Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. 13 fordult doekmunkássztrájk alkalmával az egész társadalom, de még a hivatalos körök is versenyeztek a sztrájkolok felsegélyezésében, — és igy, mintegy elismerték a sztrájk jogát — 1875 óta létezik törvény, a mely misdemeanor-ért, vétségért sújt mindenkit, a ki szolgálati kötelezettségét megszegi vagy hanyagságból elmulasztja, ha tudja, hogy ebből valakinek életére, vagy tulajdonára kár hárulhat. E szabad Angliában létezik 1886-tól külön törvény, a mely súlyos büntetéssel sújtja mindazokat, a kik valamely oly vállalat szolgálatában, a mely hivatva van gázzal vagy vizzel ellátni bizonyos vidéket, megszegik szolgálati kötelezettségüket; azonkívül ott, van 1897-ből a Viktória királynőről elnevezett III. és IV. Act., a mely szigorúan tiltja, hogy valamely vasutas szolgálati kötelezettségét megszegje, valamely vasúti munkálat befejezését meggátolja, vonatok elhaladását megakadályozza. T. ház! Ha ez nem a sztrájkjognak nyilvánvaló megtagadása, akkor csattanósabb példát igazán sehonnan sem meríthetek. Még néhány szót a passzív rezisztencziáról. T. ház! A passzív rezisztenczia épen oly veszedelmes, mint a sztrájk. Mert a sztrájk olyan, mint az akut betegség, a mely minden tünetével egyszerre kitör, a passzív rezisztenczia pedig olyan, mint a lassú sorvadás, a mely fokozatosan emészt, és megrontja a közérzést. És nem értem, hogy miért tiltakoznak a preventív intézkedés ellen itt is. Azt halljuk, hogy ezek a preventív intézkedések lealázok, dehonesztálók volnának. Ez a legnagyobb jogi tévedés, mert hiszen akkor a büntetőtörvénykönyvből ki kellene törölni az összes hivatali bűncselekményeket, mert minden hivatalnoki kar joggal tiltakozhatnék az ellen, hogy ^valamely tagja azt a cselekményt elkövetné. És ha ez a passzív rezisztenczia kisért Olaszországban, divatossá lesz Ausztriában és az ipari munkások sorjában amerikáznak, akkor erélyes intézkedésekben kell ezzel szemben a gyógyszérumot keresni. Azt hiszem, hogy nem a passzív rezisztencziáról intézkedő preventív intézkedések dehonesztálnak, hanem maga a passzív rezisztenczia. Mert hiszen a sztrájkoló legalább emelt homlokkal, férfiasan áll oda nyílt cselekményével, de a passzive rezisztálój valóságos báránybőrbe bujt farkas, és azt hiszem, a kötelesség pontos teljesítésének ürügye alatt kötelességet szegni a legférfiatlanabb dolog. T. ház! Tudjuk, hogy az egész művelt világ ma a gazdasági bérharcz, a gazdasági erők mérkőzése terén a sztrájk jogát elismeri. Francziaországban a franczia akadémia tagjai, nevezetesen Anatole Francé, íteelus és mások a munkásokhoz intézett proklamáczióban a sztrájk jogát körülvonalozták és ugy fejezik ki, »droit legal de coalition et de gréve, garantie necessaire de tous les droits del'homme« vagyis: az egyesülés és a sztrájkok törvényes joga minden emberi jog biztositéka. T. ház! A vasutas üzemben, a mely a létszükségletek közt legelső helyen áll, ezt a jogot semmi szín és feltétel alatt el nem ismerhetjük. Es azért a törvényjavaslatnak a sztrájk elnyomására vonatkozó intézkedéseit nagy megnyugvással kell tudomásul vennünk. Keresve-kerestük a garancziákat, a melyek kizárnak minden igazságtalanságot és önkényt, de a sztrájkok jogát a vasutak terén nem tűrhetjük. Mert, t. ház, mit mond ki vasúti sztrájkra izgat? Azt mondja: Te vasutas, jogod van, hogy megszegd az esküt és fogadalmat, a melyet tettél mindenre, a mi előtted szent, jogod van ahhoz, hogy megszázszorozd ember és ember közt a távolságokat, visszavarázsolva a középkor áldatlan viszonyait, jogod van ahhoz, hogy megakadályozd, mikép hírt kapjanak embertársaid azokról, a kiken szivük egész szeretetével és üdvösségével csüggnek, hirt kapjanak arról, a mi boldogulásuk, vagyonosodásuk, egész létük kérdése. A ki a vasutast sztrájkra izgatta, azt mondja: Jogod van ahhoz, hogy embertársaid életét kitedd a végveszélynek, vagyonát, kincseit kitedd a megsemmisülésnek, jogod van arra, hogy előidézd, hogy a nemzet kincsei, százezrek verejtékes munkája, milliók, semmisüljenek meg örökre, visszavonhatlanul, és e mellett kitedd hazádat is a külföld megítélésének és megtorlásának. T. ház! A ki még nem ébredt ennek az öntudatára, az nézzen ebbe a tükörbe és riadjon vissza. Az emberi jogoknak és a sztrájkjognak legnagyobb tiszteletben tartása mellett sem adhatjuk meg ezt a jogot, mert ha jjragmatikát alkotnánk a nélkül, hogy ebben emberileg a sztrájkot kizárjuk, valóságos aranybullát adnánk az izgatók kezébe a fegyveres ellenállás 31. §-ával, mert a modern kor legnagyobb fegyvere a villamosság és a gőz. T. ház ! A vasutassztrájk, a hol megjelenik, pusztít, mint a mesebeli sárkány, és azért az államnak az önvédelem természetes jogánál fogva, a mely megilleti az egyest is megtámadtatás és végszükség esetén, joga van ez ellen védekezni, és kell védekeznie még akkor is, mikor e sztrájk mint papírsárkány tűnik fel egyes sajtóorgánumokban. Őrizkednünk kell hogy az elvetett sárkányfogakból óriások vetése sarjadozzon. íme egy törvényjavaslat tele jószándékkal és nemes intencziókkal! Csak észre kell vennünk, a mi benne jó és üdvös. És ha maradt benne homály, fogjunk össze izzó fajszeretettel annak eloszlatására, de ne téveszszenek meg a jelszavak. A vörös demagógia ebben az országban jelszavakkal rombolja a történelmet és a multat a nélkül, hogy jövőt tudna helyébe építeni. (Igaz! Ugy van!) Mert a minden szenvedésre