Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-180

506 180. országos ülés 1907 június W-án, csütörtökön. erőről szóló 1889 : VI. t.-czikkre való utalással, t. barátom lépett egy olyan lejtőre. Nagy Ferencz t. barátom polémikus beszédében, a melyet Vázsonyi Vilmos képviselő ur ellen mondott, kimutatta, — a mit továbbmenőleg nekem is szerencsém lesz kimutatni — hogy épen az 1889 : VI. t.-czikknek általam emiitett rendelkezése volt az a lejtő, a melyre a magyar törvényhozás rálépett, de a melyen elég óvatos volt tovább nem haladni, hanem a melyről visszatért, igyekezvén azt a hibát, a melyet ott elkövetett, jóvátenni. T. ház! Nekünk egy egész sereg közös törvényünk van, a melynek rendelkezései — abban a vonatkozásban, a melyet a t. képviselő ur emiitett — a magyar országgyűlés által hozattak meg. Egész sorozata a közös törvényeknek — nem kivánom ismételni azokat, a miket Nagy Ferencz mondott — de itt vannak a kereskedelmi törvények 23., 31., 307., 218. stb. §-ai; itt vannak a közforgalom tárgyát képező értékpapirok birói megsemmisitéséről szóló 1881. évi XXXIII. t.-czikk, mint a mely a birói eljárásról szól; itt van a kisajátításról szóló 1881.évi XLI. t.-cz. 42. §-a, ugyancsak kapcsolatban a telekkönyvi eljárásról szóló 92. §-al; itt vannak a szerzői jogról szóló 1884 : XVI. t.-cz. 25—30. §-ai, melyek ismét a birói eljárás útját jelölik meg; itt vannak az ipartörvénynek a kihágásokra vonatkozó büntetőjogi rendelkezései; itt vannak a postatakarékpénztári törvény, gazdasági- és ipari hitelszövetkezeti rendelkezések a magánjogi és eljárási szabályokra, és itt van legvégül a hazai iparfejlesztésről szóló törvényünk, a melyben szintén világosan közös törvény minősitette lopásnak a villamos energiának jogtalan eltulajdonítását. (Igaz! Ugy van! a középen) és csak a büntetés kiszabását hagyta a horvát büntető törvénykönyvre. Vagyis: a magyar országgyűlés nem tehet le arról, hogy közös törvény utján rendelkezzék azon ügykörben, a mely a közös országgyűlésnek tartatott fenn. Vázsonyi Vilmos: Közös lopás! (Derültség. Zaj.) Szierényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, a törvényhozás közösségét említettem, de nem a lopást magát. De legyen szabad t. barátomat arra is figyelmeztetni, hogy az 1889: VI. t.-czikknek általa idézett rendelkezése az akkori igazságügyminiszteri javaslat eredeti szövegében nem volt benn. Ugy látszik, akkor is éj)en hasonló eset fordulhatott elő, mint ma, s hogy a véderőbizottság Horvátországra való tekintettel — igy szól az indokolás — módosította az eredeti tervezetet ugy. hogy annak a vétségekre vonatkozó részét átutalta a horvát autonóm törvényhozás körébe, mig a kihágásokról szóló rendelkezés a közös törvényben maradt benn. íme, t. ház, ez ma a helyzet ebben a kérdésben, a minél fogva nem állhat meg t. barátomnak az az okoskodása, mintha a közös törvényhozás lejtőre kerülne akkor, midőn itt közhivatalnokoknak minősiti a vasutasokat, eltekintve egyéb okfejtésektől, a melyek a közhivatalnokokra vonatkoznak és a melyekre nézve a kereskedelemügyi miniszter ur készségét jelenti ki arra, hogy ha megfelelő módosítás ajánltatnék, a mely ugyanazt _ a czélt biztosítja, nem fog elzárkózni attól, (Élénk helyeslés) hogy még tisztább szerkezete legyen a szakasznak. Ennek kapcsán talán szabad érintenem az ügyvédi kérdést, a melyre nézve a t. kereskedelemügyi miniszter urnak ugyanaz az álláspontja, mint az előbbire nézve. Az ügyvédi kérdés hosszú vita tárgyát képezte az igazságügyi bizottságban és tisztán egyetlen szempont volt az, hogy horvát testvéreink érzékenységét e téren se érintsük, a melyért ezt a kérdést ugy fogalmaztuk. De miután meggyőződtünk, hogy ebben a tekintetben egyáltalában jogos kifogás horvát részről nem emelhető, mert azt a jogát a horvát ügyvédnek, hogy azon a fegyelmi tárgyaláson, a mely Horvát-Szlavonorszagok területén folyik le, a saját anyanyelvét használhassa, kétségbe vonnunk nem lehet: ennélfogva ez az aggály tárgytalan, és semmi oka nincs a kereskedelemügyi miniszter urnak, — csak egy feltételt kötve ki -— elzárkózni az ügyvédi képviselet megengedése elől. (Helyeslés.) Az az egy feltétel pedig azt jelenti, hogy miután az ügyvédi rendtartás az ügyvédet csak a saját felével szemben kötelezi a titoktartásra, itt pedig igen fontos üzleti érdekek, üzemi titkok jöhetnek szóba, a melyeket nem lehet odadobni rjrédául — bocsánatot kérek a kifejezésért, nem sértő szándékkal mondom — ... Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : Állami érdekek! Szterényi József államtitkár: ... és fontos hadászati, állami érdekek is foroghatnak fenn; ennélfogva meg kell követelni azt, hogy az ügyvédi rendtartásnak a titoktartásra vonatkozó része oly értelemben terjesztessék ki itt, hogy az ügyvéd az intézettel és a felekkel szemben felmerülő titoktartásra^ is a legmesszebbmenő módon köteleztessék. (Élénk- helyeslés.) T. ház! Két kérdéssel kívánok még röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik az egyesülési jog kérdése, a másik a sztrájkjog. (Halljuk ! Halljuk!) A vita során több szónok részéről kifogás tárgyává tétetett a pragmatikatörvényjavaslat azon rendelkezése, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur .megtiltotta a vasúti alkalmazottaknak oly egyesületbe való beléphetését, — és erre nézve szankezió van, a mely azt mondja, hogy ha 15 nap alatt ki nem lépnek az illetők, elbocsáthatók minden fegyelmi eljárás mellőzésével, — a mely hazaellenes, vagy a vasúti ügynek érdekeibe ütközik. Megengedem, hogy ez a rendelkezés általános elvi szempont-