Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-183

129 egy va banque politika, megértették ezt ? Be ebben a va banque politikában nekünk nincs veszteni valónk. Mi talán nem fogunk rögtön ezélt érni, de midőn a nemzeti becsületről van szó, akkor az önérzet kérdésévé válik nemzetünk jogának védelme. Akkor a mi működésünk ne­gatív irányba fog fordulni. Én azt mondom önök­nek : mi talán nem fogunk azonnal czélt érni, hanem azért az önök egész munkája a horvát kérdésben meg fog akadni, ha megszegik a tör­vényt, a mint most szándékoznak. (Helyeslés a jobbközépen.) *6 Ezért rendezzék ezt a kérdést, a mig még ideje van. Mit beszéljek a javaslat másik részéről ? Bn nem fogok önöknek szakaszokat idézni. Ezek­ben megtiltják a vasúti hivatalnokoknak azt is, hogy az olvasókörök tagjai legyenek. Talán kato­nákat vagy a fehér rabszolgák bizonyos faját akar­nának belőlük csinálni ? Vázsonyi ur a demokráczia szempontjából nagyon kevés kifogást emelt ez ellen. (Egy hang : Még tapsolt is I) Mennyire lesz­nek megelégedve ezzel a javaslattal a vasúti hiva­talnokok, ezek a fehér rabszolgák, az ismét az ő dolguk. De én a szabadság és a demokrata elvek nevében tiltakozom az ellen, hogy ma, a XX. szá­zadban, midőn a tekintély és mindenféle ködös elméletek a porba hullanak az emberiség nagy jogai előtt, az emberek ezreinek joga a társadalmi érintkezéshez, a szabad mozgáshoz és meggyőző­déshez imigyen korlátoztassék. Surmin György: Már azért is üldözik őket, mert horvát újságokat olvasnak. Supiló Ferencz : A javaslat ezen oldala horvát társaim részéről éles birálatnak volt alávetve. Azért erről ennyit. Újból ismétlem, hogy legjobb lenne mit magyarul mondottam, hogy a javas­lat visszavonassék és kijavittassék, a mig még ennek ideje van. Még mindig van ennek ideje, ha a hibát belátják, mert sokkal jobb beismerni a hibát, mint kitartani mellette. Ez lovagiasabb is. Ha pedig a kormány azt mondja : Én ezzel a törvényjavaslattal állok és bukom, akkor az a vá­laszom, hogy jobb, ha megbukik 10 kormány, mint ha mi horvátok és magyarok háborúba keveredünk. Jöjjön a kezdeményezés a képviselői körökből, kényszerítsék ők a kormányt, hogy a hibáját jóvá tegye. Javára fog ez válni mindnyájunknak, ugy a magyar, mint a horvát nemzetnek. Egyébiránt, t. Ház, a mint önöknek tetszik. Mi nem fogjuk oly könnyen megengedni, hogy ezen törvényjavaslatból törvény váljék. Ezt ver­jék ki a fejükből, magyar képviselőtársaim. Mi fel fogunk használni minden alkotmányos eszközt, hogy ezt megakadályozzuk oly módon, a mely nekünk legalkalmasabbnak fog látszani, soha sem kerülvén összeütközésbe a törvénynyel. Minél több időt engedünk a magyar közvéleménynek és a képviselőknek arra, hogy ezen törvényjavaslat e Ház asztalán maradjon, annál inkább várhatjuk el azt, hogy a magyar nemzetben találkozni fog­KÉPYH. HAPLÓ, 1906 1911. XI. KÖTET. nak nagy politikusok és érdemes férfiak, a kik el fogják ismerni, hogy ez oktalanság, hogy ez osto­baság, hogy egy ilyen igazságtalanság miatt vi­szályba kerüli ön a mi két nemzetünk. Én remélem, hogy találkozni fognak magyar férfiak, a kik elő fogják idézni a magyar közvélemény reakczióját, a kik elibünk fognak jönni és a mi taktikánk fog időt adni nekünk arra, hogy kezünket feléjük nyújthassuk. Ez is jó indok a mellett, hogy ezen tárgyalás minél hosszabbra nyujtassék. Ha pedig ezen eljárásunknak nem lesz az a következménye, a melyet mi kivánunk, akkor tudjuk azt, hogy mit kell cselekedni. Ha a kor­mány ebből a kérdésből kabinet-kérdést akar csi­nálni, ő is tudja, mit kell tennie. Mi egyik esetben sem félünk. Mi meg vagyunk győződve, hogy nincs olyan becsületes ember Horvátországban, a ki elvállalhatja a kormányt, törvényeseknek ismerve el ilyen rendelkezéseket. Mi meg vagyunk győződve, hogy nincs olyan becsületes ember Horvátország­ban, a Id bán lehetne, elfogadva azt az álláspon­tot, hogy Horvátországban a vasutakon a magyar nyelv vezethető be hivatalos nyelv gyanánt. Elnök : A képviselő ur azt mondotta, hogy nincs Horvátországban becsületes ember, a ki a magyar kormány programmja alapján a báni állást ott elfoglalná. Ezért a kifejezésért én rendre utasítom. (Helyeslés.) Szterényi József: Merész nyilatkozat volt ! Vlád Aurél : A hogy gyászmagyarok akadnak, ugy akadnak gyászhorvátok is. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Szterényi József: Ostoba beszéd ! Elnök : Szterényi József képviselő urat rendre­utasítom ; ily kifejezéseket ne méltóztassék a ma­gyar parlamentben használni. '**!*! Supiló Ferencz : Mögöttünk áll ebben a fel­fogásban az egész horvát és szerb nemzet. Ha pedig a mi akcziónk ez országgyűlésen valami utón és módon kijátszatnék, marad ne­künk működésre tér a mi hazánkban, ezen műkö­désünk pedig, a mint azt az én másik előttem szóló képviselőtársam, Kraszojevics doktor mon­dotta, habár a mi nemzetünk szabadságáért fog folytattatni, soha sem lesz Magyarország szabad­sága ellen irányítva. Az uj korszak eszméjét, a nemzeti egyetértés, a nemzeti szabadság esz­méjét mi nem fogjuk elhagyni soha, még ha önök el is fogják hagyni. Mi ezért az eszméért tovább fogunk harczolni. Ha pedig a magyarok ez eszme eneni küzdelemben összeütközésbe jönnek a hor­vátokkal, és a jövőben ennek a következményeit fogják viselni, ezeket önmaguknak róhatják fel. Hódy Gyula: Halljuk! Halljuk. Supiló Ferencz : Mi. Horvátország képviselői azt tartjuk fődolognak, hogy mi ebben a kérdés­ben egyetértsünk mint egy ember, ugy a horvátok, mint a szerbek, Mert a nyelv az egy. A szerb szónokok versenyeztek a horvát szónokokkal a mi egységes horvát vagy szerb nyelvünk jogának védelmében. Ezt a védelmet mi át fogjuk vinni saját hazai rögünkre is. De újból hangsúlyozom, 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom