Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

334 176. országos ülés 1907 június 15-én, szombaton. magukat kifejezni tudják, ellenben a határozati javaslatokat módjukban áll nelák előzetesen elkészíttetni és azt hites tolmács által maguk részére magyar nyelven lefordíttatni: ennélfogva, de meg a törvény határozott parancsánál fogva is, mert nincs egyáltalában jogszabály, a mely nemcsak megengedhetővé, de magyarázhatóvá tenné azt, — ha bővíteni is akarnók a törvény engedélyét — hogy írásbeli előterjesztéseket horvát nyelven lehet tenni, tisztelettel kérem az elnök urat, hogy ezt a határozati javaslatot, a melyet az imént szólott képviselő ur benyújtott, mint törvénytelent és mint olyant, a melyet törvényeink értelmében az elnökség el nem fogadhat, visszautasítani méltóztassék. (Elénk helyeslés balfelől.) Elnök: Mielőtt tovább mennénk ebben a házszabályvitában, — nem akarok állást foglalni sem pro, sem kontra, a t. képviselő urnak iménti felszólalásával szemben, — csak azt akarom bejelenteni a háznak, hogy ez az indítvány hozzám magyar nyelven adatott be, tehát elesik az egész fejtegetés. (Elénk derültség és taps a jobbközépen. Felkiáltások balfelől: Horvátul dolgozta ki ! Horvátul olvasta fel ! Akkor rendben van ! Zaj.) SupÜO Ferencz : A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Elnök (csenget) : Horvát nyelven felolvasni indítványaikat joguk van a képviselő uraknak, mert a törvény egész határozottan kimondja, hogy a horvát országgyűlés által kiküldött magyar képviselőknek joguk van a tárgyalásokban a horvát nyelvet használni és a horvát nyelv használata áll abban is, hogy határozati javaslatukat saját anyanyelvükön olvassák fel. Supilo Ferencz :*A házszabályokhoz kérek szót! Markos Gyula : Tudsz te magyarul, miért nem beszélsz magyarul ? Supilo Fránjo: Pogtovani dome, po § 59 ugarsko-hrvatske nagode, jest jasno da se zastupnici istih kraljevina kako na zajednickom saboru kao znaci i u delegacijarna mogu slusíiti i jezikom hrvatskim gto magjarski »az országgyűlésen, mind annak delegácziójában a horvát nyelvet is használniok«. Elnök: Kérem, a képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni. Az azonban, a mit most méltóztatik czitálni, nincs benn a házszabályokban. Csak a házszabályokhoz van joga a képviselő urnak szólni. (Zaj. Felkiáltások a jobbközépen: Törvényben van!) Nagy Dezső: Ez is hozzá tartozik! (Zaj.) Elnök : Leitner képviselő ur a házszabályok 216. §-ára hivatkozott. Ez nem házszabály! Supilo Ferencz: A kako je govorio preclgovornik ? Elnök: Tessék! Supilo Ferencz: Ja cu govoriti o istim paragrafirna zakón se niora u tom smislu razumjevati, da nama nije samo pravo dopusteno govoriti hrvatski nego i sluziti se sa jezikom hrvatskim. Zato imamo mi takodjer pravo da i podneske hrvatski podnasamo i interpelacije. Mi vrlo zalimo da nas néma upravo toliko koji bi magjarski znali. Ali da pokazemo na onu primjetbu sto ju je njeki dan Kovac ucinio kao da znamo magjarski ali da ne cemo, da isto nestoji i kad bi znali, da bi govorili zato smo donieli ovaj podnesak na magjarskom jeziku, prém da smo imali pravo i na hrvatskom jeziku. Toliko sam imao reci. Kovács Ernő : A házszabályokhoz kérek szót! A mennyire képes voltam megérteni Supilo képviselőtársam beszédét, ő azt az álláspontot hangoztatta, hogy a horvátoknak joguk van horvát nyelven is benyújtani határozati javaslataikat. Supilo Ferenez: Joguk van! Kovács Ernő: Felfogásom szerint e házban ilyen horvát nyelvű határozati javaslatnak tárgyalása törvényellenes. Ugyanis a nemzetiségekről szóló 1868-ik évi XLIV. t.-cz. egészen világosan megmondja, hogy az országgyűlésnek ugy tanácskozási, mint ügykezelési nyelve magyar. (Felkiáltások jobbfelőí: A horvátok kivételt képeznék !) Az utolsó paragrafus azután kimondja, hogy e törvényczikk által nem érintetik a horvát vépviselőknek azon joga, hogy ők a magyar országgyűlésen horvát nyelven is szólhatnak. (Ugy van ! jobbfelőí.) Az 1868: XXX. t.-cz. 59. §-ában ki van ugyan mondva, hogy a horvát képviselők az országgyűlésen és a delegáczióban a horvát nyelvet is használhatják. Lehetséges volna tehát, hogy ezt a »használhatják« szót olykép magyarázzák némelyek, mint a hogy Supilo képviselőtársam, hogy ők t. i. azt kívánják a háztól, hogy az ő horvát nyelvű javaslataikat tárgyalja, azonban felfogásom szerint ilyen magyarázat a törvény alapján meg nem áll. A nemzetiségi törvény, a XLIV. törvényczikk, későbbi törvény, mint a XXX. törvényczikk. Ennek folytán a XLIV. törvényczikk által a XXX. törvényczikk, még ha volna is ilyen értelme, reánk nézve abrogálva van. Vlád Aurél: Xem lehet! Kovács Ernő: Igaz, hogy ez a XXX. t.-cz. egyezkedés utján jött létre. Lehetséges az a vélemény is, ha olyan értelmet tulajdonítunk a XXX. törvényczikknek, hogy a horvátok horvát nyelven határozatokat is provokálhatnak. (Vlád Aurél ismételten közbeszól.) Elnök: Vlád Aurél képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a tanácskozást. Kovács Ernő: De akkor az ezzel ellentétes értelmű XLIV. t.-czikk által megsértettük az 1868: XXX. t.-czikket. Azonban áll az a jog, a törvénymagyarázat elvei szerint, hogy az utólagos törvénynek föltétlen hatálya van az előző törvényre. Lehetséges, hogy ez által mondom megsértettük az 1868 : XXX. t.-czikket. (Fölkiáltások a középen : Dehogy!) Csak mondom, hogy lehetséges, de az a jogunk föltétlenül meg van, hogy az utólagos törvénynyel ezt az előző törvényt, daczára annak, hogy esetleg szerződés utján jött létre, megsértettük. De felfogásom szerint, t. ház, ez a meg-