Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

4 168. országos ülés 1907 június 5-én, szerdán. egyletnek Pető Sándor képviselő utján beadott kérvénye az általános választói jog érdekében. Elnök: Javaslom, hogy mindezen kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen. akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Van szerencsém bemutatni a karánsebes—hátszegi (írom. 531) az oravicza—németbogsán— resiczabányai (írom. 532) és a temesvár—varjasi (írom. 533) h. é. vasutak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kérem a t. házat, hogy azokat a közlekedésügyi és pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utasítani. Elnök: Kérdem a t. házat; méltóztatik-e a miniszter ur javaslatához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Kérem Egry Béla jegyző urat, hogy az indítvány- és interpellácziós-könyveket felolvasni szíveskedjék. Egry Béla jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány-könyvbe ujabb bejegyzés nem eszközöltetett. Az interpellácziós-könyvbe 1907. évi június hó 1-ei kelettel Hirtenstein Lajos a földmivelésügyi miniszterhez a következő interpellácziót jegyezte be: a szernyei vizrendező, ármentesitő és belvizszabályozó társulat által épített és kárt okozó csatorna ügyéhen; a múltról pedig halasztást kaptak Barta Ödön és Buza Barna interpellácziói. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy a háznak az ülésszak elején hozott határozatához képest fél kettőkor térjünk át az interpellácziókra. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 451, 475,476)'tárgyalásának folytatása és pedig a 62. §. Ki következik? Egry Béla jegyző: Gr. Zichy Vladimir! (Nincs itt.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kíván a vitát bezárom. Szavazás előtt a zárszó joga illeti a két előadó urat. Nem kivannak a zárszó jogával élni. A földmivelésügyi miniszter ur kíván szólni. (Halljukf Halljuk!) Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Csak a tegnapi vita folyamán felmerült konkrét indítványokra nézve kívánok nyilatkozni. Az egyik konkrét indítvány Horváth József t. képviselőtársam indítványa volt. (Zaj!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: 0 t. i. azt indítványozta, hogy a 100 koronán aluli ügyek vétessenek ki a közigazgatás hatásköréből és bírósági hatáskörbe utaltassanak. Nem gondolom, hogy helyes volna ezt az indítványt elfogadni, mert a munkásügyekben a 100 koronán aluli kérdések egyéb törvényeink szerint is a közigazgatási hatósághoz tartoznak. Azt hiszem tehát, hogy a kompetencziákat másképen szabályozni nem volna helyes. (Helyeslés.) A másik indítvány, a mely benyuj tátott, Mérey Lajos t. képviselőtársamé volt, a ki azt kívánta: mondassák ki, hogy ezen ügyekben két egyenlő ítélet ellen további felebbezésnek nincs helye, kivéve az 57. §., II. pontja szerint minősített kihágások eseteit. Erre nézve bátorkodom megjegyezni, hogy a fennálló szabályok szerint a vitás, kontencziózus kérdésekben, a ma fennálló rendszer szerint is, két egyenlő határozat ellen felebbezésnek helye nincs. (Ugy van!) A mi pedig a kihágási ügyeket illeti, ott ugy áll a dolog, hogy 20 koronáig ma is a másodfokú hatóság véglegesen itél, vagyis határozata ellen felebbezésnek nincsen helye. Tehát csak arról lehet szó, hogy mi legyen a jogorvoslat ott, a hol az itélet a 20 és 50 korona között állapítja meg a büntetést. Erre nézve nem gondolnám, hogy helyes volna most ebbe a szakaszba intézkedést felvenni és joedig azért nem, mert az egyszerűsítésről szóló 1901. évi törvény az igazságügyminiszter és a belügyminiszter egyetértő megállapodására bizza, hogy szabályozzák a kihágási eljárást, s ebben a jogorvoslatoknak rendszerét is, és e rendeletben, melynek kiadása nem messze van, azt hiszem, sikerülni fog még kedvezőbb megoldást életbeléptetni, mint a melyet a t. képviselő ur kontemplál. (Helyeslés.) Ennélfogva kérném a t. képviselő urat, hogy talán ezen felvilágosítás után módosítását, illetőleg indítványát visszavonni méltóztassék. (Helyeslés.) Mérey Lajos: T. képviselőház! A 215. §. d) pontja alapján kérek szót. Habár jogilag azon meggyőződésben vagyok, hogy egy előbb hozott törvény, tudniillik az 1901. évi törvény nem lehet hatással előre az 19Ó7. évben hozott törvényre, mindazonáltal bizva azon megoldásban, a melyet a földmivelésügyi miniszter ur ime a képviselőház előtt hivatalosan beígért, indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 62. §-nak meg nem támadott részét változatlanul elfogadni a munkásügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a 62.