Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-172

150 172. országos ülés 1907 június 11-én, kedden. a törvény nem is világos, mert csak a kir. Curia magyarázta ugy a törvényt; és mégis kimondotta, hogy a vasúti tisztviselők mint köztisztviselők lesznek büntetve. (Helyeslés.) Már most méltóztassanak választani két dolog között. Vagy hagyjuk ki ezt a törvényből, és akkor az eddigi jogbizonytalanságot továbbra is fenn­tartjuk vagy — ha méltóztatnak kívánni — mond­juk ki a törvényben az ellenkezőt és az igenis : kötelezni fogja a biróságokat. En azonban nem hiszem, hogy ez a t. ház ráállana arra, hogy mi a törvényben egyeaesen kimondjuk, hogy büntetőjogi szempontból az államvasuti vagy egyáltalán a vasúti tisztviselők, köztisztviselőknek nem minősíthetők. Mi tehát az eredmény? Az eredmény az, hogy a javaslat tulaj ­donképen csak szankczionálja azt, a mi már eddig is megvan, azzal a különbséggel, hogy egy határozott, biztos, olyan rendelkezést ad a bíróságoknak, a melyet többé nem lehet jobbra is, balra is magya­rázni. (Igaz ! Ugy van !) Ennélfogva ilyen vádat emelni, a milyet Vázsonyi Vilmos t. képviselőtár­sam emel a javaslattal szemben, ez annyira ellen­tétben áll a temekkel, ellentétben áll azzal, a mi jogászi testületekben, a legfőbb birói testületekben, már el van fogadva, hogy valóban csodálkozom, hogy Vázsonyi t. képviselőtársam ezt hogyan ignorálhatta, és hogyan akarhatott ő e mellett han­gulatot csinálni azért, hogy a javaslatot támadja. Szokoly Tamás : Jó demokrata ! Nagy Ferencz: Egyébiránt nagyon téved Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam, a mikor ezt a hangulatot különösen abból a szempontból akarja terjeszteni, hogy micsoda rettenetes következ­mények származnak abból, hogy mi a vasúti tiszt­viselőket büntetőjogilag minősitjük köztisztvise­lőknek. Felhozott három példát. En helytállók a három példára nézve. Egyik a vesztegetés, az ajándékadás, ha a kalauznak ajándékot adok, hogy nekem külön kupét adjon. Jó ; erre ráolvassa Vázsonyi a büntető­törvénykönyv 465. §-át. Azonban a 466. §-ról már megfeledkezik, pedig a 466. §. azt mondja : a köz­hivatalnoknak valamely fél érdekében teljesített rendkívüli munkálatáért a hivatali szabályok által megengedett jutalmazására .... Zboray Miklós: Ez nincs megengedve ! Nagy Ferencz: .... és azon szokásos csekély ajándékokra nézve, (Igaz ! Ugy van !) a melyek a szolgáknak adatnak, a mennyiben ily ajándék felhívás nélkül adatik és elfogadását a szolgálati szabások különösen meg nem tiltják, (Igaz! Ugy van I) hogy ez nem büntetendő. Már most én a kalauznak adhatok bizony kis ajándékot a nélkül, hogy akár a szolgálati sza­bályokat sérteném, akár pedig.a büntetőtörvény ellen vétenék. Zboray Miklós: Nincs megengedve. Nagy Ferencz: Ellenkezőleg, meg van en­gedve ! Először is maga a javaslat engedi meg. Tegnap már Zboray Miklós ti képviselő ur beszédébe is bátor voltam közbeszólni, hogy ott van a 14, §. Zboray Miklós: Nem követelhet! Nagy kü­lönbség ! Nagy Ferencz : De elfogadhat. Nem mondom, hogy a kalauz követelheti, (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy Ferencz: De elfogadhat a nélkül, hogy hivatali megvesztegetés vétségébe esnék. Pedig az a lényeges. Tehát, ha adhatok, akkor nem esik büntetés alá. A másik példa, a mely olyan tetszetős volt és hatást keltett, a villamos vasúti gyerekről szólt, a ki a síneket igazitja. Hédervári Lehel: 18 éven alul nem lehet. Ez benne van. Nagy Ferencz: Arról nem is beszélek, hogy 12 éven alul egyáltalában nem büntethető. De legszebb dolog, hogy a büntetőtörvénykönyv a villamos vasúti gyermeket igenis köztisztviselőnek minősiti; minősiti a 166. §. alapján a hatóság elleni erőszak szempontjából. (Mozgás.) Ha meg­akadályozzák a villamos vasúti gyermeket, a mikor a váltót neki meg kell igazítania és annak követ­keztében azután vasúti szerencsétlenség történik, akkor azt, a ki őt ebben megakadályozta, három esztendeig terjedhető börtönnel sújthatjuk. Már most fordítsuk meg a dolgot: akkor, a miker ellene lép fel valaki, akkor ő közhivatalnok­nak tekintetik; ha azonban ő maga nem teljesiti kötelességét és szándékosan rosszul állítja a vál­tót, akkor ne tekintsük köztisztviselőnek ? Ez tiszta ellenmondás. (Igaz ! Ugy van 1) Hát azzal az érdekkel hogy vagyunk, a melyet védünk ? Mert nem a gyermeket védjük, nem a váltóigazitót. védjük meg, hanem a közönséget. S ha az első esetben védjük a közönséget, hát a második esetben a közönség azt a védelmet nem érdemli meg, nem követeli meg ? Azután felhozta azt az esetet, ha műhelv­tisztviselő elvisz egy darab vasat, hogy magának levélnehezéket csináljon belőle. Ezzel a példával sem lehet valami nagy eredményt elérni. Utóvégre micsoda büntetés fogja érni e tiszt­viselőt, ha ugyan ez egyáltalában büntetés alá fog vétetni ? Majd talán e miatt az a vasúti válla­lat bűnpert fog folytatni ellene ? A legrosszabb esetben éri őt 1—2 napi fogház. Mert hiszen nem kell ám mindig azt a maximális büntetést nézni, hanem ott van a 92. §., a melynek alapján mi átváltoztathatjuk a börtönt fogházzá, a fogház­nak pedig egy nap a minimuma. (Igaz ! Ugy van !) ~Ez nem olyan rettenetes dolog. Micsoda ez ahhoz képest, a milyen rettenetes esetek a büntető­törvényben és a mi gyakorlatunkban előfordul­nak, mikor valaki egy csirkét lop, ugy, hogy a kerítésen bemászik, vagy egy pár almát lop bemá­szással és hat havi börtönön alul nem is lehet büntetni! Miért ? Mert ez már minősített lopás, a minősített lopás 5 esztendeig terjedhető fegyház alá.esik, a fegyházat át lehet változtatni börtönné, a börtön minimuma pedig 6 hónap. Ez rettenetes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom