Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

437 államvasutak adót, éjien ugy, mint Magyarországon. Azok Ausztriában mégis államvasutak, melyeket Ausztria épen nem tekint saját magánvállalatainak, hanem közjogi intézményeknek. És Ausztriában fizetnek az államvasutak keresetadót, jövedelmi adót és egyéb közterhet, a mely jövedelmük után rájuk kiróható. Tehát az az indok, hogy az áüami adónak a fizetése megadja a vasutaknak a magánvállalat jellegét, nem áll, mert azt lerontja az a körülmény, hogy ugy Ausztriában, mint másutt is, az állami vasutak szintén adót fizetnek. Uraim ! Az én társaim terjedelmesen indokoltak s kiemeltek más mozzanatokat, a melyek bizonyítják, hogy az államvasutaknál alkalmazottak nem magánhivatalnokok. Az a vállalat, a melynek állami igazgatása és felügyelete van, az a vállalat, melynek alkalmazottait a pénzügyminiszter előterjesztésére a király nevezi ki, az a vállalat, a mely alkalmazottjaitól követeli, hogy épen ugy, mint az államhivatalnokok esküt tegyenek, az a vállalat, a mely alkalmazottaitól követeli, hogy olyan közjogi funkcziókat is végezzenek, a milyenek a rendőriek, az a vállalat, a mely alkalmazottjait épen ugy, mint a közjogi hivatalnokokat, a büntetőtörvény szigora alá helyezi, az a vállalat, a mely a rendelkezése alatt álló tőkéjét az országgyűlés engedélyével állami költségvetésből kapja, az a vállalat, a melynek még egy miliméternyi vonalat sem szabad az országgyűlés engedélye nélkül létesítenie, az a vállalat, a mely ugy a felügyelet, mint az igazgatás és az ügyködésben az országgyűléstől függ, az a vállalat, mely ügyköre tekintetében az országgyűlés ellenőrzése alatt áll, — az a vállalat a nyilvános állami vállalatnak összes ismérveivel bir, még pedig a magánvállalatnak minden jellege nélkül! Babics-Gyalszki Lyuba: Ugy van! Nagyon jól van! Lorkovics Iván : T. ház! Hogyha a vasúti vállalat magánvállalat volna, — a mire az állam azért nem volna hivatva, mert kötelessége, kielégíteni az általános szükségletet, — azt hiszem, hogy az országgyűlés sohasem engedné meg az államnak, hogy oly vasutakat tartson fenn, a melyek passzive állanak s melyek az állami költségvetés terhére esnek, mely költségvetés az állam népeinek verejtékéből gyűjtetik össze. (Ugy van !) Azt hiszem, hogy az országgyűlés vád alá helyezne egy olyan kormányt, a mely egy közgazdaságilag annyira indokolatlan módon szórná az állam pénzét. (Élénk helyeslés.) Supilo Ferencz : Most elhallgattak ! Hol vannak most ? (Elnök csenget.) Lorkovics Iván : Ebből a körülményből, hogy az állam köteles az oly vasutakat is fentartani, a melyek passzive állanak, de mégis a közforgalom szükségleteinek megfelelnek, — világosan kitűnik, hogy az állami vasutak nem magánvállalatok, és abszolúte nem is lehetnek azok, a hogy önök azokat tekinteni akarják, bizonyítván ezzel azt is, hogy az egyezménynek, vagyis ezen alaptörvénynek az 57. §-át miért kerülik el. Müior az alakitásnak rendezése, a kezelésnek módja, az alkalmazottak alkalmaztatásának a feltétele, ezeknek az feltartása az állami nyilvános, nem pedig magánvállalatnak valamennyi ismérvét magán hordja, azt hiszem, semmit sem használ, hogyha itt ilyen vállalatnak bizonyos tendencziák miatt, csupán csak a magánvállalatnak az elnevezése adatik meg. Százszor is elnevezhetik magánvállalatnak, de az minden mozzanatával is mutatja, hogy szigorúan állami vállalat. Horváth József (marosujvári) : Nem ugy van ! Elnök (csenget) : Kérem, hogy ha a magyar képviselő urak, a kik a magyar nyelv használatára kötelezve vannak, horvát nyelven közbeszólnak, akkor itt nemsokára horvát országgyűlés lesz. Horváth József (marosujvári) : Elfelejtenek magyarul! Lorkovics Iván: Azt látjuk t. ház, hogy hogyan járnak el a magánvasutakkal. •> Ezen vasutaknak az alkalmazottjait nem nevezi ki az állami hatóság, sem a j>énzügyminiszter, sem a király. Ezen vasutaknak nem az állam adja meg az anyagi eszközöket, hanem az esak szubvencziót ad. S ezen vasutak, a melyek nagyobb részben részvénytársaságok, legmagasabb alkalmazottjaikat nyilvános részvénytársasági közgyűlések határozata alapján nevezik ki, a részvényesek pedig kinevezik a többieket. Bármely magánvasut igazgatóságát nem nevezi ki az állam, sem a minisztérium, hanem azon társulat részvényeseinek rendes közgyűlése, (ügy van !) Uraim ! Ha az önök teóriája helyes volna, tudniillik, hogy az államvasutak, a magyar királyi államvasutak magánvállalatok, hogy a kereskedelmi névjegyzékbe bevezettettek, akkor az állna, hogy tulajdonosuk az állam. S igy önök teóriájukkal az összes horvát-magyar állampolgárokat valami különös uj tulajdonsággal ruházzák fel, Mert ha ez a teória áll. akkor bárki közülünk, a kit az a szerencse ér, hogy ezen állami közösség csillagzata alatt napvilágot lásson, nem szerencsés csupán azért, hogy horvát-magyar állampolgár, hanem ő születésénél fogva már egy nagy vasúti vállalat tagjává válik. (Ugy van ! Elénk helyeslés.) Pedig ez a szerencse csak addig tart, mig ő a közadókat nem kezdi fizetni, mert attól a pillanattól kezdve ama vállalatnak netaláni költségeit, netalán! deficzitjét és terheit tartozik viselni. (Élénk helyeslés.) T. ház! Kossuth miniszter ur (Éljenzés a baloldalon.) — miért éljeneznek mindig, mikor Kossuth neve emhttetik, (Éljenzés a baloldalon.) mikor önök Kovacsevicset is éljenzik . . . Kossuth (Éljenzés a baloldalon.) . . . Kossuth egy oly teóriát állított fel, a mely szerint, ha helyes volna^a^mely szerint a vasutak nem esnek a magyar-horvát egyezmény 57. §-a alá, még akkor sem, hogyha azokat igazán állami, nem magánvállalatoknak ismernék el. ö szerinte az egyezmény 9. §