Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-175
2Ö6 tam, hogy hivatott oldalon oly kevés számot vetnek a magyar nemzet egy részével, mely a mezőgazdasággal foglalkozó személyek 48%-át és a keresetképes összes egyéneknek 27°/o-át képezi. Mikor láttam, hogy ez a törvényjavaslat milyen intézkedéseket tartalmaz, mikor láttam, hogy a magyar szocziális törvényhozás mely irányt követ, akkor eszembe jutottak gróf Bethlen Miklós szavai, a ki néhány évvel ezelőtt a »Zukunft« berlini szemlében ezeket a szavakat irta, hogy (olvassa): »A mezőgazdasági munkások helyzete a jobbágyságnak 1848-ban történt megszüntetése óta a jelenkorig legalább felével rosszabbodott*. Ezek, uraim, olyan embernek szavai, a kinek hinnünk kell, én is, önök is. S nem is csoda, uraim, hogy én hallgatva, hogy ezen törvényjavaslatról hogyan folyik a tárgyalás, hogy én, hallgatva, hogy az milyen határozmányokat tartalmaz, azonnal meg voltam győződve, hogy ilyen törvényjavaslattal nem fogják elérni azt, a mire törekszenek, nem fogják elérni azt, hogy a magyar nemzet ezen részének erejét reakczionárizmussal törjétek meg, mert egyeseket meg lehet törni, egyesek, a kik az első sorokban vonulnak a küzdelembe és a kik kiteszik magukat a veszélynek, de más az az erő, a mely a küzdelem fölött magasan áll, ez pedig a korszellem, a mely hagyja magát letapostatni, s nincs az a hatalom, a mely megsemmisithetné. ( Ugy van!) Ha az ember példának okáért látja, hogy a mezőgazdasági munkásoknak Magyarországon 16—16 óra szakadatlan najű munkát is kell végezniök, ha figyelembe veszszük, hogy azok gyakran a munkaadók áldozatává és zsákmányává válnak, kik belőlük valóságos rabokat tudnak csinálni, és hogy tőlük munkaváltságot kötnek ki, azaz, hogy téli időben, midőn a munkásnak falat kenyere sincs, a munkások munkaadójukkal szerződést kötnek akkép, hogy a nyári évadban 20 — 20, 30—30 és 40—40 napon át fognak neki ingyen szolgálni, csak azért, hogy a télen éhen ne haljanak, és ha ilyen körülmények mellett ez elé a törvényhozó testület elé ilyen törvényjavaslat terjesztetik, akkor legkevésbbé kell csodálkozni azon, hogy ilyen javaslat mellett a jelen törvényjavaslat is készülhetett, a mely ugyanazokon a szocziális tekinteteken nyugszik, a melyeken ama törvényjavaslat is nyugszik, a melyről az imént beszéltem, s melyet az országgyűlés nem régen fogadott el. Surmin György: A szellem egy és ugyanaz. Budiszavljevics Búdé: Hogy a mai nagy kormányt vagy a nagy minisztériumot, a mint azt önök nevezik, milyen szellem lengi át, erre legjobb megjegyezni, hogy a miniszter, mikor előtte ezen tisztelt házban a munkaváltság szóvá tétetett, azt mondta, hogy nem veszi szívesen, ha a diszkreczionárius ügylet munkaváltságnak neveztetik és hogy ő nem tehet róla, ha ilyen diszkreczionárius ügyletek köttetnek. Az, a ki ilyen haladó szocziális eszmét kimondott, az igen tisztelt földmivelésügyi miniszter volt, ez pedig ugyanezen minisztérium székében ül ma is. Ha a dolog igy áll, hogy akkor a munkások védelméről szó sem lehet, hogy a munkásbiztositásról beszélni sem lehet, nem szükséges hosszan fejtegetni. Még arra fogok kiterjeszkedni, a mit a tisztelt Vázsonyi képviselő ur mondott, eltalálni akarván bennünket, mikor ugyanis szemünkre vetette, hogy mi milyen reakcziósak vagyunk, mert az általános választójogot behozni nem akarjuk és hogy a szocziálistákat üldözzük, a mint ezt a tisztelt Mezó'fi képviselő mondta. Uraim! Mi Horvátországban demokrata nemzet vagyunk és a horvát országgyűlés többsége demokrata. (Igaz!) Ezen embereknek többsége jól tudja, mi a demokratizmus, ezeknek az embereknek a többsége a mellett van és arra törekszik, hogy a nemzet, hogy a szélesebb rétegei a nemzetnek kifejezésre jussanak (Ugy van!) s biztosithatom a tisztelt képviselő urat, hogy nálunk sokkal kevesebb ember találkozik, a kik a szabad demokratikus határozmányokat ellenzik és hogy ezek a határozmányok nálunk, ha ez csak tőlünk fog függni, ha nem lesznek kellemetlenségek, sem zavarok itt és Bécsben, sokkal korábban fognak életbe léptettetni, mintsem önöknél meghozatni. Meg vagyok győződve t. ház, hogy nincs kormány, a mely merne oly törvényjavaslatot a ház elé vinni, a milyen a nemrég itt tárgyalt javaslat és a mely oly liberális szellemtől van áthatva. Surmin György: Csakhogy gyorsabban kellene szentesiteni, nem pedig hogy ez három hónapig is eltartson! Budiszavljevics Bude: A mi pedig azt illeti, hogy a szocziálisták hazánkban üldöztetnek, hogy ellenük szigorú rendszabályok alkalmaztatnak, én azt nem tagadom. Nemcsak a szocziálisták ellen, hanem mindenki ellen, a ki szabadon gondolkozott, sőt ellenünk is, ha szabad szót ki mertünk volna ^mondani, ily rendszabályok alkalmaztattak. Én sem dicsérni, sem ócsárolni nem akarok, mert a milyen a szocziálista pártok állása itt, olyan volt minálunk is. Azért azonban reánk a legkisebb felelősség sem hárul, minthogy mi ugyanazon nem irigyelni való helyzetben voltunk és nem tudtuk, hogy az, a kit otthon ért az este, vájjon reggel otthonában felébred-e és viszont. (Helyeslés.) És e miatt, tisztelt uraim, csak azt mondom, hogy a képviselő urnak nem kellett volna ilyen megjegyzéssel előállani, a mely bennünket reakczionáriusoknak tüntet fel. Parlamenti működésünk óta megmutattuk, hogy milyen irányban kivánunk haladni, megmutattuk, hogy milyen szellemtől áthatva kivánjuk a törvényjavaslatot, megmutattuk, hogy nemzetünknek alkotmányos szabadságot, alhotmánybiztosité-