Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

204 173. országos ülés 1907 június i2-én, szerdán. az ország többsége a mi pártunknak ad igazat, az iparosok sorsán javítani fogunk. Ez a nem várt eset bekövetkezett, tékát Magyarország iparos társadalma joggal várhatta azt, kogy azon intéz­kedések közül, a melyeket a nemzeti kormány tenni fog, az elsők egyike lesz az ipartörvény reviziója. Sürgősebb alkotások egyelőre eltolták a kérdést, de tovább ne halaszszuk azt. Felszóla­lásomnál nem vezet az a körülmény, kogy pár­tunk zömét a városokban az iparos osztály képezte, mert e törvényjavaslat beterjesztése nem politikai érdek ; nem vezet annak a tudata sem, hogy leg­utóbb Budapesten már országos iparospárt szer­vezését vették tervbe szemben épen a mi pártunk­kal, hanem vezet az az ismert tény, hogy ma már az ipartörvény teljesen elavult és ez indokolja azt a kérdésemet, a melyet a kereskedelemügyi mi­niszter úrhoz intézni fogok. Még egy kitérést akarok tenni, és ez az, hogy nemcsak az iparosok sürgetik az ipartörvény revízióját, hanem egy másik társadalmi osztály, a magántisztviselők osztálya is. Körülbelül 80 ezer magántisztviselő van az országban, ideszámítva a kereskedelmi vállalatok alkalmazottait, a kiknek társadalmi viszonyai teljesen rendezetlenek. El sem képzelhető modern jogállamban, mint nálunk, kogy gyárak igazgatói, ha szerződés nélkül vannak alkalmazva, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magasabb képesítéssel biró iparossegédek. Jól ismerik ezeket a kérdéseket igen t. kép­viselőtársaim, azért nem folytatom, kanem az idő előrehaladott voltára való tekintettel előterjesztem interpelláoziómat, a mely a következő (olvassa): »Szándékozik-e a kereskedelemügyi minisz­ter ur az 1884: XVII. t.-cz. reviziója iránt még ez évben törvényjavaslatot benyújtani 1 Ha igen, hajlandó-e a törvényjavaslat ter­vezetét oly időben nyilvánosságra bocsátani, hogy az érdekeltek azzal még a törvényjavaslat be­nyújtása előtt behatóan foglalkozhassanak ?« (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.j Elnök: Az interpelláczió kiadatik a keres­kedelemügyi miniszter urnak. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Schuller Rezső! Schuller Rezső: T. ház! A kereskedelemügyi miniszter ur legközelebbről szakértekezletet hivott össze, a melynek az lesz a feladata, hogy a tiszt­tességtelen versenyről szóló törvényjavaslattal foglalkozzék. Ez a körülmény arra indit engem, hogy az igen t. miniszter úrhoz is egy kérdéssel forduljak. Én a tisztességtelen verseny kérdésének fel­vetését nagyon időszerű dolognak tartom. A mo­dern államok iparának és kereskedelmének fejlő­dése igen nagy mérvben azon tény felismerésének köszönhető, hogy a produkáló és a konzumáló érdekei tulaj donképen teljesen azonosak, mert ha az a gyáros és kereskedő a közönség érdekeire figyelemmel van, akkor elsősorban mégis csak saját érdekeit szolgálja, a mennyiben ez által magának maradandóbb piaezot biztosit és abban a helyzetben van, hogy termelését folyton nagyob­bíthassa. Szóval a produkáló és konzumáló közötti érdekközösség az a varázsszó, a mely a modern ipari életnek azt a nagy fejlődését érthe­tővé teszi, a melyet a modern ipari világ felmutat. Mint minden országban, sajnos, nálunk is vannak olyanok, a kik nem akarják elismerni ennek a tajsasztalatnak igazságát, a kik még mindig azon a nézeten vannak, hogy az a legjobb kereskedő, a ki a közönséget a legjobban be tudja csapni. Ezért az államok mindenütt felvették a küzdelmet ezen káros szellem ellen, a mely nemcsak a köz­erkölcsöket rontja, hanem, a hogyan kifejtettem, tisztán gazdasági szempontból is rövidlátó, mert maga alatt vágta ki a fát és egy nagyobb lendü­letű fejlődésnek az útjában áll. (Igaz ! ügy van !) Az üzleti tisztaság kérdése nézetem szerint tékát valóságos nemzeti ügygyé vált, a mennyiben az a nemzet, a melynek ipara és kereskedelme a tisztaság szempontjából nem áll feladata magas­latán, idővel le fog szorittatni a világpiaczról és nem fogja kibirni a világversenyt. Ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter urnak azt a ténykedé­sét, hogy a tisztességtelen versenyről törvényt akar alkotni, nagyon időszerűnek tartom és valóságos korrelátumnak az ő iparfejlesztési politikájához, mert nézetem szerint az üzleti élet tisztasága nélkül ipart fejleszteni egyáltalában nem lehet. Ezen tisztasági elv győzelme nélkül azok az összes kiadások, a melyeket ezen iparfejlesztés czéljaira hozunk, kárbavesztek, ezen tisztaság nélkül vizet töltünk egy danaida hordóba. : Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) Nézetem szerint azonban a tisztességtelen verseny meggátlására vonatkozó törvény alkotása egymagában nem elég. azon nagy érdekek védel­mére, a melyeket érintettem, hanem szükséges még nézetem szerint, hogy egész jogrendszerünk ezen érdekeknek istápolására és felkarolására irá­nyuljon. Mindenekelőtt azt tartom, hogy a bün­tetőtörvénykönyv 379. §-a épen az üzleti tisztaság szempontjából igen laza felfogásnak hódol. Ez a szakasz ugyanis oly szűk körre szorítja vissza a büntető hatalmat, hogy sok olyan káros cselek­ményt, a mely nemcsak más országok felfogása és joggyakorlata szerint esik büntetés alá, hanem meggyőződésem és tapasztalásom szerint a mi országunk és a mi népünk közfelfog köz­lelkiismerete szerint is bűncselekményszámba megy, mégis büntetlenül hagy. így a német bün­tetőtörvénykönyv szerint a »Vorspiegelung fal­scher Thatsachen« kitétel alatt a büntető hatalom sokkal inkább hozzányúlhat ezekhez a vissza­élésekkez, mint nálunk a ravasz fondorlat kitétele alapj án. Hogy ezen két kitétel között milyen különb­ség van, azt mutatj 3; äZ Sj körülmény, hogy néhány svájezi törvény is mind a két kitételt alkalmazza s igy a mi törvényünkbe is átment, a franczia tör­vény »maneuvres frauduleux« kifejezésének meg­felelő kitétel, mint a milyen a német »Vorspiege­lung falscher Thatsachen« kifejezés is. És a Reichs­gericht döntvényeiből látjuk is, hogy az ottani

Next

/
Oldalképek
Tartalom