Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-168
168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. 19 nénk téve annak, hogy ebbe a naplóba részint hiteles, részint nem hiteles tartalmú beszédek jönnének bele. (Ügy van!) A horvát képviselők t. i. felszólalhatnak, és mindig azzal, hogy fordítás nem hű visszaadása az ő beszédjüknek. Ennélfogva én azt hiszem, sokkal jobb, ugy a hogy proponálva volt, hogy külön mellékletet képezzen, mert a melléklet, bármennyire hiteles forditó által készittessék is el, mégsem vindikálhatja magának a hitelességre nézve ugyanazt a tulajdonságot, mint a mily magára a naplóra nézve fennáll. Ez okból nem pártolom azt az álláspontot, a melyet a t. képviselő ur elfoglal. Azzal, a mit a t. elnök ur proponált, elő van mozditva a dolognak a kölcsönös megértése; azért javaslom, hogy az ő inditványán túl ne méltóztassék menni. (Helyeslés.) Elnök: Supilo Ferencz képviselő ur kivan szólni. Supilo Ferencz: Na ovoj predlog, koji je sada pao, imám da izjavim na ime hrvatskih delegata, da po § 59 nagode (Zaj.) mi imamo pravo u ovoj visokoj zabornici govoriti hrvatskim jezikom. (Halljuk! Halljuk!) Mi trazimo, da se ovo nase stanoveste bude respektiralo ne samo tako, da mi ovdje imamo pravo govoriti, nego da se nase rijeci budu biljezile i zato trazimo, da budu hrvatski stenografi, koji ce biljeziti, sto mi govorimo. Sluzbeni tekst nasih govora biti ée samo hrvatski, a sto ce poslije dóéi, prijevod, to se nas ne tice i mi to ne priznajemo. (Takoje!) Elnök: T. ház! En azt hiszem, feltehetem a kérdést: méltóztatik-e a t. háznak az általam tett propoziczióhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Meg kell a törvényt változ • tatni, hisz nem tudjuk, mit beszélnek! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, a horvát képviselő uraknak teljes törvényes joguk van horvátul beszélni. A képviselő ur épen az ezen jogukra vonatkozó törvényt idézte. Ez a joguk meglévén, respektálni kell. Intézkedés történt már az iránt, hogy horvát gyorsíró és tolmács álljon a ház rendelkezésére. Előterjesztésemben ezt is érintettem. Ismét felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e az általam tett propoziczióhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom és majd e szerint fogunk eljárni. Ki következik ? Darányi Ferencz jegyző : Vrbaničs Ferencz • (Halljuk! Halljuk!) Vrbanič Ferencz: Visoka kutío: Po drzavopravnom ugovoru, sto ga je g. 1868. sklopila kraljevina Hrvatska s kraljevinom Ugarskom pripada riama odaslanicima hrvatskoga sabora pravo, (Cujmo! Elnök csenget.) da se u ovoj visokoj kuci sluzimo jezikom hrvatskim; nu uza sve to ja bih danas, neprejndicirajuci tomu pravu, drage volje ulozio svu svoju snagu, da vam, gospodo, pogledom na predlozenu zakonsku osnovu razlozim nase stanoviste na jeziku magjarskom, kad bi srecom kojom bio tomu jeziku vjest. Ja bih to ucinio ne samu zato, da mozebiti izgladim oprijeke, kője postoje izmedju nas i vas u shvacanju nekih ustanova predlozene osnove, nego i zato, da vam iskreno i otvoreno izjavim, kako se nas spór, ne tice neznatnoga predmeta, kako bi to neki vasi listovi rado prikazali. ISÍu zaliboze ja tóga uciniti ne mogu, pak vas zato molim, da izvolite obzir űzeti na pravo, kője mi zakón daje, te saslusati moje razlaganje, kako cu ga slobodan biti prikazati u svom materinskom jeziku. Néma sumnje, da bi odgovaralo naravi predmeta, o kojem raspravlja ova osnova, kad bi se prije svega upustio u razlaganje temeljnih njezinih nacela, te kad bi zajedno s vama sudjelovao kod stvaranja jjojedinih ustanova ovoga zakona, koji ce duboko zasegnuti u materijalne i socijalne prilike zeljezníekih namjestenika, kojima i mi odaslanici kraljevine Hrvatske i Slavonije priklanjamo u jmnoj mjeri nase simpatije. (Éljen!) Ali, gospodo, mi u toj osnovi nalazimo takovib ustanova, kője nas izazivlju, da j>o duznosti nasoj njima u prvom redu posvetimo svu nasu pozornost i brigu, jer one diraju u temeljna i ustavna prava kraljevine Hrvatske, te jer stojimo na stanovistu, da bi ova visoka kuca prekoracila svoju kompetenciju, kad bi zajednickim zakonom htjela promijeniti bilo koju temeljnu ustanovu nagodbenoga nasega zakona. (Tako je!) Mi kao zakoniti zastupnici kraljevine Hrvatske duzni smo na ovqm mjestu uciniti sve, da ovu visoku kucu odvratimo od naumljeno povrjede, a domovini svojoj, da sacuvamo neoskvrnjena ona prava, koja joj temeljni zakón zajamcuje. (Tako je! Elénk helyeslés jobbfelöl.) U tom, gospodo, ne ce nas smetati niti izjava jwstovanog g. izvjestitelja, koji je izvolio u svom patriotickom zavosu ovu osnovu raspraviti s gledista madjarskoga, te naglasiti: Madjari jesmo, Madjari ostat cemo! Ja, gospodo, stojeci na temelju zakona o drzavopravnoj nagodi, koja je sklopljeva s ravnopravnim faktorom, kraljevinom Ugarskom, moram izjaviti, da iste tako i nama pristoji patriotska duznost ovu zakonsku osnovu raspraviti s gledista hrvatskoga. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) I raspravljajuc ovu osnovu s tóga gledista moram punim pravom, kako je rekao i g. izvjestitelj, reci: Hrvati smo i Hrvati cemo ostati. (Elénk helyeslés és taps jobbfelöl.) Visoki sabore! Preuzv. g. ministar Kossuth (Éljen!) izvolio je reci, da ugarska vlada odnosno zajednicki sabor óvom zakonskom osnovom ne ce da vrijedja nicijih prava, ali je izvolio reci, da ujedno ne ce dopustiti, da se vrijedjaju madjarska prava. Preuzv. gosp. imao je potpuno pravo, i neka dopnsti i on nama pravo i mi s 3*
