Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. 17 látja, még pedig elkerülhetetlen szükségét, mert az egyéni szabadságot a r végső határig tiszte­letben akarja tartani, (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) akkor erős kézzel (Élénk helyeslés.) fogja megragadni a gyeplőt (Általános, élénk helyeslés és taps.) és biztosithatom a t. házat, hogy rendet tudok csinálni, (Általános, élénk helyeslés, éljenzés és taps. Zaj. Mozgás. Elnök csenget.) nemcsak tudok, de fogok is. (Élénk helyeslés.) Ha a lelketlen izgatásra ráirányítot­tam a ház figyelmét, ezt azért tettem, hogy igazoljam azt, hogy kénytelen voltam a szolgá­lati pragmatikába bizonyos szakaszokat bevenni, melyek korlátozzák a sztrájk és a szövetkezési jogot, bár ugy a kormány, mint én a szabad­ságnak feltétlenül hivei vagyunk. (Élénk helyes­lés és éljenzés a baloldalon.) De azért mégis kénytelenek voltunk korlátozni az alkalmazot­taknak azt a jogát, hogy olyan szövetkezetekbe, olyan társaságokba, (Úgy van! a baloldalon és a jobboldalon) olyan szakszervezetekbe álljanak be, a milyeneknek világos czélja az, hogy a vasúti szolgálat rendjét megbontsák, az alkalmazottak fegyelmét lazítsák, (Ugy van! a bal- és a jobb­oldalon.) az elégedetlenséget szítsák (Ugy van! Ugy van!) és hogy megrontsák azt az intéz­ményt, a mely nekik kenyeret ad. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Továbbá, bár respektáljuk elvileg a sztrájk­jogot, de azért mégis kénytelenek voltunk be­venni olyan intézkedéseket is, a melyek a vasúti sztrájk lehetőségét kizárják; (Helyeslés balfelöl.) egyesek helyzetének javításáért a nemzet hely­zete nem tehető koczkára. (Élénk helyeslés és taps balfelöl.} Itt nincs egyenlőség a fenforgó érdekek közt, nincs egyenlőség egyesek érdeké­nek fontossága és a nagy nemzeti érdek fontos­sága közt; ezeket minden áron meg kell véde­nünk. (Élénk helyeslés a, bal- és a jobboldalon.) T. ház! Még egy kérdéshez akarok hozzá­szólni és ez egy delikát kérdés. (Halljak !) T. kép­viselőtársaim mindnyájan tudják, hogy én a magyar-horvát barátságnak nagy tényezője vol­tam és vagyok. (Helyeslés balfelöl.) Helyesnek vélem azt, hogy a magyarok és horvátok jó, testvéries egyetértésben éljenek. (Helyeslés a bal­oldalon.) De míg egyrészt sem én, sem senki a kormány tagjai közül a horvát jogokat sérteni, sőt csak érinteni is nem akarjuk, (Helyeslés bal­felöl) másrészt a magyar jogokból nem enge­dünk. (Általános élénk helyeslés és taps.) Ezen elhatározásunkban nem csak az egész országgyűlés, de hiszem, hogy az egész nemzet támogatására számithatunk. (Igaz! Ugy van! Taps a baloldalon.) Az államvasutak hivatalos^ nyelve eddig magyar volt, és az is marad. (Elénk helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Magyar állam­vasutak ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Hogy bebizonyítsam, mennyire félre­KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. X. KÖTET. értették t. horvát barátaink ezt a kérdést, meg­jegyzem, hogy az ő követeléseik olyan téren mozognak, a mely tér csakis erőszakos értelme­zéssel vonható bele a mostani kérdésbe. (Igaz! Ugy van !) Az ő érvük az 1868 : XXX. t.-czikknek 57. §-án alapszik, még pedig azon, hogy a közös kormány közegének nyelve Horvátországban horvát kell hogy legyen. (Halljuk! Halljuk!) Xagyon jól tudjuk, hogy az államvasutak alkal­mazottai a közös kormánynak nem közegei és soha sem voltak azok. (Igaz! Ugy van!) A magyar államvasutak állami üzemet képez­nek . . . (Igaz! Ugy van! Polit Mihály közbe­szól.) Lehet, hogy ez Polit Mihály t. barátom előtt nem tiszta, de arra kérem, tisztítsa meg szemüvegét, s akkor tisztábban fog látni. (Elénk derültség, helyeslés és taps a baloldalon.) A magyar államvasutak alkalmazottai nem állami alkalmazottak tehát, s nem közegei a közös kormánynak, sőt maguk az államvasutak nem más, mint egy bejegyzett kereskedelmi czég, (Felkiáltások a baloldalon: Vállalat!) a mely mint ilyen, adót fizet a magyar államnak. A ma­gyar államvasutak alkalmazottai egészen külön státusba tartoznak; másba, mint az állami hi­vatalnokok, és nyugdijuk is egészen más felté­teleken alapszik és egészen külön van tartva. (Igaz! Ugy van!) Sőt az is lehetséges volna, hogy megtörténjék Magyarországon az, — a mit egyébiránt én semmi esetre sem javasolnék — hogy az államvasutakat eladja az állam, mint a hogy pl. Olaszország már többször eladta. (Igaz! Ugy van!) És ha eladnók az államvasutakat, akkor a hivatalnokok az államvasutakkal menné­nek, az pedig, a ki menni nem akarna: az állammal szemben semmi igényt nem támaszt­hatna. (Igaz! Ugy van!) Ennél világosabban bebizonyítani annak az állitásnak igazságát, a melyet előadtam, azt hiszem, nem lehet. (Igaz! Ugy van! He­lyeslés.) Ajánlom t. horvát barátaink becses figyel­mébe azt, hogy eddig is a legjobb indulattal kezeltetett a nyelvkérdés Horvátországgal szem­ben. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások: Túlságo­san!) Előttem van egy kimutatás, mely azt bizonyítja, hogy Horvátországban az állandó alkalmazottak száma összesen 7088. Ezek közül horvát 3434, (Mozgás.) és magyar 3654; — tehát az alkalmazottak fele már is horvát — továbbá, az ott alkalmazott magyarok közül 1962 tud horvátul, ugy hogy az összes 7088 alkalmazott közül már ma is 5396 beszéli a horvát nyelvet. (Mozgás a baloldalon. Felkiáltá­sok: Hát még mit akarnak? Kétszer ennyit?) T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat (Halljuk! Halljak!) nem csak az igazságosság szempontjából, de az üzem szemjiontjából is azt statuálja, hogy a közönséggel való érintkezés horvát legyen, (Helyeslés.) és természetesen e 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom