Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-179

475 akkor ő túltesz Perczeien, s akkor mi hazamegyünk. Ez nem szólásszabadság. (Nagy zaj.) Ez akkor . . . (Nagy zaj és* mozgás. Felkiáltások : Magyarul!) Elnök (felfüggeszti az ülést). (Szünet után.) Supiló Ferencz: T. ház! (Felkiáltások jobb­felól: Magyarul!) Nem tudok ! T. ház ! A mi ma történt, megint ismétlése a hétfőn történt jele­neteknek. Én azt hiszem, hogy a mi szónokunk csak annyiban foglalkozott ezen törvényjavaslat politikai mozzanatával, és politikai következ­ményeivel, a mennyit az ügy maga után von, a mennyit arról Nagy Ferencz képviselő ur is beszélt. Sőt ő sokkal kevesebbet beszélt arról, milyen nagy konfliktus fog Horvát-Magyarország közt kelet­kezni, hogyha ez a kérdés nem döntetik el jó irány­ban, mig Nagy Ferencz még a horvátországi isko­lákról is beszélt, a mi éppen nem tartozik a jelen törvényjavaslathoz. A mi szónokunk semmit sem beszélt a középkor történetéről. De Nagy Ferencz ur beszélt a X. XI. és XII. századról. Muzsa Gyula : Magyarul beszélni! . Potocsnyák Ferencz: Nekünk itt a horvát nyelv a hivatalos nyelv ! (Zaj. Hangok : Halljuk I) Supiló Ferencz: Nagy Ferencz ur szintén beszélt . . . (Nagy zaj a jobbközépen.) T. ház! Hogyha az, a mit Nagy Ferencz ur ezen törvény­javaslatról beszélt, összehasonlittatik azzal, a mit róla dr. Potocsnyák Ferencz beszélt, akkor bizo­nyos, hogy dr. Potocsnyák sokkal tárgyilagosabban tárgyalta magát a törvényjavaslatot, a mely a magyarok és horvátok közti nagy konfliktusnak okául fog szolgálni. Hát önök ezt nem értik, hogy mi itt nem csinálunk komédiát. Ez nem komédia itt, mi önöket meggyőzni akarjuk, és Potocsnyák ur szót emel. . . . . . Én óvást emelek az elnök ur azon el­járása ellen, hogy ily zsarnokul magyarázza a ház­szabályokat. Lukinics Ödön : T. ház ! Elnök: Mihez kivan a képviselő ur szóim? Lukinics Ödön : T. ház ! Én a 215. §. c) pontja és a 211. §. alapján kivánok szólani. Elnök: Tessék! Lukinics Ödön : T. ház ! Én ezt, a mi kevéssel ezleőtt történt, hétfőn is történt két esetben, hogy t. i. az elnök szónokainktól, a kik a vitában részt­vettek és a tárgyalás során szavukat felemelték, megvonta a szót. A mint hangsulyoztatott és a mint a gyorsirói jegyzőkönyvekből lehet kivenni, és a rnint mindenki, a ki társunknak, Potocsnyák dr.-nak, beszédét követte, tudja, ő egy lépésnyire sem, egy vesszővel sem, egy jottával sem tért el ettől a törvényjavaslattól. Elnök (csenget) : Ismételten figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok 222. §-a értel­mében az elnöki intézkedést, kritika tárgyává tenni nem lehet. (Helyeslés.) Tessék tehát a tárgy­hoz szólni. (Helyeslés.) Lukinics Ödön : Én az elnök eljárását nem | birálom. Csak azt akarom mondani, hogy ez által a házszabályok sértettek meg. Elnök (csenget) : Ezzel a házszabályok nincse­nek megsértve, mivel az elnöknek ez cliszkréezió­nárius joga. Én nem jártam el saját észleleteim alapján, hanem azon az alapon, a hogy azt a fel­esketett tolmács mondotta. Lukinics Ödön : Nagyon sajnálom, hogy nem térhetek Id . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Megvonom a szót a képviselő úrtól. (Helyeslés bálfelől. Nagy zaj és mozgás a jobbközépen.) Lukinics Ödön (Nagy zaj.) : Övást emelek ez ellen (Nagy zaj.) a zsarnokság ellen, mely az elnök­ség részéről gyakoroltatik. (Elnök csenget.) Holtan vihetnek ki a képviselőházból, de elhaUgattatni bennünket nem fogják birni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Megöletni fognak előbb magunkat, mint­sem elhaUgattatni hagyjuk magunkat, mikor jogain­kat tapossák. (Nagy zaj.) Pribicsevics Szvetozár: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök : Hányadik szakaszkoz kivan szólni % Pribicsevics Szvetozár: A 215. §-hoz. T. ház! Nagyon sajnálom, hogy ebben a t. házban ily jele­netekre került a sor. Én azért fájlalom ezt, mert az ilyen jelenetek azt idézhetik elő, hogy a barátsá­gos viszonyok ellenségesekké válhatnak. De, ha a t. ház az elnöknek ilyen eljárását helyesli, ne tévessze szem elől, hogy jöhet az az idő, a mikor a magyarok ezt mélyen megbánják . . . Elnök (csenget): Minthogy a képviselő ur nem a házszabályokhoz szólt, megvonom tőle a szót. (Nagy zaj. Helyeslés.) Pribicsevics Szvetozár: Tiltakozom az ilyen eljárás ellen. (Folytonos nagy zaj.) Potocsnyák Ferencz: Ez az utolsó kísérlet önökkel. Budisavljevics Bude : T. ház ! Sajnálom, hogy ilyen inczidensre került a sor ebben a t. házban. Nem mi vagyunk a hibásak, sem a szónokok, mert azt hiszem, hogy a szónok minden oldalról meg­világithatja a javaslatot és bizonyíthatja, hogy miért nem fogadja el azt, A mikor dr. Potocsnyák a törvényjavaslatról beszélt, s a mikor ezt indo­kolni kezdte, hogy azért nem fogadhatja el. mert feltétlenül konfliktust idézhet elő a két nemzet között, akkor megvonatott tőle a szó. Kérem uraim, mikor ő politikai álláspontjá­ból ezt a törvényjavaslatot indokolta, azt hiszem, hogy épen nem vétett a házszabályok ellen, sem nem tért el a tárgytól. Azért én igen sajnálom, hogy ez történt. És ezt annál inkább sajnálom, hogy a házsza­bályok alkalmazására került a sor, mert igen jól tudom, hogyha önök, Árpád fiai, beszéltek volna erről . . . Elnök (csenget) : A képviselő úrtól megvo'nom a szót! Budisavljevics Bude : Én tiltakozom az ellen ! Ü0 !|

Next

/
Oldalképek
Tartalom