Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

18 168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. törvényből folyik az, hogy a közhatóságokkal való érintkezés is horvát legyen. így tehát az, a mit a horvátok méltán sérelmesnek találhattak, hogy t, i. néhány alkalmazott tüntetőleg nem akart horvátul beszélni a közönséggel, ezentúl nem fog ismétlődni, és helyes is az, hogy ne ismétlődjék. (Helyeslés.) De lehetetlen, hogy figyelmükbe ne ajánl­jam a horvátoknak azt a tényt, (Sálijuk! Halljuk!) hogy ha ők az 1868: XXX. t.-cz.-et az ő irányukban bővíteni akarják, akkor meg­szűnik e törvényczikk állandósága, (Igaz! TJgy van!) megszűnik egyátalán a viszony állandó­sága Magyarország és Horvátország között, mert ugy, a hogy némelyek azt bővíteni akarják, mások ellenkezőleg szűkíteni akarhatják. (Igaz! TJgy van!) Én azt kívánom, hogy az a kiegye­zés, a mely alkalmas arra, hogy e téren a két ország között örökös legyen a béke, és az 1868: XXX. törvény olyan veszélyeknek ki ne tétessék, hogy se ne bővíttessék, se ne szűkittessék. (Helyeslés.) És most tiszteletteljes kérelmet intézek horvát t. képviselőtársaimhoz, (Halljuk! Hall­juk !) azt a kérelmet, hogy ne igyekezzenek fel­használni a mostani kormány őszinte baráti ér­zelmeit arra, hogy ennek leple alatt kitágítani akarják oly kereteket, a milyeneket abban az irányban, a melyben ők erre törekszenek, sem­miféle magyar kormány kitágítani nem fog en­gedni soha. (Igaz! TJgy van!) T. ház! Ezekben eleget tettem annak a kötelességemnek, hogy rámutassak az általános elvi kérdésekre, a melyek e javaslatban érintve vannak és tiszteletteljesen kérem a házat, mél­tóztassék javaslatomat elfogadni. (Hosszantartó, élénk helyeslés, éljenzés és taps. A minisztert számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Az igazságügyminiszter ur kíván nyilat­kozni. (Halljuk! Halljuk!) Günther Antal igazságiigyminiszter: f. kép­viselőház ! Benyújtom az országgyűlési képviselő­választások feletti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-cz. módosításáról és hatályának meghosz­szabbitásáról szóló törvényjavaslatot. (írom. 534) (Elénk helyeslés és éljenzés.) Kérem, hogy a tör­vényjavaslat kinyomatását és szétosztását elren­delni és azt előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz kiadni méltóztassék. (Élénk éljenzés.) Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. T. ház! Mielőtt a tárgyalást folytatnék, van szerencsém bejelenteni, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a szentesitett tör­vények alapján horvát nyelvű felszólalások is lesznek e javaslat tárgyalásával kapcsolatosan, az elnök intézkedett, hogy egyrészt egy horvát gyorsíró legyen a ház gyorsírójául alkalmazva, másrészt, hogy dr. Rajié Dusán horvát tolmács gyanánt az elnök mellett szerepeljen. Méltóztatnak ezt tudomásul venni? (Helyes­lés.) Akkor ezt határozatképen kimondom. Egyúttal javaslom a t. háznak, hogy a naplóban a horvát képviselő urak felszólalásai hiteles fordításban mellékletként szintén közzé­tétessenek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Lengyel Zoltán : T. képviselőház! Érdem­ben hozzájárulok az elnök ur propozicziójához, mert ha a horvát képviselő uraknak joguk van, hogy a maguk nyelvén tartsanak beszédeket, akkor nekünk is jogunk van ahhoz, hogy ezen beszédek tartalmát megismerhessük. A konzek­venczia azonban sem az 1868-iki törvényben, sem a házszabályokban, nem lett levonva arra nézve, hogy mi történjék a horvát beszédekkel. Nekünk tehát jogunk van a konzekvencziát le­vonni. Hozzájárulok tehát az elnök ur propo­zicziójához, hogy igenis a beszédek fordításban a najjlóban szerepeljenek, de nem a házszabá­lyok, hanem a ház ezen határozata alapján. A forma tekintetében azonban, t. i. a magyar fordításnak mellékleten való csatolására nézve, azt hiszem jobbat is találhatnánk, még pedig ugy, hogy közvetlenül a horvát beszéd után mindjárt a magyar fordítás is a naplóba legyen beiktatva, nem mint beszéd, hanem mint a ház határozatának a konzekvencziája. Én ezt a for­mát azért találom jobbnak, mert a melléklet­ként való csatolás a magyar nyelv jogát mintegy degradálni látszik. Ha pedig magába a naplóba iktatjuk be azt a beszédet, mint annak hiva­talos fordítását, technikailag jobbá teszszük a dolgot, mert akkor az a képviselő, a ki. átol­vassa és áttanulmányozza a naplót, a horvát nyelvű szöveg r után megkapja a magyar nyelvű szöveget is. Én tehát kérem, hogy ily értelem­ben méltóztassanak határozni. Elnök: Nagy Ferencz képviselő ur kíván nyilatkozni. Nagy Ferencz : T. ^képviselőház ! A házsza­bályokhoz kérek szót. En nem fogadom el azt az álláspontot, melyet előttem szóló t. képviselő­társam elfoglalt abban a tekintetben, hogy mi­képen iktattassák be az a fordítás, a mely a t. elnökség részéről jDroponáltatik. Ellenkezőleg, én azt tartom helyesnek, a mit az elnökség pro­ponált. (Helyeslés.) Egyedül ezt tartom helyes­nek, és pedig azért, mert méltóztatik tudni, hogy a napló a hiteles tanúsítása annak, a mi ebben a házban történik. Már most a horvát szöveg­közlés a naplóban ép olyan hiteles, mint a milyen hiteles a magyar beszédnek szószerinti közlése. (Igaz! TJgy van!) De ugyanazt már arra a fordításra nem lehet mondani, a mely a horvát beszédekről készül. Ennélfogva ki len-

Next

/
Oldalképek
Tartalom