Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

14 168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. írt nyújtó hazafiság és hazaszeretet helyéhe teszi a világot ugyan meg nem váltó gyűlöl­séget és kétségbeesést. Én meg vagyok győződve, hogy jönni fog és jönni kell egy időnek, mikor százezrek ijed­ten fognak felocsúdni, mint Ádám, midőn Luczi­fer a falanszter elé vezeti és ő ott feljajdul: csak egyet bánok, a haza fogalmát. T. ház! Hogy előadói beszédemet^ melynek hosszúságáért bocsánatért esedezem, (Éljenzés a szélsöbaloldalon.) egy aktuális hasonlattal fejez­zem be, ajánlom a vasutasoknak figyelmébe az általuk kezelt vonatnak a példáját. Megy az a vonat rendesen, pontosan, egyenes pályákon, kijelölt utón, nem térve le sem jobbra, sem balra, mint az érczbe öntött erő, igazság és kötelesség. De ha a gépben megtörik valami, ha a vonat kezelője gondatlan vagy gonosz, akkor az a vonat őrülten rohan, elgázolva mindent, mint a féke­vesztett szenvedély, de összezúzza, megsemmisíti egyúttal gondatlan vagy gonosz vezetőjét is. Ajánlom a törvényjavaslatot általánosság­ban elfogadásra. (Elénk éljenzés és taps.) Elnök: Hoitsy Pált, a pénzügyi bizottság előadóját illeti a szó! Hoitsy Pál, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az államvasuti tisztviselők körében már esztendők óta bizonyos nyugtalanság ta­pasztalható. Eleinte panaszkodtak csak, hogy megélhetési viszonyaik rosszak, hogy a fizetés­ből megélni nem tudnak, később kérésekkel álltak elő, a melyek sokaknál egészen a köve­telésig terjedtek. A kéréseknek megvolt a ma­guk jogos alapja, annyival inkább, mert az ál­lam a maga tisztviselőinek az utolsó esztendők­ben minden vonalon emelte a fizetését. Emelte az állami tisztviselők fizetését, a tanítókét, emelte, illetve kiegészítette a jegyzőkét, ugy hogy az államvasuti tisztviselők, kiknek igaz­ságuk volt abban, hogy ők olyan munkát vé­geznek, a mely az embernek egész fizikumát, testi és lelki erejét jobban igénybe veszi, mint más hivatalos pályán lévőkét, mikor látták a többi állami tisztviselők fizetésrendezését, maguk is kérték az államot, hogy jóltevő kezét feléjük is nyújtsa ki. Alapos az ő követelésük azért is, mert a megélhetési viszonyok az utolsó esztendőben az országban rosszabbodtak, a drágaság sokkal nagyobb lett. Ezeknek az óhajoknak és kíván­ságoknak tett eleget a t. kormány, midőn ezt a törvényjavaslatot ide a házba benyújtotta. És eleget tett, azt hiszem, minden jogos kívánalomnak, mert az összes államvasuti tisztviselők körében ma meglehetősen egyöntetű arra nézve a han­gulat és a felfogás, hogy csakis hálával és köszö­nettel veszik ezt a törvényjavaslatot. (Ugy van!) Túlzók mindenütt vannak, túlkövetelések állnak elő egyesek részéről, de a nagy zöméről az állam­vasút tisztviselőinek ós alkalmazottainak el lehet mondani, hogy a legnagyobb • megelégedéssel fogják fogadni, ha ez a törvényjavaslat törvény­erőre fog emelkedni. E javaslatnál, t. képviselőház, a kormány­nak három igen nevezetes dolgot kellett egy­mással arányba hozni. Először azt, hogy az egyesek számára akkora fizetést állapítson meg, a mely mellett tisztességgel meg is tudnak élni. A második az, hogy az a munka, a melyet az államvasuti tisztviselők kifejtenek, arányban álljon azzal a fizetéssel, a melyet húznak, ille­tőleg olyanforma, vagy legalább is olyan fize­tést kapjanak, a mivel a hasonló körülmények között minálunk az ilyen munkát fizetni szok­ták. A harmadik, legfőbb szempont pedig az, hogy az államvasutak alkalmazottainak fizetése ne támadja meg alapjaiban az országnak pénz­ügyeit és azzal összhangba hozassék. A ki átnézte, t. képviselőház, a javaslatot, elmondhatja, hogy a kormány ezt a három szem­pontot a legszerencsésebb harmóniába hozta egymással. A tisztviselők olyan fizetésben fog­nak részesülni, a mely mellett az ő exiszten­cziájuk biztos és jövendőjükről is gondoskodva lesz. A ki ma az államvasutakhoz jön, méltóz­tatik tudni, hogy annak egész előképzettsége áll az érettségi vizsgából és a szakvizsgából, a melyet letesz. De már rendesen ezt a szak­vizsgát állami szolgálatban, vagy legalább is az állam támogatásával teszi le. Mikor kinevezik, 1600 korona fizetést fog kapni ezen javaslat szerint, megfelelő lakáspénzzel. Ez egy fiatal ember részére akkora fizetés, a minőt hasonló kvalifikáczió mellett egyetlenegy pályán sem tud elérni. De igen nagy előny számára az is, hogy a jövőre nézve annyiban van gondoskodás, hogy minden különös protekczió nélkül, semmi egyébbel, mint azzal, hogy kötelességét teljesiti, automaticze előre megy, még pedig előre meghatározott időszakonként. Neki nem kell kunyorálnia, nem kell protekczióért szaladgálnia, nem kell vára­koznia, hogy azok meghaljanak, a kik sorrend­ben előtte vannak; még a legegyszerűbb kvali­fikáczióju ember is felmehet egészen 4400 ko­rona fizetésig és megfelelő lakbérig. Ha pedig kitüntette magát, ha pedig arra alkalmasnak mutatkozik, ha elöljárói feltalálták benne azt a különös szorgalmat és képességet, hogy előbbre menjen, akkor az ut ott sincs előtte elzárva, felmehet a legelső fokozatokig. Ez, t. képviselőház, valamint az a körülmény, hogy ez a fizetésrendezés olyan általános, annyira mindenkire kiterjedő, hogy az államvasutaknak 40.000 alkalmazottja közül csak 29 marad olyan, ki e javaslat jótéteményeiben nem részesül, meggyőzhet bennünket arról, hogy az állam azokat a jogos igényeket, a melyek vele szemben -támaszthatók voltak, a legnagyobb mértékben tekintetbe vette. De figyelembe vette azt a körülményt is, hogy ezek az államvasuti tiszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom