Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-173
173. országos ülés 1907 június TZ-én, szerdán. 203 ták el. Nagyon természetes, hogy miután a Latorcza balpartja most már védve volt, a jobbpartot kétszeresen sújtotta az árvizveszedelem. Ezt látták is előre a jobbparton fekvő községek lakosai és minden tőlük teltető módon tiltakoztak a töltésemelés ellen. A tiltakozó községeknek a kormány kiküldöttei megigérték, hogy ha bebizonyítást nyer az, kogy tiltakozásuk nem oknélküli, a Latorcza folyót államköltségen szabályozni fogják és a jobboldalt is töltéssel látják el. (Helyeslés. Folytonos zaj.) Évről-évre rosszabbodott a helyzet. Beregrákos, Kajdanó, Cserelnő, Orosztelek, Ignécz, beregmegyei, Korlát, Helmecz, Kisgejőcz, Nagygejőcz, Rát, Nagykapos, Nyárád. Csap. Szürthő, ungmegyei és körülbelül 10—12 zemplénmegyei község szántóföldeinek, rétéinek nagy részét, legelőit pedig teljesen elönti az ár. Mihelyt a Felvidéken egy kis esőzés van, az emiitett községek határaiba a víz lejön, onnan lefolyása nincsen és heteken át ott marad, a mig csak ki nem szárad. (Igaz ! ügy van!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hirtenstein Lajos: A föld ott amúgy is nagyon kevés. Takarmánynyal az állatot nyáron tartam lehetetlen. A kisgazda kénytelen az árviz elmultával szarvasmarháját a még teljesen iszapos legelőre kihajtani, ettől az állat mételykórt kap, mitől a leggondosabb ápolás és takarmányozás mellett is, télen át okvetlenül elpusztul, különösen a három éven aluli állat. Tűrhetetlenek voltak az állapotok, midőn a beregmegyei ármentesitő társulat tagjainak egy része onnan kivált és a megalakult Szernyei vizrendező ármentesitő és belvizszabályozó társulat a Szernye-mocsár ármentesitésére. A Szernyemocsár, mely az ecsedi láphoz hasonló, körülbelül 30.000 holdnyi terület. Az ármentesitő társulatnak u. n. latorczai érdekeltségi körébe belevontak olyan községeket is, a hol árviz egyáltalában nem volt. Ilyen Munkács, Váralja, Várkulcsa, Nagylucska, Mezőterebes, Gorond, Barkaszó, Csongor községek. Különösen Csongor és Barkaszó községek helyzete szánalmas. (Igaz ! ügy van ! Folytonos zaj. Elnök többszörösen csenget.) Mert mig az előbb emiitett községek csak egy felesleges, rájuk semmi haszonnal nem járó költséggel lettek az ártér által megterhelve, addig az utóbbi két község határain keresztül vezettetett a csatorna, a mely csak egy oldalon van védtöltéssel ellátva, mi által határuk teljesen ki van szolgáltatva az ár szeszélyeinek. E két község lakosságát az ez idei árviz teljesen tönkretette. Vetéseiken heteken át ott volt a viz. Méltóztassanak elgondolni, milyen csapás az a kisgazdára nézve, ha nehezen felnevelt állatja elhull és vetéseit tönkreteszi az ár. (Igaz ! ügy van ! Folytonos zaj. Elnök ismételten csenget.) Tekintettel arra, hogy a vizmű tulajdonosa a törvény értelmében az árviz által okozott károkért felelős, én a két község érdekében érintkezésbe léptem a társulat élén álló vezetőkkel és megkérdeztem tőlük, hajlandók-e a két község lakosságának okozott kárt megtéríteni. (Helyeslés.) Azt válaszolták, hogy ők a viz levezetésére három tervet készítettek, s e három terv közül az itt köriilirottra kötelezte őket a miniszter. Minthogy a mostani állapot tovább fenn nem tartható, s bár ha (Elnök ismételten többször csenget.) az igen t. földművelésügyi miniszter ur Meczner t. képviselőtársamnak április 20-án hozzáintézett interpellácziójára adott válaszában kijelentette, hogv a folyók ujabbi szabályozásáról törvény alakjában szándékozik intézkedni, mégis tekintettel arra, hogy a Latorcza. jobbpartján lévő községek az árviz által állandóan sújtva vannak, s az általános orvoslásig teljesen tönkremehetnek, bátorkodom az igen t. földmivelésügyi miniszter úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa) : 1. »Van-e tudomása a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter urnak arról, hogy a szernyei vizrendező, ármentesitő- és belvizszabályozó társulat által készített és fentartott csatornák czéljuknak egváltaiában meg nem felelnek, műszakilag kifogás alá esnek 1 2. Ha igen, ugy hajlandó-e a nagyméltóságú miniszter ur felügyeleti és ellenőrző hatáskörén belül intézkedni azoknak czélszerű átalakításáról? 3. Hajlandó-e intézkedni, hogy azon területek, melyek a társulati kötelékbe a vízjogi törvény 1885. évi XXIII. t.-cz. 79. §. felhasználásával azon ürügy alatt, hogy azok a társulati munkálatok által megvédettek és jövedelmezőbbekké tétettek, de a melyek valóságban a társulat vízmüvei által épen az elárasztás veszélyének lettek kitéve, a társulat kötelékéből kibocsátassanak ? i-. És végül tekintettel arra, hogy a Latorcza folyó kiáradása a szabálytalanul engedélyezett balparti védtöítések és csatornabevezetések által teljesen elviselhetetlenné vált, hajlandó-e a Latorcza. folyó és vidéke vizeinek államköltségen való szabályozásáról mielőbb gondoskodni ?« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a földmivelésügyi miniszter urnak. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Halász Lajos! Halász Lajos : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A kisiparosok minden második esztendőben hol Budapesten, hol valamely nagyobb vidéki empóriumban kongresszusra gyűlnek össze s ezen kongresszusokon részint időközben előfordult sérelmeiket hozzák fel, részint eszmecserét folytatnak azon módokról és eszközökről, melyekkel a kisiparnak, sajnos, válságos helyzetén segíteni lehetne. A sérelmeknek forrásául mindig az 1884. évi XVII. t.-czikket, ipartörvényünket hozzák fel, a melynek teljesen elavult intézkedései a mai állapotnak abszolúte meg nem felelnek. (Igaz ! ügy van I) A legutolsó ilyen kongresszus Szabadkán volt, a hol jelen volt a kereskedelemügyi miniszter ur ő exczellencziája is és személyesen is meggyőződést szerzett azokról a sérelmekről, melyeket a kisiparosok az ipartörvény revíziója iránt kifejezett kivánságaikban előadtak. A kereskedelemügyi miniszter ur konkrét Ígéretet nem tett, de kilátásba helyezte, hogy ha az az eset áll elő, hogy 26*
