uvjereja da pitanje o kojem se radi, jest daleko vazni jesnego li sto se u prvi mah mislilo. Moja oeekivanja do danas na zalost nisu se izpunila, jer kao sto drzanje vlade, tako isto i drzanje clanova odbora pokazuje, da se nisu oni uvjerili o podpunoj izpravnosti nasega stanovista. A da li oni shvacaju domasaj ovoga konflikta, u kom se nalazinao, to ja neznam. Ima mnogo razloga, da cak i u to posumnjam. Nu recimo, da mi sumnja nije opravdana, mislim, da rijeci, kője cu kazati, nece biti uzaludnc. Razgovarao sam u kuloarima ovesabornice s mnogim zastupnicima raznih magjarskig stranaka, pa moram reci, da ni je bilo ni jednoga, koji nebi izrazio zelju, da se jDokusa u vasem jeziku iznjeti pred ovu zastupnicku kucu sve razloge, koji govore proti toj osnovi. TJ toj zelji gledali smo svi jedan od onih nacina, koji bi mogao doprinjeti, kako bi se moglo razbistriri ovo pitanje o zakonskoj osnovi o zeljeznickoj pragmatici i o njozinom domasaju, pa sam za to, iznio stvar pred moje zastupniéke drugove izabrane u saboru kraljevine Hrvatske, Slavonije i Dalmaeije, pa sam i ja i oni uvjereni, da ce mo odgovarajuci toj zelji koristiti dobroj stvari, te sam ja preuzeo, prém da tezko razumijem magjarski, ovu ulogu za sebe, pa drzim, u koliko se moram muciti s jezienom poteZkocama u zelji, da sluzeci se s magjarskim jezikom mogu, §to vise, da doprinesem za obranu materinskog svog jezika i da vam pokazem, u kakovoj ste velikoj zabludi, kad u nama gledate svoga neprijatelja i kada nase zakonite i pravedne obi-ane smatrate neprijateljskim istupom proti vama. Iz recenih razloga ja cu produziti magjarski, a gospodu drugove zasfcupnike molim, da jezicne pogrieske pripiSu dobroj volji i neka ne zamjere. (Zivio !) A nyelv jogának megvédése szempontjából, a melyek neki az 1868: XXX. t.-cz. 59. §-a biztosit, a következőket mondottam: T. ház! íme, három hete már, hogy az államvasuti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről és a vasúti j^ragmatikáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása folyik. Az egész idő alatt figyelemmel kisértem a horvát-szlavon-dalmát királyságok országgyűlésén megválasztott képviselőtársaimnak és a t, ház többi tagjainak beszédeit. Előre kell bocsátanom, hogy egyforma szeretettel és türelemmel kisértem figyelemmel ugy a javaslatok ellen, mint a javaslatok mellett elhangzott beszédeket. Oka annak az, hogy reméltem, miszerint az intenzív vita során a javaslatok mellett és ellen felhozott érvek, ha nem is fogják t. képviselőtársaimat meggyőzni álláspontunk helyességéről, azonban azoknak annyi eredményük mégis lesz, hogy a kormány és a magyar képviselő urak arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy a szőnyegen lévő kérdés sokkal mélyebbreható, mint az első pillanatra gondolták. Várakozásom a mai napig nem teljesült. Sümegi Vilmos: Beszéltek volna a többiek is magyarul! (Zaj. FeUciáltásoJc balról: Hiszen nem értettük!) Elnök : Csendet kérek! ríe méltóztassanak a szónokot zavarni, mert különben névszerint fogom megnevezni az engedetlenkedő képviselő urakat. Popovics Dusán : Várakozásom a mai napig nem teljesült, mivel — a mint a t. ház tagjainak magatartása tanúsítja, — az emiitett urak még nem győződtek meg álláspontunk helyességéről, és vájjon tudatában vannak-e a most konfliktus jelentőségének, azt nem tudom. Sok okom van arra, hogy ebben kételkedjem. Azonban, ha kételyem nem is okadatolt, azt látom, hogy szavaim mégsem lesznek feleslegesek. A kéjjviselőház folyosóin számos képviselőtársammal folytattam magánbeszélgetést, a kik tagjai a t. házban képviselt pártoknak, és mondhatom, hogy nem volt egy sem közöttük, a ki nem nyilvánította volna óhaját, hogy részünkről egyszer már magyar nyelven világosítsuk meg álláspontunkat, hogy e nyelven soroltassanak fel a javaslat ellen szóló érveink. (Helyeslés.) Ennek az általános óhajnak szándékozván megfelelni, kerestem a módot, a mely talán sokban hozzájárul a kérdés tisztázásához. Az ügyet közöltem is képviselőtársaimmal. Ugy én, mint társaim meg vagyunk győződve arról, hogy az óhajnak megfelelve, használni fogunk a jó ügynek. Ennek folytán, habár igen kevéssé birom a magyar nyelvet, mindazon-