Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-174
260 jobbközépen. Olvassa) : »Idő folytán ugyan elestek tőle egyes részek, melyek ez által maga a közösség részére estek el, de ezen lényének magva egész maradt minden változáson át.« Ezzel legvilágosabban mutattatik ki azoknak az országoknak az integritása, mint a milyen Dalmáczia és egyéb vidékeknek integritása, melyek valamikor a horvát koronához tartoztak, s általa a magyar-horvát közösséghez (olvassa) •' »A háromegy királyságnak saját területe van, mely el van különítve a többi országoktól és a magyar korona országaitól. Ezek a területek csak a háromegy királyság utján és által tartoznak a magyar közös kormány T hoz.« (Helyeslés a jobbközépen.) Itt megemlíthetem, hogy ezen a módon csatoltatott a Határőrvidék is az anyaországhoz és ezzel az egyezménynyel, a mely Horvátország és Magyarország közt 1868-ban létesíttetett, került bele az állami közösségbe. (Olvassa) : »A háromegy királyságnak örökidők óta volt saját külön állami szervezete, mely kifejezést nyert a külön törvényhozásban, külön országos közigazgatásban és külön törvénykezésben.* Áz egyezmény 48. §-ában ez világosan ki is van fejezve, mert az mondatik, hogy autonóm a törvényhozás, a közigazgatás, a vallásos közoktatásügy és a törvénykezés összes ügyeiben, kivéve a tengeri jogi bíráskodást. (Olvassa) : A háromegy királyságnak ezen állami szervezete idővel összefonódott a magyarországival. A mi országgyűlésünk, a melynek hatáskörébe tartoztak az összes állami ügyek, később, 1790-ben. tisztán a belügyekre korlátoztatott. A legfőbb országos igazgatás azóta, hogy az 1790 : LVIII. t.-cz, a magyar helytartótanácsot kiterjesztette Horvátországra és Szlavóniára is, a Magyarországival egybeolvad«, és igy tovább. »De ebből a szűkebb reálszövetségből is, mely a háromegy királyság és Magyarország közt idővel kifejlődött, elég tisztán világlik ki a mi királyságunk állami individualitása, mely a Magyarországgal való ezen szűkebb közösségben is világosan kifej eződik.« Ugy ezt, mint a világos törvényes rendelkezéseket a legnagyobb mértékben sérti ez a javaslat; mi nem tehetünk egyebet, minthogy védjük a mi jogunkat, mely fényes mint a nap; nem tehetünk egyebet, minthogy felhozzuk az összes indokokat, a melyekkel meggyőzhetjük ezt a házat a mi álláspontunk jogosultságáról. (Olvassa) : »Mert a közös országgyűlésen a háromegy királyságot külön országos küldöttek által látjuk képviselve, mely módja a kéjrriseletnek eredeti és egyedüli törvénye; volt.« Hoffmann Ottó: Mi könyv, milyen könyv az 1 \ Buza Barna: Verseskönyv az 1 Brlics Vatroszláv (olvassa): »Az pedig, a mely később itt kifejlődött, nem szabályszerű. Tudjuk továbbá, hogy a közös országgyűléseken a horvát ügyek a királyi protonotárius által előkészítve, a magyar ügyektől elkülönítve, terjesztettek elő és tárgyaltattak s hogy az 1790. évben, midőn a horvát adó a magyar országgyűlésnek előterjesztetett, az LIX. t.-czikk értelmében ezen adó a magyartól elkülönítve állapíttatott meg. Tudjuk továbbá, hogy a magy T ar országgyűlésen alkotott törvények Horvát- és Szlavonországban csak a mi országgyűlésünkön történt kihirdetésük után bírták kötelező erővel.« Azt kérdem én most: mi fog történni, ha ezen törvényjavaslat szentesítést nyert ? (Halljuk ! a jobbközépen.) Kérdem , vájjon a mi országgyűlésünk azt tudomásul fogja-e venni, fog-e találkozni horvát képviselő, fog-e találkozni egyetlenegy horvát, a ki akarni fogja ezt a törvényjavaslatot tudomásul venni ? SupÜO Ferencz: Bizonyára nem! Brlics Vatroszláv : Én azt hiszem, hogy nincs Horvátországban egyetlenegy hazafi, nincs ott egyetlenegy valódi horvát és szerb, a ki arra szavazna, hogy ezen törvényjavaslat a mi országgyűlésünkön kihirdettessék. (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen.) Én azt hiszem, hogy nincs az a hatalom, mely képes volna olyan országgyűlést összehozni, a mely kész volna ilyen törvénytelenséget tudomásul venni. (Olvassa): »Ugyanezt lehet mondani a közös legfőbb igazgatásról. . .« Samassa János: Micsoda könyv az, mi a czime ? Brlics Vatroszláv (olvassa) : ». . .mert a mint az az 1790-iki magyar országgyűlésre küldött horvát követeknek adott utasításból világosan kitűnik, a Hármaskirályság országgyűlésének kifejezett akaratából terjesztetett ki a magyar királyi helytartótanácsnak fenhatósága Horvátés Szlavonországra, azzal a határozott fentartással, hogy a külön legfőbb igazgatás az országban ismét életbe fog léptettetni, mihelyt kiterjesztetnek határai.« Samassa János: Jak vola ten knis 1 Csője to ! Brlics Vatroszláv (olvassa): »Ebben a közös legfőbb kormányzatban is az 1790-iki évi. LVIII. t.-cz. értelmében a bán és a horvát személyzetnek szavazati és ülési joga utján fentartatott a Hármaskirályságnak a megfelelő befolyás*. Ez összefüggésben van a kiegyezési törvény azon rendelkezésével, a hol szó van a horvát miniszterről. Mire valók e kiegyezési törvény azon rendelkezései, a melyek a horvát miniszter hatáskörét megállapítják, azt mi mindnyájan tudjuk. LorkGvics Iván : Kivéve a mi miniszterünket. Brlics Vatroszláv: Vannak olyan rendelkezéseink, a melyeknél fogva a horvát miniszternek kötelessége az irányadó faktorokat, tudniillik a közös horvát-magyar minisztereket figyelmeztetni mindazokra a nemcsak törvényes, hanem politikai körülményekre is, a melyek veszélyesek lehetnének a horvát-magyar közösségre. (Helyeslés a jobb bözépen.) Én azt tartom, hogy a mi horvát miniszterünk ő nagyméltósága "bizonyára nagy rokonszenvvel kiséri a horvát viszonyokat.
