Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-176
176. országos ülés 1907 június 15-én, szombaton. 333 eas na svoje odredjeno mjesto, moze ga njegov predpostavljani sef globiti i dlsciplinarno kazniti i moze biti odpusten. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : Glasnije, glasnije! Egy hang: Yici malo! Modrusan Gustav: Moze se dogocliti, da za kője kakovu nialenkost dolazi uslijed tóga do disciplinarnog postupka, a kad tóga ne bi bilo ovdje u zakonu, moglo bi se to drugim putem i drugim nácinom urediti. Hirtenstein Lajos: Ne mindnyájan beszéljenek egyszerre, csak egy beszéljen és az is hangosabban! Modrusan Gustav: Dolazi za tim §. 50. Sada cu odmab svrsiti (olvassa): »Ravnateljstvo zeljeznice, kao iznimna disciplinarma oblast, moze mimoiduci redoviti disciplinarni postupek, kao disciplinarnu kaznu, koja odmah stupa z krijepost odpostiti iz sluzbe one namjestenike, kője obterecuje sluzbovni prekrsaj opisan u tocki 3. §. 33.« Na ovaj nácin ne moze se izreci otpust iz sluzbe, ako su izminula 3 mjeseca racunajuc od pocinenja sluzbovnog prekrsaja. Otpust imade se izreci pismenom odlukom, u kojoj valja naznati fákat, koji je sluzio temeljem otpustu. Otpustna odluka cim bude izrecena, postane pravomocnoni.« Evo vidite i to je najgore sto moze biti, da se moze kazniti otpustom a da odluka, ííim je izrecena odmah postane pravomocnom. Ne moze se niti priziv praviti, ne moze se nikoga niti moliti za oprostenje. To je neumjestno. Ali kod ovoga §. 50. najlepse je jos OYO, sto se na zadnje véli (olvassa): »Oni namjestenici, koji su radi sluzbovnog jjrekrsaja podpadajuceg pod tocku 3. §. 33. na temelju ovog paragrafa otpusteni iz sluzbe kao potivatelji i razdrazitelji ili kao elanovi organizacijonoga odbora ne mögu se vise uopce primiti u sluzbu zeljeznica.« Tim se na neki nácin steze sloboda radnika, pa ili se tako rekuc masregluje, da se ne mogu prituziti i da ne mogu nista. Ako netko kaze prijatelju, da su place malene i da to tako dalje nejde, ako kaze nas je rad tegotan mis mo preoptereéeni, a slucajuo ga cuje predpostavljeni, moze ga prijaviti radi tóga. sto se je potuzivao svom drugu i radniku kolegi, kao da on razdrazuje masu, kao da je poticatelj kakove organizacije. I tokavoga covjeka evo gospodo mozete vi uslijed ovoga jjaragrafa smjetsa od sluzbe otpustiti i unistiti njega i obitelj njegovu. Makar je kraz godine i godine vjerno sluzbovao. I ne samo to nego ni kada vise ne moze biti u sluzbu j>rimljen, dapace i sudbeno progonjen i paííe kakova biva praksa kod vlade, jer su zeljeznice u drzavnoj moze se dogotiti i to da nikada vise ne moze sluzbe do biti, ne samo kod zeljeznice nego uopce u javnom zvanju. Kad bi se ovo uvazilo u ovoj zakonskoj osnovi, vjerujte, da ne bi nikad bilo neprilika i radnistvo ne bi nikad dolazilo do strajkova, kad bi se pazilo na to da ljudi rade kao ljudi, da ne budu preopterceeni. Gospodo, ja bi imao jos jrano tóga i zao mi je da niste vrijeme sjednica i dűlje protegnuli nego samo do 3 sata, jer ja jos nisam tako rekuc niti polovicu svega iscrpao, sto bi htio govoriti o ovoj ovnovi, osobito kad bi se osvrtati htio na place i t. d. Ali ja ne cu buniti. Ipák ne smijem zaboraviti i moram pitati gospodini ministra trgovine i gospodina drzavnoga tajnika Szterénya, za sto nije kod stanarinah grad Zagreb stavljen u prvi razred, kao sto Pesta i Rijeka? U Rijeci je jeftiniji zivot i stanovi nego u Zagrebu, glavnom gi'adu Hrvatske. Ja ne cu da zlorabim strpljivost visoke kuce, a mislim da ceté vi gospodo doci do uvidjavnosti, da se osnova ovakova, kad dodje na stol visoke kuce mora dobro prouciti i raspraviti mozda prije s nama kao s vasim saveznicima tako da ne bi doslo do ovakovih oduljih raspravah i nepiúlika. Zavrsujem te sam slobodan predloziti slijedece (olvassa): »Potpisani j>redlazu, da se ove zakonske osnove o zeljeznickim namjestenicima, kője su na dnevnom reclu povrate natrag zajednickoj vladi, da skupa sa hrvatskom zemaljskem vladom popravi sve povrede temeljnog zakona od 1868 zakonskog cl. , I. odnosno XXX., kője se u njima nalaze, pa da tako popravljene donese opet pred postovanu kucu. Budirnpesta dne 15. lipnja 1907. Potpisani: Modrusan, Supilo, Pribičevič, Popovic, Tuskan i t. d. (Hangok: Zivio! Helyeslés és taps a jobbközépen.) Leitner Adolf: A házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján kérek szót. Elnök: Tessék! Leitner Adolf: T. ház ! Elismerem, hogy törvényeink értelmében joga van a horvát képviselő i iratnak horvát nyelven beszélni itt a házban, mert az 1868. évi XXX. t.-czikk. 59. §-a ezt nekik kivételesen megengedi. Ennél többet azonban ez a törvény meg nem enged. Es minthogy a magyar országgyűlés ügykezelési nyelve a magyar (Ügy van ! ügy van !) és semmiféle Írásbeli kérvényeket vagy más előterjesztéseket más nyelven a képviselőház tagjai nem nyújthatnak át, mint magyar nyelven Írottakat, (Élénk helyeslés.) ennélfogva tiltakoznom kell az ellen, hogy a horvát képviselő urak az ő módositványukat vagy határozati javaslatukat írásban horvát nyelven terjeszszét elő. (Élénk helyeslés.) Tekintette 1 arra, hogy a házszabályok 216. §-a kötelezőleg írja elő azt, hogy a határozati javaslat Írásban njTijtandó be, tekintettel továbbá arra, hogy a törvény intencziója nem magyarázható máskép, mint hogy a horvát nyelv használata azért engedtetett meg, hogy a horvát képviselők
